Orbán Viktor: Európa háborúba lépésének előkészítése zajlik (VIDEÓ!)

Ami ma Brüsszelben történik, az hangulati előkészítése Európa háborúba lépésének – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor szükségesnek nevezte az ország önvédelmi képességének megerősítését.

Nem a hadseregek megléte, hanem a hiánya vezet a háborúhoz, mert csak egy erős ország tudja magát megvédeni, és az ilyen helyzetekben az ellenfélnek azzal kell kalkulálni, hogy nagyobb veszteségei lesznek egy támadás esetén, mintha nem támadna

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A kormányfő szerint az orosz hadsereg az ukránokat sem tudja legyűrni, tehát nem reális, hogy az Ukrajnánál százszor erősebb NATO-t akarná megtámadni a jövőben, ezért az orosz veszélyre való hivatkozást inkább az oroszokkal szembeni háború előkészületeiként lehet értelmezni. Orbán Viktor szerint a mai helyzet riasztóan hasonlít az első és a második világháború „hangulati előkészítéséhez” a médiában és a politikában is.

Nyugodtan hívhatjuk úgy, hogy Európa háborúba lépésének előkészítése zajlik

– fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint felfoghatatlan, hogy nem a háború további pusztításának a megelőzése van Európa középpontjában. A miniszterelnök szerint a háború két szláv nép konfliktusa, és ahelyett, hogy kimaradnánk belőle, egyre mélyebben sodródunk bele, a Nyugat pedig folyamatosan háborúpárti nyilatkozatokat tesz.

A hadseregek kellenek, mert a hadsereg hiánya vezet a háborúhoz

– jelentette ki Orbán Viktor, mert véleménye szerint a gyenge országokat támadják meg, az áldozatnak kiszemelt országnak viszont erősnek kell lennie.

Erős hadsereg szükséges a háború elkerüléséhez

– szögezte le azzal kapcsolatban, hogy a francia elnök már a NATO-csapatokat küldené Ukrajnába. Mint mondta, nagy baj, hogy Magyarországnak sokáig nem volt nemzeti hadserege, legalábbis erős nem volt. A miniszterelnök szerint nehéz háborút vív ma az ukránokkal Oroszország, és nem tudja őket legyűrni. Hozzátette: a NATO ereje nem hasonlítható össze az ukránokéval.

Az első és második világháború előzményeire hasonlít az a hangulat, ami ma tapasztalható

– hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.

Ami ma Brüsszelben és Washingtonban történik, az most a háborúnak az előkészítése. Ez látjuk a médiában és a politikusok retorikájában is. Aki nem részese ennek a háborúnak, annak az lenne az érdeke, hogy ezt elszigetelje. Sodródunk befele és saját háborúnkként ismerjük el, legalábbis a nyugatiak

– fogalmazott.

A nyugat-európaiak mostanára már a saját háborújaként ismerik el az ukrán–orosz konfliktust. A német pozíció változásán pedig nagyon jól le lehet mérni a belesodródás mértékét. Most már arról beszélünk, hogy Ukrajna légterében szeretnének más országok orosz hadieszközöket megsemmisíteni, egy másik vezető azt szeretné, hogy Ukrajna területére betegyük a lábunkat

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

Az európai történelem ismeretében ez egy háborús akció előkészületének kommunikációs menete

– jelentette ki a miniszterelnök.

Az az európai stratégia, hogy az ukránok harcolnak a fronton, Európa pedig ellátja őket. Az oroszok ezzel szemben vívják a saját hadműveletüket. Meg tudja-e ezt valaki mondani, hogy mégis mi a becslésünk, mennyi fegyvert és pénzt kell még küldeni, hogy az ukránok kiszorítsák az oroszokat az általuk megszállt területekről? Van erre valami becslésünk?

– tette fel a költői kérdést a kormányfő.

Úgy vagyunk benne egy stratégiában, hogy annak a költségét és a hosszát nem tudja senki megmondani

– mondta Orbán Viktor.

Ez a legrosszabb, ami előfordulhat, hogy úgy veszünk részt egy háborúban, hogy az abban elérhető célhoz szükséges eszközök nagyságrendjéről nincs becslésünk. Meddig fogjuk még ezt csinálni? Hol lesz ennek a vége?

– tette fel a kérdést a kormányfő, aki szerint a vége lassan egy összeütközés lesz a NATO, az EU és Oroszország között, és ami a legsötétebb látomásokra ad okot. Kérdésre adott válaszában Orbán Viktor elmondta:

Európában ma senki sem tudja megmondani, hogy mennyi fegyvert és pénzt kell még küldeni ahhoz, hogy ennek a háborúnak vége legyen. Ugyanakkor egyre vészjóslóbb egy esetleges nukleáris konfliktus kirobbanásának a lehetősége Oroszország és a NATO atomhatalmai között.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország mit tehet annak érdekében, hogy kimaradjon a konfliktusból, a miniszterelnök elmondta: Magyarország ragaszkodik a NATO Alapokmányához.

A NATO egy védelmi szövetség

– húzta alá. A kormányfő hangsúlyozta, hogy ez a védelmi formáció azért jött létre, mert a korábbi kétoldalú megállapodásokon alapuló katonai szövetségek nem működtek Európában, ezért szélesebb körű megállapodásra volt szükség.

Arról viszont szó sincsen, hogy a NATO majd a saját területén kívül hajt végre akciókat és bocsátkozik NATO-n kívüli háborúba

– mondta. A miniszterelnök azonban kiemelte, hogy ezen az állásponton már csak Magyarország áll, Európában pedig háborús készülődés zajlik.

Orbán Viktor azt is elmondta, hogy jelenleg a NATO-ban már külön bizottságok és munkacsoportok dolgoznak azon, hogy meghatározzák, hogyan tudna a szövetség részt venni az orosz–ukrán háborúban. Ugyanakkor Magyarország egyértelművé tette, hogy nem akar részt venni ilyen folyamatokban. Mint elmondta, hazánk kimaradásának érdekében a jogászok most azon dolgoznak, hogy megtalálják azt a lehetőséget, hogy NATO-tagállamként ne legyen kötelességünk az ukrajnai háborúval kapcsolatos katonai akciókban részt venni. „Nem résztvevő” – ezt a kifejezést alkották a NATO brüsszeli központjában hazánk álláspontjának leírására. A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy a NATO történetében még nem volt olyan, hogy egy tagállam olyan mértékben ragaszkodna az alapszerződésekhez, mint most Magyarország.

Orbán Viktor miniszterelnök a választásokról szólva kifejtette, hogy a háborúról és a békéről szól elsősorban, de szól a migrációról és a családokról is. A kérdés, hogy az utókor hogyan vélekedik a mostani választásról, és a tétje is könnyebben értelmezhető, ha úgy tekintünk rá, ahol eldőlt a béke és a háború Európában. Amerikában is ez a téma, hiszen novemberben választások lesznek, és nem mindegy a háború szempontjából sem, hogy ki győzedelmeskedik.

A háború nemcsak szenvedést, hanem profitot is generál, a „hadiszállítók csibészségének” megvan a maga kultúrtörténete. A hadiipar és a fegyverkereskedők „halálra keresik magukat”. De vannak mások, a spekulánsok, akik információkat is szereznek, majd azok a segítségével tesznek szert profitra, és ott vannak a háborúpártiak mögött, ezen erők vezetője pedig Soros György.

Politikusokat meg lehet venni, például a magyar baloldali politikusok is itt vannak nekünk példaként, minden kampányban nyugatról kapják a pénzt. Háborúpártiak finanszírozzák őket, ezért nem csoda, hogy háborúpártiak. Ami érdekes, hogy vannak olyan tiszteletreméltó európai vezetők, akiket valószínűleg nem lehet kilóra megvenni, mint a magyar baloldalt; őket nézve érthetetlen, hogy miért a háború pártján állnak. Különösen érdekes ez akkor, ha megvizsgáljuk Európa jelenlegi helyzetét, minden a háborúkból eredeztethető.

A kormányfő szerint minden európai háború egy összeurópai polgárháború, a demográfiai mutatókat katasztrofálissá teszi, és ráadásul a keresztény kultúrkörben zajlik, egymást irtják az európai emberek. Ha az európai háborúkat keresztény perspektívából nézzük, függetlenül attól, hogy ki tekintette magát vesztesnek vagy győztesnek, valójában mindannyian veszítettünk.

Orbán Viktor azt is elmondta, hogy arra számít, most az európai választáson megnő azon emberek száma, és szavuk súlya is, akik békét akarnak. Majd kitért arra is, hogy a háború kérdése nem egy statikus kérdés, hanem folyamat.

Most legalább a sodródás folyamatát állítsák meg a szavazó emberek

– fogalmazott. Az egyik ilyen eszme, amit Brüsszel ránk akar erősíteni: a befogadás eszméje. Magyarországot pedig azért bünteti most az Európai Unió, mert hazánk nem hajlandó migránsokat befogadni. Ezért napi 6 millió eurót kellene befizetnünk. Orbán Viktor kiemelte: miközben mi védjük Európát, közben Brüsszelből hátba lövik Magyarországot.

Erre egyetlen válaszunk lehet: el kell zavarnunk az európai vezetőket, akik ilyen döntéseket hoznak!

– összegzett.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán