Minden tudományág igazolja a hun hagyományt, legutóbb a genetikusok, Neparáczki Endréék találtak erre bizonyítékot, amelynek nagy sikere volt a keleti térségben, főleg Mongóliában – állítja Obrusánszky Borbála jeles történész, keletkutató, egyetemi adjunktus. Nagyon sok régészeti lelet van, ami összeköti Belső-Ázsiát a Kárpát-medencével a hunokon át. A magyarságkutató lapunk kérdésére kifejtette: valószínűleg azt a nyelvet örököltük, amit a szkíták és a hunok beszéltek, hiszen egykoron ők éltek és uralkodtak a sztyeppei térségben. Végkövetkeztetése: régi elméletek toldozgatása helyett neki kellene fogni, hogy az őstörténetünket átírjuk, és új alapokról közelítsük meg.
Ön régóta képviseli, hogy a magyarság belső-ázsiai eredetű, amit összekapcsol a hunokkal. A Szovjetunió felbomlása után és a kínai változások hatására a térség népei és államai újult erővel fordulnak a történelmük felé. Egyre több ásatás és régészeti lelet kerül elő. Felvázolná röviden, miként képzeli el a magyarság eredetét?
Magam csak azt a tudományos vonalat folytatom, amelyet Kőrösi Csoma Sándor, Stein Aurél és Szentkatolnai Bálint Gábor képviselt, akik a mai észak-kínai térséget azért tartották a legjelentősebb kutatási területnek, mert az volt a hunok régi szállásterülete.
Még ma, a XXI. században is nagyon sok olyan hagyomány őrződött meg, amely a hunoktól maradhatott meg, ezt az álláspontot nemcsak mongol, hanem egyre több kínai kutató is képviseli.
A hunok mellett fontos a szaka (szkíta) réteg, amely főleg Xinjiang tartományban követhető nyomon, ott ugyanis olyan többezer éves emlékek maradtak meg, amelyekből megismerhetjük a lovasnépek mindennapjait. Fontos lenne kutatni ezek között az emlékek között, hiszen a nálunk gótnak és szlávnak mondott tárgyak már Belső-Ázsiában is megtalálhatók, jóval korábbiak, tehát ebből az következik, hogy az átadás iránya éppen fordított lehet, mint korábban vélték.
A hunok egyébként a szkítákkal és szarmatákkal vérszerződést, szövetséget kötve jutottak el Európába, ezért írnak a krónikák nagyon helyesen arról, hogy mi szkíták és hunok vagyunk.
A vérszerződés szerepét jobban kellene hangsúlyozni a magyar történelemben, mert az adta első alkotmányunkat, és az ilyen szerződés már a szkíták óta ismert volt. Megjegyezném, hogy a régészek a közép-ázsiai hun régészeti kultúrát is szkíta-hunnak nevezik. A vándorlást tömören úgy vázolhatnám, hogy a hunok nyugat felé haladva egyesítették az íjfeszítő népeket és megérkeztek a Kaukázusba, ahol körülbelül két évszázadig éltek. Oda is minden bizonnyal két úton jutottak el: a dél-szibériai úton, és délről, a Kaszpi-tenger déli partján, a mai Iránon keresztül, amelyet akkoriban rokonnépek, a pártusok uraltak, akikkel a hunok már korábban is szövetséget kötöttek. A hunok a Kr. u. 2. századtól folyamatosan jelen vannak a kaukázusi térségben, erről számos írásos feljegyzés tesz tanúbizonyságot. 373-ban a hunok elindulnak nyugatra, jó részük a térségben marad, mint például a szavárd magyarok, akik nem követték Hunort és Magort.
Amikor Attila halála után Csaba visszatér ide, akkor ezek a hunok várják, ők alkották ugyanis a birodalom keleti szárnyát. Erről pontosan írtam a tavalyi sikerkönyvemben, Attila, Európa ura címmel.
Ön szerint mikor érkezett a magyarság a Kárpát-medencébe? Milyen nyelvet beszélt? És tézisei igazolására milyen érvei, illetve bizonyítékai vannak?
Erről Érdy Miklós írt egy tanulmányt, aki 8 régészeti kapcsot talált az ázsiai és az európai hunok között, három kapocs pedig összeköti a hunokat és a magyarokat. A mongol Dimadzsav Erdenebátor professzor, régész, a hun kor egyik legkiválóbb szakértője ennél jóval több párhuzamot vélt felfedezni, amikor nálunk járt.
Néprajzi bizonyítékok is vannak, hiszen nagyon sok szokásunk megvan a mongol népeknél.
Erről a tavalyi évben az egyik mongol kutató, G. Akim egy könyvet írt, de magam is sok értékes párhuzamot találtam. A magyar krónikák a hunok első bejövetelétől számítják az első bejövetelt, ami 378-ban volt, és nem később. A Tarihi Üngürüsz krónika azt állítja, hogy Hunor népéből már korábban is éltek Pannóniában, ezek talán a szarmatákkal érkeztek oda és a rómaiakat szolgálták, mint zsoldosok. Erről is vannak régészeti bizonyítékok.
Nem tudjuk pontosan megmondani, hogy hányszor történt beköltözés keletről a Kárpát-medencébe Árpád bejövetele előtt, mert nem minden mozgásról készült írásos feljegyzés; az bizonyos, hogy Árpád fejedelem volt az, akinek sikerült megerősíteni úgy a magyarságot, hogy a mai napig megmaradtunk a Kárpát-medencében.
A magyar-hun hagyományt tudományosan sohasem tudták megcáfolni, a legújabb kutatások pedig rendre alátámasztják azt, hogy mi, magyarok a szkíták és hunok utódai vagyunk. A magyar nyelv eredetét történeti és néprajzi szempontok alapján vizsgáltam. Számomra, mint néprajzos és történész számára értelmezhetetlen kifejezés a nyelvrokonság; csak az lehet rokonunk, akivel vérségi kapcsolatunk van.
A nyelvet is őseinktől örököljük, vagyis a krónikákban említett szkítáktól és hunoktól, akik Eurázsia urai voltak és nagy hatást gyakoroltak más népekre. Ebben a hatalmas térségben sok nyelvjárás volt, akkoriban nem volt még irodalmi nyelv. Tehát logikusan következik, hogy azt a nyelvet örököltük, amit a szkíták és a hunok beszéltek.
Ezeknek a nyelveknek a feltárása nemrég kezdődött meg, szerencsére egyre több a felhasználható nyelvemlék. Az úgynevezett finnugor elmélet történelmileg semmilyen módon sem igazolható. A nyelvrokonainknak tartott osztyákok nem őshonos népek Nyugat-Szibériában, csak a XVI. századtól kötöztek oda; korábban északon, majdnem Arhangelszk közelében éltek, hol a volgai bolgárok, hol Novgorod fennhatósága alatt voltak.
Jelenleg éppen Georgiában (Grúzia) dolgozik és izgatottan mesélte, hogy sikerült áttörést elérnie a Csodaszarvas legenda esetében. Kérem, meséljen, útjáról, és a Csodaszarvas legenda kapcsán végzett kutatásokról!
Georgia, vagy ahogyan nálunk ismerik, Grúzia tavaly óta különösen fontos a hun kutatás számára, mert egy elvégzett antropológiai kutatás kimutatta, hogy a térséget a hunok uralták a késő ókor végén, a kora középkor elején. A torzított koponyák hasonlósága 81 százalékos volt a Kárpát-medencei hun leletekkel. Másik fontos szál, hogy a nyelvész, turkológus Thúry József szavárd magyarokról szóló tanulmányában muszlim források alapján leírta, hogy a szavárd magyarok a Gendzse és Tiflisz közötti térségben éltek, ami a mai Tbiliszi, Grúzia fővárosa és az azerbajdzsáni Gandzse közötti részeket jelenti.
Thúry szerint Hunor és Magor a csodaszarvast űzve jutottak át a Dariel-szoroson, vagy más néven a Grúz Hadiúton, amely a Kaukázus legismertebb átkelője. Ott az alánokra bukkantak, akiknek lányait elrabolták. Az elmúlt években a csodaszarvas-mondáról már jelentek meg publikációk, de hogy ez a történet pontos történelmi kort is meghatároz, arra a hazai kutatók nem is gondoltak.
A helyi történelmi források alapján bizonyossá vált, hogy a Kr. u. 2-6. században a mai ország területén az Ibéria nevű állam létezett, ahol nem mások, mint a nebrotidák, azaz Nimród utódjai irányították a térséget, akik egyébként pártus eredetűek voltak. Ők uralták a térséget a hunokkal szövetségben. A hunok jelenlétét igazolja a korabeli régészeti anyag, amit polikróm stílusnak neveznek és a hunokhoz köthető, ezek megtalálhatók már a Kr. u. 2. században az ország területén, illetve a mai Észak-Oszétiában is.
A fent bizonyítékok alapján megerősíthetjük, hogy a krónikáink igazat írtak le. Hogyan is őrződhettek meg ezek a mondák olyan hosszú időn át?
Hősénekek által ismeretes, hogy Indiában több ezer éves történelmi múltat hordoznak az ilyen eposzok, de az Altájban a híres mongol Dzsangar hőseposz nem másról, mint a hun királyról, Maodunról szól, aki 2200 éve uralkodott Belső-Ázsiában. Erről is a tavalyi évben született egy átfogó tanulmány.
Bátran kijelenthetjük, hogy a magyarság kialakulásának egyik jelentős epizódja tehát a mai Georgiához, Grúziához kötődik.
doktor_hetes
2018-11-21 at 11:34
Miután a parázs vita kezd lecsendesedni, engedtessék meg nekem (is) egynémely komoly és komolytalan megjegyzés.
A komoly:
A helyzet rendkívül bonyolult, melynek sok oka van, pl. a hiteles (és korabeli) írásos emlékek rendkívül csekély mértéke, a népek vándorlása és keveredése, a szövetségek köttetése és felbomlása, az uralkodó réteg és a “nép” gyakori elkülönültsége, a nyelvi egymásra hatások, stb. stb.
Mit lehet tenni? A magyar ős- és kevésbé őstörténet axiómákra való felépítése (mivel a legtöbb fentebb javasolt megkérdőjelezhető, tehát nem magától értetődő alapigazság, alaptény) nem látszik járható útnak. Marad a posztulátumokra való építkezés. Eszerint kialakítjuk alapvető feltételezéseink egy-egy halmazát, mint egy fajta munkahipotézist. Majd több ilyen halmazból azt tekintjük a leginkább igaznak (a következő felülvizsgálatig), amelyből származó következtetések a legkevésbé vannak ellentmondásban a régészeti leletekkel és egyéb ténynek elfogadható dolgokkal.
A komolytalanok:
(a) Nekem tetszik a szkíta-szarmata-árja rokonítás, mert így már értem, hogy miért szeretem annyira a tandoori ételeket.
(b) Szeretném felvetni a magyar-római rokonság lehetőségét. Ugyanis egyre terjed az az elmélet, hogy a későbbi Artúr király valójában hátramaradt római katonatiszt volt (Arthurius). Lancelot pedig szarmata zsoldos, aki fölöttébb bensőséges kapcsolatot ápolt Artúr nejével. A szarmatákkal mi is rokonok vagyunk (feltehetőleg), így áttételesen a rómaikkal is, ahol a rokonsági fok (távoli) lyuksógorság.
Benkő István
2018-12-24 at 19:41
Katasztrófális, hogy magukat értelmesnek tartó emberek képtelenek a történelem szereplőinek, a történelemtudomány tárgyának a felismerésére.
A genetika, nyelvészet, néprajzs stb. csak a történelemtudomány segédtudományai. A történelemtudomány események lefolyását, másként egy politikai egység sorsának alakulását kutatja. A magyar történelem esetén a mi történt a magyarnak nevezett politikai egységgel (bel- és külpolitikai szempontból) az adott időszakban a kérdés, nem pedig az, hogy adott esetben az uralkodó hány százalékban volt magyar és hány százalékban más származású. Egy közösségen,országon belül ugyanakkor léteztek különböző nyelvű, nemzetiségű részközösségek is. Pl. Svájcnak is van történelme, függetlenül attól, hogy Svájcban különböző nemzetiségek élnek. Hunyadi János is a magyar történelem szereplője, függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszélt a nagyapja, nagyanyja. Az őstörténet helyzete bonyolultabb, mert nem áll rendelkezésre a döntéshozók szerepét rögzítő évkönyv, krónika. Ez azonban nem zárja ki a történelmi tényállás megállapíthatóságát, csak nehezíti azt. A történelemtudománynak nem a politikai propaganda a célja, ahogy ezt egyesek hiszik, hanem a helyes döntésekből erő merítése, a helytelen döntésekből a tanúság levonása. Régen még tudták: Historia est magistra vitae.
G Kovács István
2018-11-18 at 22:05
Azt már régen tudjuk, hogy gyakorlatilag a “teljesen nemzetközi” motívumokon kívül, semmi közünk a -finnugorokhoz. Tehát ebben tévedsz. A legújabb genetikai adatok ezt alá is támasztják, a magyarok elődei soha nem éltek együtt a finnugorok elődeivel, ezt a szinte teljesen hiányzó N1 génmutáció tökéletesen igazolja.
Hogy népünk a KM – ben alakult ki végleg – ezen nincs mit vitatkozni – de ez a “nyelv eredetére” nincs hatással.
Ha “Árpád-népe” – szkíta-hun, akkor nehezen alakulhatott ki máshol mint közép Ázsiában. Az “Árpád-ház” – ugye egészen biztosan “szkíta-szarmata-árja” mivel ők az R1a csoport egy olyan ágából származnak, amelynek az egyik “gócpontja” Észak-India és Irán. Így még a “partus-méd” kapcsolatok is felsejlenek.
Kristóf
2018-11-20 at 16:30
Érdekes, hogy „nem vitaható a nép Kárpát-medencei kialakulása”, mert ezt senki még csak lehetőségként sem kezeli. Hivatalosan kb. 1100 éve pár év leforgása alatt idefújt minket a szél Ázsiából, slussz. Az senkit sem izgat, hogy az akkoriban már alaposan benépesült területek letelepedett népei nem költöztek el sehová mindenüket feladva. Ahogy az sem, hogy teljes népek kiirtására sem eszköz, sem szándék nem volt. Ellenben a pusztai népek harcosai valóban vándoroltak ilyen léptékben. És ha már a genetikán lovaglunk, akkor azzal mit kezdünk, hogy genetikailag európaiak vagyunk, de állítólag Ázsiából jöttünk 1100 éve?
(Megjegyzem, az említett a „gócpontokkal” nagyon kell vigyázni, mert annál önkényesebb találmánya kevés van a tudománynak.)
–o–
Ma egy természettől elkülönülő és azt pusztító civilizációban élünk, melynek gondolkodása és tudása tudományos. (Mellesleg ennek megfelelően bukásra ítélt.) Előtte a természet részeként, vele együttműködésben éltünk, gondolkodásunk és tudásunk mitikus volt. Ez volt a hosszú távú fenntarthatóság és az élet kulcsa.
Ha érteni akarnánk a múltat, tudni kéne mitikusan gondolkodni. Ez pedig a tudomány előtt zárt kapu marad, melyen saját magát zárja ki.
Nehéz úgy beszélni, hogy alapfogalmak alatt mást értünk. Pl. mi a nép?! 😮 A korábbi felfogással a nép élőlény. Teste megújul, cserélődik. Szellemét és lelkét továbbviszi. Ha a természet rendjében élve elterjed egy népesség egy nem teljesen lakatlan földrészen, és 100-200km-enként csak pár százalékot olvaszt be az útjába kerülőkből, akkor az elterjedés két végén a genetikai rokonság 1-2%-ra olvad, míg a nép szelleme, lelke megmarad. Tudományosan mondhatni, hogy a nyelv rendszere, alapvető fogalmak nevei és a kultúra lényegi elemei megmaradnak. A genetikát itt bizony a hajadra kenheted. Ahogy az egymástól távoli indo-európaiak nagyfokú genetikai rokonságát sem várja el senki.
Ezzel szemben „egymás mellett éléssel” a nyelv rendszere egyszerűen nem adódik át, miért is tenné!
Az uralkodó tudással nehezen vagy nem értelmezhető dolgokat belesomni egy nagy zsákba, és „nemzetközinek” címkézni igen otromba dolog. Pl. az élővizek világának gyarapítása, haszonvételeinek technikai módja és a hozzá kapcsolódó hagyományos életforma azonos Magyarországon és a finn-ugoroknál. Ennek sehol máshol nyoma sincs. Ennyit a halszagról. Aztán pl. az angol szavak talán 85%-a latin eredetű, de senki sem vitatja, hogy a nyelvük germán. Így van ez a mi esetünkben is. Az ALAPVETŐ dolgok nevei és a nyelv rendszere finn-ugor rokon. Ezen túl van egy csomó türk jövevényszavunk.
Az egyéb (sumér) eltévelyedésekről megjegyzendő, hogy aki kicsit is konyít a mitológiához, az élből kizárhatja, hogy Közel-keleti természetromboló civilizátorokhoz bármi közünk is lehet.
Most éppen az a rettentő borzalom történik, hogy miközben erőlködnek a nyilvánvaló bizonyításán, miszerint Attila a királyunk volt és Árpád a “honfoglaló” harcosaival az ő örököse, aközben megtagadják saját magunkat, a föld népét. Elvágják a kapcsolatunk lehetőségét a múltunkkal. Elvágják a kapcsolatunk lehetőségét a tájjal, melyből származunk. Elvágják a kapcsolatunk helyreállításának lehetőségét a magyarok Istenével. Ez pusztítóbb mint Trianon! A nemzeti sajtó meg vígan tercel hozzá. Gratulálok.
Kristóf
2018-11-18 at 14:20
Dehogy mond ellent! A krónikák szerint az Árpádok Attila örökösei. Nem is erről van itt szó. Az eddigi hülyeség, hogy Árpád népe foglalt itt hont, akik alapvetően finn-ugor nyelvűek, jelentős türk elemekkel. A mégnagyobb hülyeség ebből a finn-ugor rész megtagadása. Elkeserítő és bicskanyitogató ahogyan ezen fáradozik a nemzeti sajtó és a nemzeti tudományos emberek. Holott “csupán” a nyelvünk rendszere, alapvető szavaink, a halászat és vadászat hagyományos módja: vagyis az életforma és gazdálkodás, mondák és Isten-képünk közös a finn-ugorokkal.
A valódi hazugság nem a finn-ugor rokonság ténye, hanem az a senki által meg nem kérdőjelezett légőlkapott kiindulási pont, mely szerint a népünk Ázsiában kialakult, 1100 éve idecsöppent, és belakta az üres vagy általa kiürített Kárpát-medencét. Ez mellesleg fizikai képtelenség is, amellett, hogy semmivel sem magyarázható. De minden más szempont szerint is a népünk helyben alakult ki, Árpád népe pedig valójában Árpád harcosai. Ezt mondják a hazai és külföldi források. Ezt íratták le magukról az Árpádok. Ezt támasztja alá a hagyomány. A tárgyi emlékek pedig a köznép életének, tájjal való gazdálkodásának és szokásainak folytonosságát mutatják a honfoglalás előtt és után.
Megjegyzem, a népünk Kárpát-medencei kialakulásának honfoglalás utáni elemeit nem is szoktuk letagadni. Pl. az anyósom jász, és egészen jól beszél magyarul, úgy, hogy máshogy nem is tud.
G Kovács István
2018-11-18 at 10:15
“most készülünk lecserélni egy mégnagyobb hülyeségre.”
A KM – beli magyar nyelv, -miért is mond ellent annak, hogy az “árpádok” szkíta-hunok voltak?
🙂
Kristóf
2018-11-17 at 00:16
Ha Batu kán hordája sikerrel járt volna 1241-ben, akkor most a sok kerek szemű, fehér bőrű, ezt a nyelvet beszélő bolond itt rázná magát, hogy ő mennyire nagyon mongol.
A különbség annyi, hogy előtte Árpád csapata sikerrel járt. Elfoglalta ezt a földet, Anonymus szavaival: “számos népével”.
Tessék már gondolkodni!
G Kovács István
2018-11-17 at 07:34
“…hogy ő mennyire nagyon mongol.”
Ezzel azonban nem mondtál semmit, mert ha “Batu-hordáinak” is sikerül az ami “Árpád-hordáinak” sikerült, akkor lehet, hogy most “mongolul” beszélnénk – ennek sem mond ellent semmi. Ebből tehát nem következik az, amit mondani akartál, hogy a magyar nyelv nem “belsőázsiában” keletkezett – hanem a KM – ben, tehát nem Árpádék hozták be.
Tessék már gondolkodni.
🙂
Kristóf
2018-11-17 at 19:26
Nem érted. Ha Batu kán hordája megszerezte és meg is tartotta volna Magyarországot, akkor ma más lenne a neve, valami tősgyökeres mongol név. De jövevényszavakat leszámítva ugyanez lenne a nyelvünk! A nyelv a ugyanis a többségé. Oroszországban sem svédül beszélnek, Bulgáriában sem török nyelvet beszélek, Franciaországban sem frank germán nyelvet beszélnek, és azon belül Normandiában sem a néhai normannok germán nyelvét beszélik. Ezek a népek tudják is, hogy kik is ők. Mi viszont üde kivételként hülyeséget gondolunk magunkról, amit most készülünk lecserélni egy mégnagyobb hülyeségre.
G Kovács István
2018-11-16 at 18:22
“… volt egy ős-agglutináló nyelv”
Természetesen lehetséges – ezzel azonban az a probléma, hogy annak bizonyítása lehetetlen. Előbb utóbb oda jutnánk, hogy “az emberi nyelv” és az “ember származása” összekapcsolható. A nyelvészet tehát meghúzott egy határt ( úgy kb ie. 6000 ) és a “nyelvrokonságot” az akkori nyelvi állapotból kiindulva tárgyalja. Már ebből is látszik, hogy ez egy “önkényes” meghatározás. Hogy miért pont ez a dátum annak magyarázata, meghaladja egy ilyen rövid komment lehetőségeit.
“a becsületesen művelt összehasonlító nyelvészet”
Valóban volt idő amikor ebben magam is hittem, és az olyan nyelvészeket soroltam ebbe a kategóriába – mint Pusztay János. A napokban azonban sajnos Pusztay is olyan cikket írt amelyben a „finnugor nyelvrokonság” elnemismerését” a finnugor nyelvű népekkel szembeni ellenérzésekből táplálkozna.
Nem igen hiszem, hogy Pusztay ne lenne azzal tisztában, hogy a „halszagú – halzsíros – atyafiság” aforizma, nem a „finnugorellenesek találmánya” – hanem az Barna Ferdinánd agyában született, meg amelyet aztán megpróbált Vámbéry nyakába varrni.
G Kovács István
2018-11-16 at 15:56
“a becsületesen művelt összehasonlító nyelvészet” – az tényleg becsületes szakma. A “disznóság” ott kezdődik amikor a nyelveket elkezdik “csoportosítgatni” és olyan meghatározatlan fogalmakat kezdenek használni, hogy “nyelvrokonság” – amiről maguk sem tudják, hogy mit is jelent az tulajdonképpen.
