A koronavírus-járvány alaposan megváltoztatta világunk: Orbán Viktor idei évindító nagy beszédét nem egy gigantikus sajtótájékoztató keretében, hanem az Országgyűlés tavaszi szezonnyitó ülésén tartotta meg hétfőn. Ahogy az várható volt, az ellenzék minden szellemi erejét összeszedve próbálta meg Orbán Viktor beszédét megzavarni, többen közbekiabáltak, majd a miniszterelnök beszéde után a frakcióvezetők sem fogták vissza magukat, az eredeti témától teljesen elrugaszkodva próbálták aláásni a kormány becsületét. Orbán Viktor azonban, miután ismét szót kapott a házelnöktől, mindenkit helyretett: Gyurcsány Ferenctől Jakab Péterig mindenki megkapta, ami jár neki.
A miniszterelnök az Országgyűlés szezonnyitó ülésén tartott beszéde után, a frakcióvezetőknek adott viszonválaszában azt mondta, hogy sok minden hangzott el a frakcióvezetőktől, ám a helyzethez méltatlanul visszafogott módon próbál majd válaszolni ezekre.
Nem vírus idején kell a Washington és Brüsszel iránti feltétlen politikai elkötelezettségüket bizonygatni
Szerintem hiba, ha a Jobbik frakcióvezetője oltásellenes hangulatot gerjeszt. Az oltás életet ment. Az oltás az egyetlen esélyünk. Ezért az a hozzászólás, ami elhangzott a Jobbik részéről, számunkra nem elfogadható, visszautasítjuk, és arra kérjük önöket, hogy hagyják abba az oltásellenes agitációt. Sértőnek érzem sok millió honfitársam számára azt, hogy a nemzeti konzultációt bohóckodásnak minősíti a Jobbik. Ezzel azokat az embereket minősíti bohócnak és bohóckodóknak, akik egyébként részt vesznek ebben a konzultációban. Ez több millió ember, az ő nevükben visszautasítom az önök sértő megjegyzését
– reagált Jakab Péter felszólalására Orbán Viktor. Azzal kapcsolatban, hogy európai engedély kell-e vagy sem a Magyarországon forgalomba hozott gyógyszerekhez általában, most a vakcinától függetlenül, a miniszterelnök kijelentette: úgy tudja, vannak, akik azt gondolják, hogy Európa egy magasabb minőséget képvisel, mint Magyarország; vannak olyanok, akik jobban bíznak másokban, mint a saját fajtájukban.
Tudom, hogy vannak, akik azt gondolják, hogy ami tőlünk nyugatra van, az jó; ami Magyarországon van, az meg parlagi. Tudom, hogy önök azt gondolják, hogy a magyar hatóságok nem alkalmasak arra, hogy elvégezzék a munkájukat, de semmiképpen nem alkalmasak úgy, mint ahogy a brüsszeliek erre alkalmasak. Még egyszer mondom: szerintem nem vírus idején kell a Washington és Brüsszel iránti feltétlen politikai elkötelezettségüket bizonygatni a nem Európából, Nyugatról származó vakcinákkal szemben. Ezt ne tegyék! Szerintem ez rossz dolog
– közölte a miniszterelnök, aki szerint lehet vita arról, hogy „mit s hogyan”, ám véleménye szerint a nemzeti oldalhoz tartozók számára sértő és elfogadhatatlan, hogy a magyar orvosok, a magyar kutatók, a magyar járványügyi szakemberek véleményét, tudását, fölkészültségét eleve gyengébbnek tekinti az ellenzék, mint a brüsszeliekét.
Az önök vörösbárói is kapnak
A miniszterelnök reagált arra is, hogy az ellenzéki politikusok felháborodásuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a beruházástámogatás során konzervatív és nemzeti vállalkozói körök kapnak támogatást.
Szeretném megismételni azt, amit korábban már elmondtam: az önök vörös bárói is kapnak. Tehát szeretném megismételni, hogy az önök vörös bárói is, tőkés csoportjai is kapnak beruházási támogatást, ha gazdaságilag értelmes programokkal állnak elő. Nézzék csak végig a támogatási listákat, meg fogják rajta találni a saját vörös báróikat is. De szeretném megismételni, hogy gazdaságpolitikát nem lehet pártalapon csinálni. Gazdaságpolitikát munkahelyteremtési alapon kell csinálni, ezért mindenkit támogatni kell nézeteitől függetlenül, aki hajlandó egyébként, ráadásul tömegesen munkahelyeket létrehozni. Úgyhogy a vörösök is benne lesznek, ne aggódjanak, tisztelt hölgyeim és uraim!
– reagált a baloldal kritikáira a kormányfő.
Az MSZP a számokkal sincs tisztában
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Tóth Bertalannak címezve Orbán Viktor kijelentette, hogy nehéz dolog értelmes vitát folytatni, ha az MSZP első embere azt állítja a magyar gazdaságról beszélve, hogy másfélmillió részmunkaidős ember van Magyarországon. A miniszterelnök elmondta: ezt rosszul tudja Tóth, Magyarországon ugyanis négy és fél millióan dolgoznak, és ebből 231 ezer van részmunkaidőben.
Tudja, másfélmillió és 231 ezer között nagy a különbség, így nem lehet értelmes gazdaságpolitikai vitát folytatni. 2019 végén egyébként 229 ezer volt, most 231 ezer van. Ami a halálozások arányát illeti: valóban nem tartom ízlésesnek ezt a megközelítést, de a politika nem mindig ízlésünk szerint való, ezért ha önök ezt a kérdést fölhozták, hát, ezzel is kell foglalkoznunk. (…) Miután önök nem bíznak a magyar adatszolgáltatásban, és biztosan megvannak ezzel a saját rossz tapasztalataik, amit most nem részletezek, ezért inkább az Eurostatot hozom ide. (…) Az Eurostat vezet egy szomorú nyilvántartást, amely arról szól, hogy mekkora egy-egy ország esetében az úgynevezett halálozási többlet, mennyivel többen haltak meg egy-egy európai uniós országban az előző öt év átlagához képest. Itt azt fogjuk látni, illetve önök is láthatják, ha akarják, hogy Magyarországon ez egy 9 százalékos mutató, ami fájdalmas. Ugyanez a mutató 10 és 15 százalék között van Franciaországban, Hollandiában és Ausztriában, és 15 százalék felett van Spanyolországban és Belgiumban. Európai összefüggésben így néz ki a magyar válságkezelés
– hallgattatta el a baloldal károgóit Orbán Viktor, aki reagált a gazdasági akciótervet ért támadásokra is.
Ami teljesítményünk inkább megsüvegelendő
Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette, hogy a gazdaságvédelem eredményessége abban mérhető le, hogy szintén az Eurostat-előrejelzések szerint a 2020-as évben a magyar nemzeti össztermék 5,2 százalékkal csökkent; ez azt jelenti, hogy az Európai Unióban 10 százalék fölötti visszaesése volt Spanyolországnak, Görögországnak; 7 százalék fölötti volt Franciaországban és Ausztriában.
Ehhez képest a mi teljesítményünk inkább megsüvegelendő. Ha ugyanezt megnézem a munkanélküliségi adatok esetében, akkor azt tudjuk mondani, hogy nálunk, itt, a magyaroknál négy és fél millióan dolgoztak 2019 decemberében, és most is négy és fél millióan dolgoznak. Szabó Timeának mondom, hogy különböző statisztikai metszetben készült kimutatásokat egymásra vetíteni, szamárságokhoz vezet. Ezért van az, hogy sajnos önök nem értékelik azt a teljesítményt, amit egy 5,2 százalékos GDP-csökkenés idején a munkahelymegtartás érdekében egy ország képes felmutatni
– közölte.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Munka kontra segély
A kormányfő fantasztikusnak teljesítménynek nevezte, hogy a munkában álló, munkából élő embereknek a száma annyi, mint a válság előtt volt. Orbán Viktor szerint a lényegi különbség a baloldali és a jobboldali válságkezelés között, hogy míg előbbi segélyt akar adni az embereknek, addig a jobboldal munkát.
Ha választhatunk, hogy egy forintot segélyre adjunk vagy munkahelyteremtésre, akkor mi a munkahelyet választjuk, és a számok azt mutatják, hogy jól is tesszük ezt. Egyébként pedig, aki kiesik a munkanélküli-segély időtartamából, azok számára továbbra is korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre a közmunka, senki nem marad munka nélkül
– fogalmazott a miniszterelnök, aki az adatok nemzetközi összehasonlításával kapcsolatban azt mondta, hogy miközben Magyarországon 4,3 százalék a munkanélküliség most, aközben Franciaországban és Ausztriában magasabb, mint 7 százalék. Látni, hogy vannak olyan országok, ahol messze 10 százalék fölötti a munkanélküliség, olyan országok, amelyeket mi rendszeresen, gazdaságilag magunknál erősebb országként tartunk számon, joggal, mégis ebben az egyéves időszakban mind a gazdasági teljesítmény mennyiségét, mind pedig a munkahelyek számát tekintve gyengébben teljesítettek, mint mi.
Meg fogjuk nyerni a 2021-es és ’22-es évet
Többen is szóba hozták az államadósságot. Az úgy volt, amire önök nyilván emlékeznek, hogy amikor távoztak 2010-ben a kormányzati főhatalomból, akkor a magyar államadósság 82 százaléka volt a nemzeti összterméknek. Innen tíz év munkájával levittük 64 százalékra, és most a válság miatt úgy döntöttünk, hogy visszaengedjük, mert szükség volt ezekre a forrásokra a munkahelyek megvédése érdekében, visszaengedjük a 82 százalékos szintre. A különbség 18 százalék, tehát úgy tekintjük mi, hogy a Covid által előidézett államadósság, a Covid-adósságunk 18 százalék. Magas a 82 százalék. Ami azonban ezt értelmezni segít számunkra, az az, hogy az Európai Unió átlaga 95 százalék fölött van. Görögországban 207 százalék, nálunk 82; Olaszországban 160 százalék, nálunk 82; Spanyolországban 120 százalék, és sorolhatnám tovább. Összességében tehát messze az uniós átlag alatt vagyunk. És amit fontosnak tartok, és amivel szerintem meg fogjuk nyerni a 2021-es és ’22-es évet is, ez pedig az, hogy a beruházás nemzetiössztermék-arányos szintje 27 százalék felett maradt. Válság idején, nagyon súlyos, egész európai piacokat megrázó válság idején, a mi exportpiacainkat megrázó válság idején a nemzetiössztermék-, tehát a GDP-arányos beruházási mutatónk 27 százalék fölött van. Meglepődnék, ha ez nem lenne az első háromban, de talán az első helyen is az Európai Unióban
– sorolta a miniszterelnök.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatos változásokról szóló kijelentésekre reagálva Orbán Viktor azt mondta, hogy ez egy nehéz téma, higgadtságot javasol; valóban az történt, hogy február 12-én 80 ezer ember kapott piros lámpát, vagyis megkapta azt a jelzést, hogy nem fizet tb-járulékot, és ezért nem vehet igénybe egészségügyi szolgáltatást. Ezeket az embereket az Államkincstár név szerint is nyilvántartja, hiszen oda kell befizetniük a járulékokat. Ebből tudni, hogy ennek a 80 ezer embernek a fele nincs jelen a magyar munkaerőpiacon, vagyis külföldön dolgozik, és 11 százalék olyan van, aki semmilyen aktivitást nem mutatott.
Tehát a mi becslésünk az, hogy a 80 ezer embernek körülbelül a fele, valamivel több, mint fele külföldön van, tehát ide nem fizeti be a járulékát, ezért nem is veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Oda viszont befizeti, és nyilván ott veszi igénybe az egészségügyi ellátást. Van azonban a 80 ezer emberből 13 százalék, akinek a megítélésében bizonytalanok vagyunk, hogy milyen anyagi helyzetben van. Van közöttük, aki elég nehéz szociális helyzetben van, és ennek a 80 százaléknak a 7 százaléka pedig súlyos szociális helyzetben van. Ez tűnik ki az elemzésekből. Ezért az ezekbe a csoportokba tartozó személyeknek megnyitottuk a külön eljárás lehetőségét, ők kérelmezhetik a tartozás elengedését, átütemezését, és a jövőre nézve is kaphatnak kedvezményeket, mert nehéz helyzetben vannak. Ez az igazság; minden más, amit erről hallottak itt a Ház falai között, sajnos nem fedi a valóságot
– reagált Orbán Viktor.
Háromezer milliárd forint került Budapestre – ez a kiéheztetés
Tóth Bertalan önkormányzatok kivéreztetésével kapcsolatos megnyilvánulására a miniszterelnök elmondta, hogy 2020. december 31-én a fővárosnak a számláján összesen 122 milliárd forint volt. 74,9 milliárd állampapírban, 36,7 milliárd készpénzben, 10,4 milliárd pedig a Kincstárban. Tehát Magyarországon van olyan önkormányzat, amelynek a számláján 122 milliárd forint van. Kevés olyan önkormányzat van, aki nem cserélne ezzel az önkormányzattal.
Ennél a helyzet még bonyolultabb, és nehéz kérdéseket is felvet, ugyanis ha megnézzük, hogy 2020-ban az összes állami támogatás, ami az Európai Unióból jött vagy a magyar költségvetésből ment, tehát ami politikai döntés alapján került valahova, arról azt tudjuk mondani: az összes forrás 44 százaléka, vagyis 3000 milliárd forint került Budapestre. Ez a kivéreztetés, kedves barátaim? Az összes forrás, az összes, államilag befolyásolt forrás 44 százaléka a fővárosba ment, és közben itt arról beszélnek, hogy kivéreztetik a fővárost?! Összehasonlításképpen mondom, hogy Baranya térségébe, abba a régióba 6 százalék ment, 6 Budapestre 44! A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nehéz sorsú térségbe ment 12 százalék, miközben Budapestre 44. A borsodi régióba ment 8, Budapestre 44. Ki vérezteti ki itt Budapestet, tisztelt hölgyeim és uraim?! Én azt szeretném mondani önöknek, hogy ezen az oldalon, a nemzeti oldalon sosem vontuk kétségbe, hogy egy erős Magyarországhoz nekünk erős fővárosra van szükségünk, mert a főváros nemcsak a budapestiek lakhelye, habár az is nagyon fontos, hanem a nemzet fővárosa. És a mi súlyunkat a világban bizony megszabja a főváros fejlettsége, a főváros súlya. Egy fővárost támogatni kell, sőt a fővárosnak fényes ruhában kell járnia, és mint látják, ez így is van. De azért némi megértést szeretnék önöktől kérni, és lássák be, hogy ilyen számok mellett, ha a következő időszakban esetleg mégis az történik, hogy az eddig 8-10-12 százalékos támogatásban részesülő régiók többet fognak kapni, a 44 százaléknyi Budapesté pedig csökken, akkor az nem lesz igazságtalan, tisztelt hölgyeim és uraim, hanem inkább az igazság felé fog bennünket elvinni
– fogalmazott.
Szembesítés a Jobbik alapító okiratával
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A miniszterelnök felolvasta a Jobbik alapító okiratában lévő mondatot, miszerint „A Jobbik Magyarországért Mozgalom előtt álló elsődleges feladat a kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok eltávolítása a politikai hatalomból.”
Azt hallom még, illetve azt olvasom még Jakab képviselőtársunk szájából, hogy, idézem őt: „Szemkilövetők szabadon, a hazafiak börtönben. Tovább kell vinni ezt az ügyet, amíg a felelősök meg nem kapják méltó büntetésüket.” Hogy még durvábbat idézzek a frakcióvezető úrtól: „Továbbra sem mondunk le arról”, mondja ő, „hogy Gyöngyöspatához hasonlóan Gyurcsány Ferencet is kitiltsák a borsodi megyeszékhelyről”. Gratulálok a Jobbiknak, tisztelt hölgyeim és uraim! Gratulálok! De anélkül, hogy hosszabb ideig leragadnék itt Jakab képviselőtársam magvas gondolatainál, mégis, ha megengedik, arra a paradoxonra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy most úgy áll a helyzet, mint hogyha a Jobbik védené az Európai Uniót, az európai uniós tagságot, meg az európai intézményeket velünk, a polgári-nemzeti-keresztény táborral szemben
– mondta a miniszterelnök, aki tovább idézett a Jobbik alapító dokumentumából az, hogy „Elfogadhatatlan számunkra az uniós tagság, amely nemzeti függetlenségünk végzetes megcsonkításával jár”. Erre Orbán Viktor csak annyit mondott, hogy „gratulálok önöknek!”
Tovább és lejjebb
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A miniszterelnök a DK elnökének címezve felolvasta az őszödi beszéd legemlékezetesebb mondatait, amelynek vége ez volt, hogy „az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítettek, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen.”
Látjuk, hogy van tovább, de lejjebb, barátaim, az nincsen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket
– zárta beszédét Orbán Viktor.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd, Forrás: parlamenti jegyzőköny
Facebook
Twitter
YouTube
RSS