Orbán Viktor: A száz év magyar magány véget ért

A száz év magyar magány véget ért, hiszen a korábbi időszaktól eltérően a szomszédos országok jelentős részével jó kapcsolatot ápol hazánk – jelentette ki Orbán Viktor a Magyar Diaszpóratanács ülésén tartott megnyitó beszédében. A miniszterelnök arról is beszélt, az Európai Unió politikája a jelenlegi formájában hátrányos hazánk számára, ezen azonban a 2019-es EP-választások alkalmával esély mutatkozik változtatni. Mint megjegyezte, olyan átrendeződésnek vagyunk tanúi, amelyekben Európa visszatalál, és megerősíti kapcsolatát eredeti kulturális gyökereivel. Orbán Viktor arról is beszélt, a nemzeti önbecsülés visszaállítása érdekében elengedhetetlenül fontos az öngyűlölet kultúrájának visszaszorítása.

Orbán Viktor a nyolcadik alkalommal ülésező Magyar Diaszpóratanács megnyitóján elöljáróban arról beszélt, a diaszpóra tanácsok alkalmával a megelőző egy év történéseit és a következő egy év terveit magyar szempontból összegezve és elemezve lehetőség nyílik arra, hogy a világ magyarsága egy gondolati keret mentén cselekedhessen. Mint megjegyezte, általánosan elfogadott tény, hogy az információ képviseli a modern világban a legnagyobb értéket, ugyanakkor az információ önmagában nem ér semmit. A valóban értékes tudás az információk magyar érdeknek megfelelő összerendezésében, logikai rendbe állításában rejlik.

Fotó: MTI

Politikai stabilitás nélkül nincs stabil gazdasági, szellemi élet

Az elmúlt év történéseire térve a miniszterelnök kiemelte, a korábbi időszak legfontosabb tapasztalata, hogy Magyarországnak stabil kormány nélkül nincs stabil gazdasága, szellemi élete. Más országoktól eltérően hazánkban a politikai stabilitás a társadalmi élet minden terültére hatással van. Orbán Viktor úgy vélte, a magyar ember „kifejezetten rühelli”, ha mások akarják megmondani számára, mit csináljon. Ugyanakkor az irányokat szereti ismerni, tudni, hogy miben lehet bízni, mi az ami tartós, és mi átmeneti. Enélkül nem cselekszik. A miniszterelnök hangsúlyozta, a stabilitás fontossága annyira kiemelkedő Magyarországon, hogy uniós csatlakozása óta egyedüliként hazánkban nem tartottak előrehozott választásokat, a magyar választópolgár még a rossz kormányzás végét is inkább kivárja, mint hogy bizonytalan legyen az ország vezetése. Orbán Viktor hangsúlyozta, a 2018-as választás nemcsak abban a tekintetben volt eredményes, hogy ezzel biztosítva van az ország stabilitása, de az emberek nemcsak Magyarországnak, de az egész magyar nemzetnek választottak kormányt.

Újjá kell építeni a Kárpát-medencét

Orbán Viktor elmondta, 2010-ben az volt a kormány küldetése, hogy a rendszerváltásnak nevezett zavaros korszakot zárja le, ennek érdekében új alkotmány fogadott el, lerakta a magyar gazdasági rendszer alapjait, amelynek nyomán megindulhatott a fejlődés. 2014-ben ezt a rendszert kellett stabilizálni és tovább erősíteni. A 2018 és 2022 közötti időszak feladatait ugyanakkor két idősíkon elemezte a miniszterelnök. Felidézte, miniszterelnöki programjában 2030-ig több célt is meghatározott. Elsőként, hogy addigra Magyarország az unió első öt olyan országába kell hogy tartozzon, ahol jó élni, lakni és dolgozni, és amely az első öt legversenyképesebb tagállam egyike. Jelentős célnak nevezte továbbá a népesedési hanyatlás megállítását és visszafordítását, valamit a Kárpát-medence újjáépítését. Orbán Viktor kitért arra, meg kell haladni a trianoni örökséget, a Kis-Magyarországot fizikailag is össze kell kötni az elszakított területekkel, a gyorsforgalmi utakat meg kell hosszabbítani az országhatárig, valamint ki kell építeni a gyorsvasúti kapcsolatot is a környező országok jelentősebb nagyvárosai felé. Szintén fontos célként határozta meg hazánk egyoldalú energetikai függésének fokozatos felszámolását, amelyet szuverenitási kérdésnek nevezett. Arról is beszélt, a Kárpát-medence újjáépítésével párhuzamosan ki kell építeni Közép-Európa egységes gazdasági térségét is, hogy mind nyugati, mind keleti irányba rendelkezzék saját gazdasági koncepcióval.

Fotó: MTI

A nemzeti öngyűlölet kultúráját vissza kell szorítani

Az elkövetkezendő négy év feladataira térve a miniszterelnök kiemelt jelentőségűnek nevezte a hazaszeretet, a hazafiság kultúrájának általánossá tételét. Mint kifejtette, a jelenleg is tapasztalható kulturális versenyfutásban a nemzeti mivoltunk két szemben álló értelmezése jelenik meg. Az egyik oldalon a nemzeti büszkeség, amelyből erőt lehet meríteni, míg a másik nézőpont a nemzeti öngyűlölet kultúráját terjeszti. Orbán Viktor szerint a kormánynak nincsenek direkt eszközei ebben a harcban, de úgy vélte, elengedhetetlenül fontos az öngyűlölet kultúrájának visszaszorítása. Ennek egyik alapja lehet a Nemzeti Alaptanterv újragondolása. Kitért arra is, az elkövetkezendő négy év fontos feladata a népességfogyás fokozatos megállítása, ezért nélkülözhetetlennek nevezte, hogy ez a szemlélet az állami juttatások, támogatások és kedvezmények minden szegmensében érvényesüljenek. Emellett megoldandó feladatnak nevezte a magyar hadsereg fejlesztését is, megfogalmazása szerint erős ország nincs erős hadsereg nélkül.

Európa visszatalál, és megerősíti kapcsolatát eredeti kulturális gyökereihez

A miniszterelnök beszédében elmondta, meghatározó jelentőségű, hogy az a közeg, amely körülveszi a magyarságot, segítőbb, támogatóbb legyen. Úgy vélte, az Európai Unió politikája a jelenlegi formájában hátrányos hazánk számára, ezen pedig a 2019-es EP-választások alkalmával esély mutatkozik változtatni. Hozzátette, jövő májusban az Európai Bizottság jelenlegi vezetése is távozik, amelyet azért nevezett jelentősnek, mert az öt évvel ezelőtti állapotokhoz képest a baloldali erők jelentős támogatást vesztettek, jelenleg mégis a balliberális ideológia érvényesül a Bizottság politikájában. Orbán Viktor hangsúlyozta, az öt évvel ezelőtt megalakult Európai Bizottság szakított eredeti szerepével, amikor politikai szempontokat kezdett érvényesíteni kormányzásában. A magyar álláspont szerint ezzel szemben a Bizottságnak vissza kell térnie eredeti őrszerepéhez. Megjegyezte, az európai politikai tér jobbratolódása, mint kifejezés, sokakban rossz emlékeket idézhet, ezért a jelenleg zajló folyamatokat inkább olyan átrendeződésnek nevezte, amelyekben Európa visszatalál, és megerősíti kapcsolatát eredeti kulturális gyökereihez.

Fotó: MTI

A száz év magány vége

A miniszterelnök kiemelte, a száz év magyar magány véget ért, hiszen a korábbi gyakorlattól eltérően a szomszédos országok jelentős részével jó kapcsolatot ápol hazánk. Úgy vélte, a hosszú ideig tartó ellenségeskedés helyét lassan átveszi a bizalom, ma jól jár az az ország, amelyik Magyarországgal együttműködik, és Magyarország is készen áll erre az együttműködésre. A transzatlanti kapcsolatokra térve Orbán Viktor elmondta, az amerikai-magyar kapcsolatokban beállt egy pozitív változás, hiszen a Trump-adminisztráció elődjétől eltérően nem érzi szükségét, hogy hivatalos vagy félhivatalos formában beleszóljon például a magyar alkotmány egyes pontjaiba. Arról is beszélt, Törökország, Egyiptom és Izrael stabilitása elengedhetetlenül fontos hazánk számára, hiszen ezek az országok tartják féken az Unió irányába tartó migrációt. Mint megjegyezte, ebben a helyzetben a diaszpóra-magyarság feladata a magyar érdekek képviselete világszerte, amelyet eddig is kitűnően elláttak ezek a közösségek. Ehhez Magyarország továbbra is biztosítja a szükséges támogatásokat – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI