Amit most látunk, az a krízis eleje – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken reggel a magyar–ukrán határon tapasztaltakról. A kormányfő szerint Magyarország sokaknak most a menedék lett; akiknek lehet, egzisztenciát kell biztosítani, a harmadik országból származóknak pedig a hazajutásban kell segíteni. A krízis kezelésében nyújtott brüsszeli segítség lehetősége kapcsán Orbán kiemelte: Brüsszelre mindig lehet számítani, ha beszélni kell, cselekedni azonban csak a nemzetállamok szoktak. A miniszterelnök szerint az ukrajnai válság új helyzetet teremt, Európa ugyanis rákényszerült arra, hogy saját védelmi képességeit fejlessze. Ez új erőviszonyokat teremthet a kormányfő szerint, amely új alapokra helyezheti a nemzetközi együttműködést.
A kormányfő szerint nemcsak kárpátaljai magyarok, hanem Ukrajna belső részeiből is sokan érkeznek a határra. Rajtuk kívül számos harmadik országbeli menekült, jellemzően külföldi diákok várakoznak a határ mentén. Őket saját hazájába való hazajutásukban fogja segíteni a kormány.
Magyarország sokaknak most a menedék lett
– emelte ki a kormányfő. Orbán Viktor kifejtette: a továbbiakban megoldást kell találni kormányzati szinten az oktatás, a nevelés és az egzisztenciateremtés terén.
Kárpátalja jelenleg még nem katonai terület, ami nagy szerencse. Ha ez megváltozna, akkor onnan is nagyon sokan jönnének
– mondta a kormányfő. Szólt arról is, hogy meg kell szervezni a hazánkban maradók életét, de egyelőre hetven–nyolcvan százalékuk továbbmegy. Orbán aláhúzta: támogatni fogják a menekültek álláskeresését, három hónapig ennek terheit is állja az állam, ugyanakkor a kormányfő szerint, aki itt marad, annak helyet kell találnia magának a magyar társadalomban. Orbán Viktor elmondta: elkezdődtek az egyeztetések a munkaadókkal, hogyan lehet az itt lévőket állásokba elhelyezni.
Ha beszélni kell, akkor Brüsszelre mindig lehet számítani, de a nemzetállamok cselekednek. Nem tudom, mi folyik Brüsszelben, de ha erre várnánk, akkor nagyon súlyos állapotok alakulnának ki a határon
– mondta Orbán Viktor. Megjegyezte: Brüsszel egy fillért sem adott a migrációs nyomásra és a kerítésépítésre, így magunk oldjuk meg ezt.
Mi a békében vagyunk érdekeltek
– tette hozzá, kifejtve: már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy békésen kell rendezni az orosz–ukrán konfliktust, mert mindenki tudta, hogy egy esetleges háború miatt a szomszédos országok kerülnek nehéz helyzetbe. Orbán Viktor közölte: nagy jelentőségű dolog történt Németországban, mert az ottani haderőfejlesztés révén teljesen meg fog változni Európa.
Németország újrafelfegyverzése történik most. A hiányzó német haderőt az amerikaiak pótolták. Gyenge ember nem kap békét
– jelentette ki a kormányfő, aki szerint ez a tény merőben új helyzetet teremt a nemzetközi együttműködési rendszerekben.
Senki nem fogja az életét kockáztatni, hogy megvédjen másokat. A NATO akkor véd meg minket, ha mi is készen állunk, arra hogy megvédjük magunkat
– fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor jelezte: Magyarország védelmi képességének fokozása is kulcskérdés volt, azonban 2010 után a hadsereg fejlesztése még nem kerülhetett előtérbe az ország állapota miatt, hanem a gazdaság újraindítása volt a legfontosabb. A devizahitelesek megsegítése, az államkassza talpra állítása után indulhatott el a védelmi képesség fejlesztése.
Már elég erősek vagyunk arra, hogy garantáljuk Magyarország biztonságát. Akkor lehet baj, ha belesodródunk ebbe a háborúba
– tette hozzá.
Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, ezért van szükség stratégiai nyugalomra
– mondta a kormányfő, hozzátéve: mindenki felzaklatott állapotban van a háború miatt, egy ilyen helyzetben könnyű hibázni, ezért nem szabad semmilyen elkapkodott döntést hozni.
Úgy látom, a baloldal a háború oldalán áll, mert amit ők akarnak, az belevisz minket a háborúba
– fogalmazott Orbán, megjegyezve: a fegyverszállítás katonai célponttá alakítaná Kárpátalját.
Nem lehet a nyugati barátainknak szívességet tenni egy-egy nyilatkozattal
– tette hozzá. A kormányfő szerint közvetlen veszély, hogy a nyugati hatalmak újabb szankciók mellett döntöttek. Kifejtette: a tárgyalások során nem akartunk „okoskodni” a szankciókról, Orbán Viktor szerint ugyanis az egységes fellépés nagyon fontos. Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a szankcióknak ára van.
Ezt rövid távon meg fogjuk fizetni, és a szankciók negatív hatásainak a kiküszöbölésén fogunk dolgozni. A második közvetlen veszély az energiaárak hirtelen megemelkedése, és védeni kell a rezsicsökkentés eredményeit. A harmadik probléma, hogy az infláció ötven százalékát az energiaáremelés adja, és ez tovább fog nőni
– ismertette a kormányfő, aki hozzátette: középtávon veszély, hogy az egész európai gazdaság teljesítménye kisebb lesz, így mindent újra kell kalkulálni.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS