A munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvény a munkások érdekét szolgálja – jelentette ki a miniszterelnök az Országházban kedden az atv.hu-nak nyilatkozva. Orbán Viktor a szakszervezeti tiltakozásokkal kapcsolatban közölte: figyel a szakszervezetekre, tiszteli őket, de nincs igazuk ebben az ügyben, mert a túlmunka vállalása önkéntes, az előterjesztés védi a munkásokat, és lehetővé teszi, hogy aki akar, többet dolgozhasson és többet kereshessen.
Lehet, hogy ez a szakszervezeteknek nem érdeke, de a munkásoké mindenképpen, és a kormány a munkások oldalán áll
– tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy a munkaadók kényszeríthetik a dolgozókat, hogy vállaljanak túlmunkát, különben elbocsátják őket, a kormányfő azt mondta: Magyarországion ma munkaerőhiány van. A munkásokat az a gazdaságpolitika védi, amely munkaerő-keresletet teremt, és a munkások most már több lehetőség között választhatnak.
Azért dolgozom, hogy minél több lehetőség között választhassanak, mert (…) annál inkább ki tudnak állni az érdekeikért
– hangsúlyozta.
Orbán Viktor szerint a törvénymódosítás leginkább a kis- és középvállalkozásoknál dolgozókat segíti, ha többet akarnak dolgozni, de jelenleg “buta bürokratikus akadályok miatt” nem tehetik meg.
A rugalmasabb beosztás nem jelent munkakényszert
A Demokrata arról írt, hogy egyértelmű, hogy az ellenzék politikai tőkét próbál kovácsolni a munkaidőkeretre vonatkozó szabályozás módosításából, noha a rugalmasabb beosztás munkakényszert nem jelent, a munkaerőhiányt pótolja, és bevett gyakorlat több uniós országban.
Jelenlegi formájában a javaslat az eddigi évi 300-ról 400 órára emelné azt a többletkeretet, amire a dolgozók kollektív szerződéssel kötelezhetők. Az évi 260 napos munkanapszámot figyelembe véve ez azt jelenti, hogy az eddigi napi egyről másfél órára emelkedik az elrendelhető, később csúsztatható vagy kifizethető túlmunka maximuma
– írja a lap.
Kósa Lajos érvelése szerint a rugalmasabb elszámolás csupán követi a szezonális megrendelésekkel rendelkező iparágak munkaigényét, és összességében nem jár többlet-időterheléssel. Szijjártó Péter külügyminiszter düsseldorfi tárgyalásain pedig azt tapasztalta, hogy a hazánkban befektető német cégek a munkaerő biztonságának zálogaként értelmezik a javaslatot, és kedvezőnek tartják az ország versenyképessége szempontjából.
A munka törvénykönyve jelenlegi szabályozása szerint a dolgozók napi 4, heti 8, havi 32 és évi 250 óra túlmunkára kötelezhetők. Ezen időmennyiségek a túlórázás összes lehetőségét magukban foglalják, vagyis a fizetett túlórákat és a később csúsztatandó túlmunkát is. Amennyiben a kollektív szerződés erről rendelkezik, az ezt alkalmazó vállalatoknál a túlmunka éves kerete 300 órára is felmehet. Az érintett vállalkozások részére a változás lehetővé tenné a megrendelésekhez való rugalmasabb alkalmazkodást, nem beszélve arról, hogy csúcsidőkben kevésbé lennének kiszolgáltatva az immár létszámhiányos munkaerőpiacnak.
A Demokrata cikke szerint a Magyarországon működő vállalatoknak egyre nagyobb gondot okoz a munkaerő biztosítása, ami hosszabb távon az ország versenyképességét is veszélyeztetheti.
Magyarország iszonyatos erővel kapaszkodik fel, hogy utolérje az európai átlagot, azt pedig nem adják ingyen, azért keményen kell dolgozni
– fejtette ki Bencsik András az Echo TV Sajtóklub című műsorában a téma kapcsán.
