Orbán Viktor miniszterelnök levélben kéri Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét arra, hogy a brüsszeli testület 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelmi költségekhez, amelyek eddig 800 millió eurót, azaz mintegy 270 milliárd forintot tettek ki – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Lázár János szerint az európai szolidaritás ügyében a határvédelem kérdéséről is beszélni kell, és a szolidaritásnak a gyakorlatban is meg kell nyilvánulnia. Így a magyar oldalon felmerült költségek viseléséből az uniónak is ki kell vennie a részét – mondta, kérdésre pedig jelezte: ha Brüsszel fizet, a pénz visszakerül a költségvetésbe. Mint fogalmazott:
Azt szeretnénk, ha végre nemcsak üzenetekben nyilvánulna meg a szolidaritás, hanem konkrét tettekben is.
Hangsúlyozta: Magyarország a migrációs válság kirobbanása óta tartja magát az Európai Unió schengeni határának védelméhez, a határkerítés megépítésével, a határvadászok kiképzésével pedig (amit a magyar adófizetők finanszíroztak) Magyarország nemcsak saját magát, hanem a kontinens minden polgárát védi az illegális bevándorlók áradatával szemben. Nem túlzás azt állítani – fogalmazott –, hogy az európai állampolgárok biztonságát a magyar rendőrök, katonák is megteremtik.
Orbán és Juncker; Fotó: AFP/Thierry Charlier
Mi is benyújtjuk a számlát
Beszámolt arról is, hogy a bizottság már jó néhány országnak segítséget nyújtott, Görögország az ígért 1 milliárd euró felét már megkapta, Olaszország 656 millió, Bulgária 100 millió euróban részesül. Ideje, hogy Magyarország is benyújtsa kérését – mondta. Lázár János közölte azt is: egybevág a magyar állásponttal a líbiai táborépítés terve, továbbá a származási országba visszaküldés és a bevándorlás okainak megszüntetése. Felidézte, hogy a magyar kormány már két éve hot spotok felállítását javasolta. Líbiában napirenden van a táborépítés kérdése, ott várakozásra, az eljárások betartására kényszerítenék a migránsokat – tette hozzá.
Megerősítette azt is, hogy a kormány március 7-ig meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amely szeptember 7-én járt volna le. Kifejtette, hogy augusztus 30-ig 773-an lépték át illegálisan a magyar határt, a kerítés hiányában a számok hasonlíthatnának a két évvel ezelőttiekhez is.
Kiállunk Lengyelország mellett
A tárcavezető arról is beszélt: Lengyelországgal szemben „hadjáratok indított” és kettős mércét alkalmaz az Európai Bizottság (EB) és Németország.
Magyarország támogatásáról biztosítja a lengyel népet és kormányt
– szögezte le a kancelláriaminiszter, hozzátéve: olyan dolgokat kérnek számon az országon, amelyek máshol gyakorlatként működnek. Elfogadhatatlan, hogy az EB politikai akciókat indítana ellene, Németország pedig megpróbálja sarokba szorítani – emelte ki.
A kvótaperrel kapcsolatos kérdésre azt válaszolta: ha az Európai Bíróság jövő héten várható döntése után a magyar kormány nem jut dűlőre az Európai Bizottsággal vagy lesznek kételyei, az ügy újra a bíróság elé kerül, hiszen a jelenlegi per még csak arról szól, hogy a kvótadöntés megfelel-e az európai jognak vagy sem.
Forrás: MTI. Vezető kép: MTI/Máthé Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS