Orbán Viktor a francia Le Pointnak: ha szuverén országként viselkedünk, akkor Magyarországot azonnal hatalmas pénzügyi blokád alá veszik, és összekötik az ukrán kérdést a jogállamisággal
Orbán Viktorral kedden jelentetett meg interjút a francia Le Point, amelyben a miniszterelnök többek között világossá tette, hogy Magyarország az európai egység támogatója, így nem szívesen él a vétójogával.
Az interjút készítő újságíró először arra volt kíváncsi, hogy változott-e a miniszterelnök álláspontja az Ukrajnának szánt ötvenmilliárd eurós uniós segélycsomaggal kapcsolatban. A miniszterelnök erre a kérdésre leszögezte: semmi nem változott.
Továbbra is úgy gondoljuk, hogy az ukrajnai háborúnak nincs katonai megoldása. Sajnos a 26 másik fél még mindig úgy gondolja, hogy van katonai megoldás. Az ő javaslatuk a katonai megoldás irányába mutat, amit én nem támogatok
– mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarországnak joga van a javaslattal nem egyetérteni, mert az ötvenmilliárd eurós segélycsomag érintené az unió elfogadott hétéves költségvetését, és „az Európai Unió minden tagjának joga van megvédeni a költségvetés azon változatát, ahogyan azt létrehozták”. A miniszterelnök szerint ebben az ügyben az alapkérdés a szuverenitás kérdése. Orbán Viktor világossá tette azt is, hogy Magyarország az európai egység támogatója, így nem szívesen él a vétójogával.
Nagyon nehéz egyedül maradni ebben a családban
– fogalmazott a miniszterelnök. Ismertette azt a kompromisszumos javaslatot, amit Magyarország szombaton tett az európai partnereknek. Eszerint
Magyarország kész részt venni a 27-ek megoldásában, ha garantálják, hogy minden évben döntünk arról, hogy továbbra is küldjük-e ezt a pénzt, vagy sem. És ennek az évenkénti döntésnek ugyanolyan jogalapja kell, hogy legyen, mint ma: egyhangúnak kell lennie.
Ez ugyanakkor egyelőre nem talált pozitív fogadtatásra, mert „egyes országok úgy értik vagy értelmezik, mint egy eszközt arra, hogy minden évben megzsarolják őket”. Orbán Viktor értelmezésében a magyar javaslatra a válasz a Financial Times hasábjain nemrég kiszivárgott európai tanácsi dokumentum, amelyben Magyarország gazdasága elleni támadást helyeznek kilátásba újabb vétó esetén.
Ez egyfajta zsarolási útmutató. Röviden összefoglalva: azt mondják, hogy ha szuverén országként viselkedünk, akkor Magyarországot azonnal hatalmas pénzügyi blokád alá veszik, és összekötik az ukrán kérdést a jogállamisággal
– értékelte a cikket a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a dokumentum hitelességében nem kételkedik, mert „Brüsszelt ismerve képesek rá”. Az interjút készítő Emmanuel Beretta rákérdezett a miniszterelnöknél a dokumentum hitelességét érintő brüsszeli cáfolatra. Mint kiderült, a miniszterelnök nem hisz ennek.
Nem az óvodából jöttünk ki. Ha a Financial Times közöl egy dokumentumot, amiben részletesen leírják a Magyarország elleni pénzügyi blokád és a velünk szembeni zsarolás forgatókönyvét, akkor biztosak lehetünk abban, hogy létezik ilyen
– mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy az Európai Unió a britek kilépése óta egyre inkább imperialista irányt vett, „egyre kevésbé szuverén államok közösségéről van szó”.
Még a bizottság elnöke is nyilvánosan kijelentette a legutóbbi parlamenti ülésen, hogy Magyarország addig nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, amíg nem hajlandó változtatni a migrációval és a genderrel kapcsolatos álláspontján. Szóval mi ez, ha nem zsarolás?
– fogalmazott a miniszterelnök. Beretta a többi tagállam azon érvével is szembesítette a miniszterelnököt, miszerint Ukrajna nem fog tudni négy évre előre tervezni, ha évente újra jóvá kell hagyni a támogatást. A miniszterelnök ezt az érvet komolyan veszi, de nem fogadja el, mégpedig négy okból. Nézete szerint „először is nem tudjuk, mi lesz a következő három–négy hónapban Ukrajnában”, másodrészt nem tudjuk, hogy „az amerikaiak részt vesznek-e a játékban, akár most, akár a novemberi amerikai választások után”, harmadrészt nem világos a számára, milyen számítások alapján jött ki épp ötvenmilliárd euró, negyedrészt pedig öt hónap múlva választ Európa, és teljesen figyelmen kívül hagyná az európaiak döntését, ha ma négy évre előre egy óriási összeget különítene el Ukrajna számára az EU.
Ez utóbbi a fő érv, legalábbis egy demokrata számára
– hangsúlyozta Orbán, aki szerint nem lehet ilyen döntést hozni, ha az Európai Unió jogállamon alapuló demokratikus közösségként kíván viselkedni. Arra a felvetésre, hogy az összeg az ukránok számára sürgős lenne, Orbán úgy reagált:
Szeretnék egy hatalmas összeg garanciáját a lehető leghosszabb ideig. Értem, de ez nem európai érdek.
Szerinte erre a pénzre az európai népeknek is szükségük volna, hiszen Európában is „egyre jobban szenvedünk a gazdaság gyenge teljesítményétől”, így összességében több érv szól a magyar megoldás, mint az ellenoldal javaslata mellett.
Ursula von der Leyen sérelmei
A miniszterelnök reagált arra is, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben egyértelművé tette: az LMBTQ-ügyekkel és az akadémiai szabadsággal kapcsolatos kifogások orvoslásáig Magyarország nem fér hozzá a még mindig zárolt 20 milliárd eurónyi uniós forrásához. Orbán azt mondta: az Európai Bizottság nemrégiben pozitívan értékelte a magyar közbeszerzési és igazságszolgáltatási rendszert is, „a korrupció elleni küzdelem kudarca tehát már nem egy szilárd érv”.
Mivel a bizottságot politikai szándék vezérli, mert ideológiai háborút folytat Magyarország ellen, Von der Leyen elnöknek új sérelmeket kell kreálnia Magyarország megtámadására és zsarolására. Az új sérelem pedig a migrációra és a genderre vonatkozik. Ennek semmi köze a korrupcióhoz vagy az igazságszolgáltatás minőségéhez, Magyarország ebből a szempontból jól áll
– szögezte le a miniszterelnök.
Az európai intézmények nem veszik komolyan a jogállamiságot. Ez csak egy eszköz a szuverenitásukat megőrizni óhajtó és saját véleménnyel rendelkező országok zsarolására
– összegzett Orbán Viktor. Emmanuel Beretta arról is kérdezte Orbánt, hogy Giorgia Meloni támogatja-e a miniszterelnököt.
Nem, egyedül vagyunk
– válaszolta Orbán Viktor, hozzátéve: azt, ami Magyarország számára elvi kérdés, a többi 26 tagállam hatalmi kérdéssé tette.
Ezekben a bonyolult helyzetekben az a fontos, amit stratégiai nyugalomnak nevezünk: ne ugorj rá mindenre, ami mozogj, ne reagálj azonnal, maradj nyugodt. Fontos, hogy az európaiak megértsék, hogy a tagállamok, ha nem értenek egyet olyan kérdésekben, mint a háború, a migráció, a gender, azonnal imperialista reakciót tapasztalnak Brüsszelből, és a zsarolás egy formájának vetik őket alá
– mondta a miniszterelnök.
Magyarország Franciaországot is védi
Végezetül szót ejtettek az ukrán EU-csatlakozás európai mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról is.
Önöket mi védjük, ha szabad így mondanom. A kontinens távol tartja Ukrajnát Önöktől, de előbb-utóbb Franciaországot is eléri az ukrán gazdaság Európai Unióra gyakorolt hatása. És Önök pontosan ugyanúgy szenvedni fognak, mint mi
– mondta Orbán Viktor. Világossá tette: „nagyon egységesnek kell lennünk, és világosan el kell magyaráznunk az ukránoknak, milyen lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy közelítsük feléjük az Európai Uniót és a piacainkat. Az ukrán mezőgazdasági termelés jóval olcsóbb, mint a francia és a magyar gazdáké, és ez nem fenntartható.”
A Bizottságnak az európai érdekeket kell megvédenie az ukránokkal szemben, nem pedig az ukrán érdekeket az európai gazdákkal szemben
– zárta az interjút a miniszterelnök.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
