Pesti Srácok

Orbán: a népakarat kellő súlyt kap a nagy, egységes Magyarországért

Orbán: a népakarat kellő súlyt kap a nagy, egységes Magyarországért

Hétfőn nyújtja be a parlamentnek az alaptörvény módosító javaslatát a miniszterelnök, egyebek mellett erről is beszélt Orbán Viktor a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának. Kiemelte: nyilvánvalóvá vált, hogy nemzeti ügyek mögé lehet egységet létrehozni, ennek a népakaratnak pedig kellő súlyt szeretne adni.

A Híradó összefoglalója szerint a miniszterelnök elégedett azzal, hogy elmúlt vasárnap a résztvevők 98 százaléka, több mint 3,3 millió ember azt mondta: idegenek Magyarországon tartózkodásáról csak a magyar parlament dönthet. Ez a szám minden korábbi népszavazásnál megmutatkozó népakaratnál nagyobb, és egyetlen parlamenti párt sem tudott soha ezt megközelítő támogatottságot összegyűjteni – hangsúlyozta Orbán Viktor a Vasárnapi újságban.

Nyilvánvalóvá vált, hogy nemzeti üggyé vált a kérdés, ahogy az is: a magyarokban megvan a képesség arra, hogyha egyetértenek valamiben, azt pártszimpátiától függően kifejezzék, egyébként nem jöhetett volna létre ez a nagy új egység Magyarországért – értékelte a referendum eredményét a miniszterelnök. Sajnálatos ugyanakkor – tette hozzá, hogy csak a választók negyvenegynéhány százaléka ment el, ami azt jelenti, sokat kell még dolgozni, hogy minden választópolgár azt érezze, az ország közös ügyei az ő személyes ügyei is, amelyek a közösség számára is fontosak, azaz nemzeti ügyek is. Orbán Viktor szerint még egy jó évtized kell ahhoz, hogy ez a politikai közösséghez tartozás evidenciává váljék minden választópolgár számára.

A népszavazás következményeiről a kormányfő azt mondta, miután a választópolgárok most nem voltak elegen ahhoz, hogy automatikusan közjogi érvénnyel ruházzák fel a referendumot, most rásegítést vár a parlamenti képviselőktől, hogy a közakarat közjogi erőhöz jussék. Erre három lehetőség van: parlamenti határozat, egy egyszerű törvény vagy egy alaptörvény-módosítás. Orbán Viktor az utóbbit terjesztette a parlament elé, amely ezt meg is szavazta, a szövegjavaslatot azóta a kormány is megtárgyalta, az igazságügy-miniszterrel is többször egyeztettek, így a dokumentum hétfőn az Országgyűlés elé kerülhet, amit Orbán Viktor nyújt majd be, hogy kellő súlyt kapjon a népakarat. A miniszterelnök úgy érzi, egyértelmű és szép szöveget alkottak, amely javára válik a magyar alkotmánynak, és egyértelműen kifejezi az emberek akaratát.

PestiSracok facebook image

A javaslat, amelyet már Juncker EB-elnök is megkapott, az EU jogrendjén belül marad – hangsúlyozta Orbán Viktor. Kimondja, hogy Magyarországra idegen népességet nem lehet betelepíteni, egyedi kérelmet a magyar parlament által meghatározott jogszabályi rendben lehet elbírálni, és így szerezhet valaki jogot Magyarországon élni. Nincsen tehát sem csoportos, sem egyéni betelepítés, arról, hogy ki élhet Magyarország területén, egyedi döntés alapján dönthet az, akit erre a magyar parlament felhatalmaz – hangsúlyozta a kormányfő a Vasárnapi újságban.

PS/Híradó, archív fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.