Pesti Srácok

Orbán Balázs: A magyar vidék fejlesztése a kormány kiemelt célja

Orbán Balázs: A magyar vidék fejlesztése a kormány kiemelt célja
Orbán Balázs Miniszterelnökség 2019.04.16. Fotó: Horváth Péter Gyula

A magyar vidék fejlesztése a kormány kiemelt célja, hiszen a kis- és középvárosok kezében van az ország jövője – hangoztatta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára pénteken, Kőszegen, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI) által szervezett, Kreatív város - Fenntartható Vidék (KRAFT) címet viselő konferencia megnyitóján.

Orbán Balázs az eseményen elmondta: nagy szükség van arra, hogy a vidéki Magyarország továbbra is olyan innovatív, a modern kor kihívásainak is megfelelő támogatásokban részesüljön, amelyek segítségével erősíteni lehet a települések kreativitását, a vidék megtartó erejét. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a vidék fejlődését célozta a háromezerkilencszázmilliárd forintos keretösszegű Modern Városok Program is, amelyből 2010 óta a térségben Szombathely is jelentős összegű támogatásokban részesült. Jövőt tervezni, fejlesztéseket fontolgatni azonban Orbán Balázs szerint csak akkor lehet, ha már nem nyomaszt adósság terhe; ezért vállalta át a kormányzat az önkormányzatok ezerháromszázmilliárd forintnyi tartozását.

– hangsúlyozta a politikus.

PestiSracok facebook image

Ágh Péter (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében elmondta: Kőszegen a KRAFT program jegyében milliárdos fejlesztések valósulhattak meg a kormányzati támogatásnak köszönhetően, de a munkának, mint mondta, még nincs vége, hiszen az országban Kőszegen található egy főre vetítve a legtöbb műemlék, miközben az egy főre eső adóbevétel az országos átlag alatt van. Miszlivetz Ferenc, az FTI főigazgatója elmondta: az általuk kidolgozott KRAFT koncepció annak példája, hogy miként lehetett kormányzati segítséggel az utóbbi években helyreállítani a gazdag múltú építészeti örökséget úgy, hogy azok új funkciót kapjanak, az oktatást, a kultúrát az innovációt, az integrált fejlődést szolgálják. Básthy Béla (Fidesz), Kőszeg alpolgármestere azt mondta: a digitális technológia, a lokális értékek professzionális fejlesztése és hasznosítása, az új típusú energiahasználat, valamint a kreatív iparágak összekapcsolása a kulturális vonzerővel nemcsak Kőszeget, de az egész régiót erősíti; hozzájárul a gazdaság és a minőségi turizmus fejlődéséhez.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.