Vonultak és tüntettek a szakszervezetek szombaton
Vonultak és tüntettek is a szakszervezetek, valamint a hozzájuk csapódó magánemberek és politikusok az ellenzék által “rabszolgatörvénynek” nevezett törvényjavaslat életbe lépése ellen szombaton. A munka törvénykönyve tervezett módosítása ellen pár ezren gyűltek össze a Jászai Mari téren, majd vonultak tovább a Kossuth térre. A PestiSrácok.hu a helyszínen forgatott, és tüntetőkkel, valamint a tömeggel vonuló politikusokkal beszélgetett. Az összegyűlt emberek nem voltak túl barátságosak, többször megfenyegették stábunkat, miközben nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illették kollégáinkat.
Az Alkotmány utca és a Kossuth tér találkozásánál felállított színpadnál több beszéd is elhangzott, amely éles szavakkal kelt ki a kormány törvényjavaslata ellen, rabszolgatörvénynek nevezve azt, valamint ellenállásra, útlezárásokra és a tüntetés kiszélesítésére biztatták a tömeget. A tüntetés csúcspontja a nagy MSZP-s és ellenzéki médiumok által szétterített ordas nagy hazugság volt, miszerint rendőrök miatt sérült meg egy MSZP-s politikus.
A Demokrata cikkéből az is kiderül, a hétvégi demonstrációt szervező MASZSZ ezúttal is a dolgozók egészségét veszélyeztető többletterhelésre hivatkozik, állításuknak azonban ellentmondanak az Eurostat adatai, amelyekből kiderül, hogy térségünkben Magyarországon a legrövidebb a ténylegesen ledolgozott heti munkaidő. A túlórákat is figyelembe vevő kimutatás szerint ugyanis a magyarok és a szlovákok átlagosan heti 40,5 órát dolgoznak, miközben a románok 40,6, a csehek 40,7, a szlovének, lengyelek és bolgárok 40,9, az osztrákok pedig 41,3 órát.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor
Netta
2018-12-11 at 14:25
“…tiszteli a szakszervezeteket”
Pontosabban: TESZTELI.
Jól teszi.
Pofátlan, farizeus ballierális megélhetési csürhe.
ciki
2018-12-11 at 13:52
Károly elnézést, maga is Szlovákiában él, magyar kissebbségiként? Amúgy köszönöm, hogy kiállt a hozzászólásom mellett. Sokat olvasok magyarországi portálokat(főleg jobboldaliakat) és nem győzök csodálkozni a magyar ellenzéki politikusokon, sajtójukon. Szlovákiában még az ellenzék is sok mindenben támogatja a kormánypártokat, nem igazán rohángálnak feljelentgetni hazájukat Brüsszelbe, még akkor sem, ha valamiben nem értenek egyet. Lerendezik belpolitikai szinten.
A másik amit helyeslek Szlovákiában nem nagyon fordul elő a kommentfalakon sem az a mérhetetlen gyalázkodás, rágalmazás, személyeskedés, gyülöletkeltés, uszítás, mint Magyarországon.
idirablo
2018-12-11 at 16:29
Ne feledkezzél meg a Felvidéken hagyott, a csonkaországihoz képest aránytalanul kis számú holotúlélőről…;-)
Deplorable
2018-12-11 at 13:40
Belőled nem tudna, ha akarna se. Kutyának se kellenél.
Károly
2018-12-11 at 13:30
Megtudom erősíteni szlovákiában 2018. május, 01-től módosították a Munkatörvénykényvet, túlóra szabályozás ügyben.
Valóban senk nem szólt ellene,valószínű Szlovákiában a munkavállalók tudnak szöveget értelmezni.
Szabadidejüket a családjuk körében, kívánják hasznosan eltölteni.
A hőbörgő, bunkó munkavállalókért egyetlen munkáltató sem rajong.
Miért is?
A működési veszteséget nem akar kockáztatni és pont.
ciki
2018-12-11 at 12:42
Nem értem ezt a hisztit, Szlovákiában 2018.május 1-től módosították a munkatörvénykönyvet, melyben szinte ugyanígy van módosítva a túlóra szabályozás. Ott is szerepel a max. 400 óra/év, a munkáltató és munkavállaló beleegyezése alapján. Senki nem cirkuszolt, senkit nem rúgtak ki sehonnan, ha azt mondta, hogy most nem tudok bejönni szombaton, vagy vasárnap. Mo-on minden bolhából elefántot csinál az ellenzék, hazudozik, ferdít, hergeli a közvéleményt a tények ismerete és ismertetése nélkül. Hihetetlen.
Logikus
2018-12-11 at 14:29
nem is fogjuk őket megérteni, mert nem motivációból ajvékolnak, hanem azért, mert Orbánfóbiások.
Buga Jakab
2018-12-11 at 12:21
Az ellenzék van a nemzetközi uzsorások bérlistáján.
A szuverenitásért küzdő kormány van a normál honi emberekért.
Minden fordítva van, mint ahogy a Zöld-Antifa-Liberális-Bolsevik-Ballik gender-labanc-szivárványkoalíció mondja.
Vajda MIklós
2018-12-11 at 12:12
Nézzük a gyakorlatot.
Magyarországra jött több multinacionális – főleg autóipari – cég, mert kedvező a földrajzi elhelyezkedés, nyugodt, kiszámítható a politikai légkör, viszonylag képzett és olcsó a munkaerő, stb.
Azért, hogy ide jöjjenek, a kormánynak engedményeket kellett tennie. Ezek egyike lehetett az a bizonyos 400 órás túlóra keret, amelyet majd három éven belül kell kifizetnie a tőkésnek. Ehhez módosítani kell a Munka Törvénykönyvét, esetleg néhány törvényt is.
Vajon mit szólna a Tesco, Auchan, Lidl, stb vezetősége, ha én azt mondanám a pénztárnál, hogy a megvásárolt árut, majd 3 év múlva fizetem ki?
Aztán szólnak Kovács Józsinak, hogy itt van ez a papír, alá kellene írni az önkéntes túlórázást, mert ezt engedélyezi az a bizonyos éves egyenlőtlen munkaidőben való foglalkoztatási törvény. De Józsi nem írja alá, mert neki ehhez joga van.
A következő héten pedig a munkaadó, valamilyen más, mondva csinált ürüggyel kirúgja Józsit. Helyette fölvesznek olyan embert, aki már a felvételnél aláírja az önkéntes beleegyezési nyilatkozatot.
Aztán Tóth Istvánt kérik meg a túlórázásra, aki szintén megtagadja azt, mert neki ehhez joga van. Valahogy úgy alakul a dolog, hogy vele szemben is találnak súlyos kifogást, és szintén kirúgják.
Majd fölkérik Nagy Jánost, aki azt mondja, hogy természetesen, éppen most akart szólni, hogy szívesen túlórázna, és majd ráérnek azt kifizetni 2021-ben.
Számoljunk egy kicsit.
Egy évben van 52 szombat. napi 8 órával számolva ez 416 órányi plusz munkaóra. Tehát, ha a multinacionális cég igénybe veszi a 400 órányi, számára a Munka Törvénykönyvében biztosított lehetőséget, akkor ez annyit jelent, hogy lényegében megszűnt a szabad szombat, és visszaállt a hatnapos munkahét, de fizetni majd csak évek múlva kell, addig pedig bármi történhet. A munkavállaló hitelbe dolgozik, és ezért ki van szolgáltatva a munkaadónak.
Nézzük a másik oldalt.
A kormány a 2010-es kampányban azt ígérte, hogy 10 év alatt egymillió munkahelyet teremt. Ezzel időarányosan jól állnak, mert 8 és fél év alatt már elérték a 8 millió 3-4 százezret.
Ha a versenytárgyaláson a multiknak nem engedett volna a kormány, akkor azok elmentek volna például Burmába, ahol a 12 éves gyerek egy marék rizsért egy hétig napi tíz órát dolgozik.
Mert a nagy büdös ENSZ szervezete az UNESCO szép deklarációkat ad ki a gyermekmunka tilalmáról, de azért elnézi, hogy pl. a Nike sportszergyártó cég mégis azt teszi, és nincs egyedül.
Szóval mai a jobb?
Ha a kormány nem fogadja el a multik igényét a túlórára, akkor azok nem teremtenek munkahelyet Magyarországon, és ebben az esetben sokan maradnak munka nélkül.
Ha elfogadja, akkor pedig a magyar munkásokat évtizedekig kizsákmányoló, a kommunista szombatokat elrendelő állampárt utódszervezetei az utcára viszik a megvezetett népet, és politikai ügyet kreálnak egy egyszerű közgazdasági törvényből, mely szerint a tőke oda megy, ahol nagyobb a profitja.
Még egyszerűbben: Kell a munkahely, vagy nem kell?
Mert a világot a globális tőke irányítja, akkor is, ha ezt sokan nem akarják tudomásul venni.
Fischer Hungarian
2018-12-11 at 13:16
https://m.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/te-is-osszezavarodtal-a-tulorazas-miatt-itt-van-minden-amit-tudnod-kell.307135.html
Tisztelettel javaslom tanulmányozásra,a túlmunka minden hónapban kifizetésre kerül!
Logikus
2018-12-11 at 14:28
Milyen törvény után? Franciaországban és Angliában már rég megvan a 400 munkaórás opció. Már megint fordítva ülsz a BALLIB lovon komám.
Hesslerezredes
2018-12-11 at 14:37
Valóban kutyaszorító a helyzet: a kormány munkahelyeket akar teremteni, ezt a multik vállalják is, cserébe kérik a túlmunkát. A túlmunka – látszólag – önkéntes, valójában abszolút kötelező, aki nem vállalja azt ilyen-olyan ürüggyel ki fogják rúgni. Ez szociológiai helyzet, szinte axiomatikus, tehát a kormány önkéntességre való hivatkozása vegytisztán megalapozatlan. Ez az ára annak, hogy IGAZI magyar cég nincsen. A magyar kisvállalkozásokról jobb nem beszélni, mert ott már réges-régen olyan túlmunka van, hogy ihaj, kifizetés meg? – “vatikáni” pénznemben, vagy még abban sem (ha a magyar tőkés, akkor a legrosszabb, legkizsákmányolóbb, legkegyetlenebb tőkés, hozzájuk képest a zsidó nagytőkések anno nagyon jószívű gyerekek voltak…). Valójában a gond nem is a multikkal lesz (azért egy BMW, Mercedes nagy valószínűséggel még kitart 3 évig…:))), hanem a magyar kisvállalkozásokkal – ezeknél tényleg nem biztos, hogy 3 év múlva is fenn fognak-e állni, és lesz-e aki kifizeti a túlmunkát?
khm
2018-12-11 at 16:18
A kisvállalkozás nem fizet túlórát. Napi plusz 4,esetleg még több órát dolgoztat,és minimálbéren. A szombati és a vasárnapi “felárat” sem ismeri. Nem hogy 120%,vagy 150%,nem. Sima hétköznapi órabér.
Füge
2018-12-11 at 12:06
A jelenlegi szakszervezetek csak a nevükben szakszervezetek, valójában csak a politika (ballib) kiszogálói még mindig. De! Valahogy nem megnyugtató ez a túlmunka dolog. Még sajnos mindig ott tarunk, hogy sok munka és kevesebb bér. Az önkéntesség még e téren a munkáltatók részéről a kötelezőt jelenti (és itt van a bizalmatlanság a dologban), és a “szakszervezetek” politikai érdeke. Valami megnyugtatóbb, szigorú szankciókkal védett munkavállalói érdekvédelemte lenne szükséd. Ez így nagyon gyenge “munkás védelem” (alkalmazott ha úgy tezszik).
khm
2018-12-11 at 16:12
“a dolgozók napi 4, heti 8, havi 32 és évi 250 óra túlmunkára kötelezhetők”
Ami ezen felül volt,azt távolléti díjjal,mi egyébbel számolták el,hiszen PÉLDÁUL a KONZERV iparban kampányidőszakok vannak,amikor még VASÁRNAP is DOLGOZTATTÁK a munkásokat. Télen kapták meg a szabadságukat.
És ez ellen nem ugatott egyetlen szagszervezet sem.
Ráadásul a cégeknek azért is kellett más jogcímen fizetni a túlórát,mert bizonyos időintervallumon túl,ÚJ DOLGOZÓT kellett volna felvenni! (hiszen olyan sok a munka)
Hesslerezredes
2018-12-11 at 11:50
Helyesen: nem munkások, hanem: alkalmazottak/bérből-fizetésből élők.