Orbán Viktor a magyar külpolitikáról: „Attól, hogy az EU-ban vagyunk, nem fogok rossz szokásokat felvenni”
A külpolitikában is rendre morális szempontokkal előhozakodó baloldalt kivéve mindenkit a Törökországban feltorlódott, több millió menekülttel kapcsolatos török politika érdekelt legjobban Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdoğan mai találkozójával kapcsolatban. A kölcsönös tisztelet hangnemében zajlott sajtótájékoztatón mindkét vezető világosan képviselte saját országa érdekeit, Orbán Viktor pedig geopolitikai, közvetlen gyakorlati és elvi érvet is felhozott amellett, hogy Magyarország miért támogatja Törökország Szíriával kapcsolatos külpolitikáját.
A török elnök kézzelfogható közelségbe hozta azt, amiről Európában legfeljebb szó van az utóbbi időben, hiszen az ő országában van az a négymillió menekült, akik adott esetben az EU felé indulhatnak el. Erdoğan elmondta, hogy ezeknek az embereknek mintegy 90 százaléka arab, és nagy részük továbbmenne az unió felé, ha tehetné. Hozzátette, hogy Törökország „vendégül látja” őket, de csak egy bizonyos pontig képes erre. Mint mondta, már 40 milliárd dollárt költöttek az ellátásukra, és többet nem bír vállalni az ország, miközben az EU csak ígérgeti nekik a pénzt. A török államfő hangsúlyozta, hogy saját hazájukba szeretnék visszajuttatni ezeket a menekülteket, amihez biztonsági zónákat kell kialakítani a török határok mentén, de ezt Törökország egyedül nem képes végrehajtani. Épp ezért szorgalmaz egy ENSZ-konferenciát, amelyen pénzügyi és jogi szempontból is megoldás születhetne a problémára.
Erdoğan értékelte Magyarország kiállását Törökország Európai uniós csatlakozása, valamint a terrorizmus elleni harc terén. Ez utóbbi téren különösen sérelmezte, hogy NATO-szövetségeseik – köztük szinte az összes uniós ország – nem lehetnének elnézőek terroristákkal és terrorszervezetekkel, hiszen nincs jó és rossz terrorista, csak terrorista van, de ők mégis megteszik. Úgy fogalmazott:
A terrorizmusellenes harc nem ér véget azzal, ha megöljük a vezetőiket, mert aki ma ellenünk harcol, holnap valaki más ellen fog.
Átgondolt, a valóságból kiinduló magyar külpolitika
Ezzel összefüggésben nagyra becsülte, hogy Magyarország nem bírálta a szíriai kurdok ellenőrizte területeken végrehajtott Béke Forrása hadműveletet. Orbán Viktor ugyanezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a magyar magatartás más a törökök felé, mint ami a legtöbb EU-s ország részéről tapasztalható. Ezt három indokkal magyarázta.
Egy ország sem változtathatja meg a házszámát
– tette egyértelművé a geopolitikai valóságot és Magyarország közelségét Berlinhez, Moszkvához és Isztambulhoz, amiért szorosan együtt kell működnünk ezekkel a nagyhatalmakkal. Ezt a tudatos külpolitikát szemléltette azzal, hogy néhány napja járt Budapesten az orosz államfő és a német külügyminiszter, most pedig a török elnök jött.
Ezen felül elmondta, hogy csak Törökország segítségével lehet megakadályozni, hogy óriási migránstömegek jelenjenek meg a déli határainknál, ezért Magyarország egyértelmű érdeke a stratégiai partnerség a törökökkel. Támogatjuk a biztonsági zónák kialakítását is, sőt, Magyarország – súlyához illeszkedően – kész részt venni az újjáépítési programokban is. Mindezek előtt azonban hangsúlyozta, hogy a magyar és a török is ősi, történelmi nemzet, amelyeknek meg kell adniuk egymásnak a kölcsönös tiszteletet.
Nem törődünk bele, hogy gúnyolni lehessen egy másik ország vezetőjét és az országot
– fogalmazott meg egyértelmű üzenetet a nyugat-európai országoknak is, amelyek a politikai csatározások hevében, újabban hajlamosak elfeledkezni az illem legalapvetőbb szabályairól is. Ezt még azzal a kijelentéssel is megtoldotta a magyar miniszterelnök, hogy ez a magyar gondolkodás, a magyar érdek, és
attól, hogy az Európai Unióban vagyunk, és ott máshogy viselkednek, nem fogok rossz szokásokat felvenni.
„Nem a könnyű sikerért megyünk” az EU bővítési portfóliójával
A kétoldalú tárgyalások során megállapodott a magyar és a török vezető, hogy a jelenlegi, bő 3 milliárd eurós kereskedelmi forgalom volumenét 6 milliárd euróra növelik. Erdoğan kijelentette, hogy a két ország képes erre. A kölcsönös kereskedelem növekedésében fontos szerepe lehet a megkezdődött hadiipari együttműködésnek, amelynek keretében Magyarország török páncélozott csapatszállító járműveket vásárol. Ezen felül az energetikai partnerségnek is egyre nagyobb jelentősége lehet a jövőben, hiszen a Mol is szerepet akar vállalni az azeri földgáz kitermelésében, amely Törökországon keresztül érkezik majd vezetéken Közép-Európába. Az újabb beszerzési forrás növeli majd Magyarország energiabiztonságát is.
Az EU bővítésével és a törökökkel időtlen idők óta húzódó csatlakozási folyamattal Orbán Viktor kijelentette, hogy „nem a könnyű sikerért megyünk” a bővítési portfólióval, amelyre most már hivatalosan is Várhelyi Olivér a jelölt. A régi tagállamok szenvednek a bővítéssel – mondta a magyar kormányfő –, aki abban bízik, hogy tudunk nekik jó érveket mondani a további bővítés mellett. Arra is kitért Orbán Viktor, hogy kialakult egy országcsoport az EU-n belül, amely teljesen újra akarja tárgyalni a bővítés mechanizmusát és jogi körülményeit, ezért Magyarország uniós elkötelezettségét mutatja, hogy egy ilyen időszakban elvállaltuk ezt a nehéz pozíciót.
A sajtótájékoztató előtt Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdoğan jelenlétében a magyar és a török fél több megállapodást írt alá: levéltári együttműködési megállapodást, postai együttműködési szándéknyilatkozatot, családügyi együttműködési szándéknyilatkozatot, oktatási, valamint kulturális megállapodást, közúti fuvarozási megállapodást, szándéknyilatkozatot a Stipendium Hungaricum program keretében történő együttműködésről, űrkutatási együttműködési szándéknyilatkozatot és egy diplomáciai együttműködési szándéknyilatkozatot. A 10. dokumentum egy politikai nyilatkozat volt, amelyet Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdoğan írt alá.
Forrás: PS, MTI