Az “összehasonlító nyelvészet” – addig tud eljutni, hogy van 500 uráli, 300 török, meg 100 iráni, meg 600 szláv…stb eredetű magyar szótő. Ott kezdődik a “humbukk” amikor ezekből meg akarja mondani, hogy “no akkor melyikből is ered” – mert arra a nyelvészetnek nincsenek eszközei! Ekkor jön, hogy elkezdenek történészkedni, meg régészkedni, meg biológuskodni, meg zenélni, meg méhecskézni, meg pollenezni meg sünözni… stb. Miközben meg azt hajtogatják, hogy “mindenkinek coki” – mert ez “nyelvészeti kategória”!
G Kovács István
2018-11-16 at 15:43
“Számomra, mint néprajzos és történész számára értelmezhetetlen kifejezés a nyelvrokonság, csak az lehet rokonunk, akivel vérségi kapcsolatunk van.”
Ez ma már nem csak OB – nek értelmezhetetlen! – hanem lassan mindenkinek! – Miután az MTA a napokban jelentette ki, hogy “nem vagyunk finnugorok” – azóta a nyelvrokonságnak nincs is definíciója – így aztán tényleg nehéz azt “értelmezni” – ami nincs is.
( A Honti László féle szitkozódást ugye nem tekinthetjük “komoly” paradigmának. )
Fazakas Ferenc Miklós
2018-11-16 at 10:57
Kedves G Kovács István. Az N1 haplotípus a török nyelvű jakut férfiak körében a leggyakoribb, ki tehát a finnugor? A finnugor népeket ugyan olyan mértékben köthetjük még napjainkban is az R1a-hoz, mint az N1-hez. A délebbieket különösképpen. A nyelvészetben ugyancsak az interpretáció a kulcs. Nem az összehasonlító nyelvtudományt kell korholni, csak azt amire felhasználják. Az erdővidék helyett sokkal valószínűbb, hogy a bronzkortól a középkorig a sztyeppei népek java része beszélhette az urálinak nevezett nyelveket. Ezen belül az ősmagyart az északi hunok és valószínűleg közvetlen nyugati szomszédaik. Bizonyíték erre, hogy az egyetlen, kínai írásjelekkel lejegyzett hun mondat pontosan a finnugor nyelvészek által kidolgozott módszerekkel olvasható ősmagyar nyelven. Ez honlapomon http://embertan.hu/ közöltem a xiongnu-hun népnév magyar vonatkozásaival együtt. További egyeztetéseket a napokban közlök.
G Kovács István
2018-11-16 at 14:29
“ki tehát a finnugor?”
Nagyon jó kérdés – mert, hogy az MTA ( Klíma László ) szerint ugye pl. mi nem vagyunk azok – most már akkor tehát a finnugristák szerint sem.
A finnugorokhoz semmivel nincs több köze az R1a – nak, mint a lengyeleknél vagy a magyaroknál. Vagyis mindenkinél azért van, mert “érintkeztek” a “árja-szkíta-szarmata” kultúrával – ki többet – ki kevesebbet. Mi azért nem élhettünk együtt a manysikkal, mert ahhoz, hogy az elválás után eltűnjen az N1 – genetikusok szerint 12x kellett volna egy a magyaroknál kétszer nagyobb népcsoportba beolvadnunk, miközben meg kellett volna tartani eredeti nyelvünket – ez képtelenség. A magyar nyelvben tehát ugyan azért vannak finnugor szavak, mint amiért irániak, meg törökök, meg szlávok, meg latinok…! – Mert közöttük – velük – “éltünk és háltunk”! – ezt nevezhetjük “nyelvrokonságnak” is – ha akarjuk – de ez ugyan olyan labilis mint a hun – szkíta – török – rokonságról beszélni.
Mi az a “rokonság” – már csak ezt az “egyszerű” kérdést kell hozzá megválaszolni! – mert ugye az “ördög a részletekben rejtezik” – régi igazság.
Hesslerezredes
2018-11-16 at 15:24
Kérdezem: nem lehet,hogy volt egy ős-agglutináló nyelv, amely szerteszét ágazott és ebből a magyar őrzött meg a mai napig a legtöbbet???, csak kérdezem.
Fazakas Ferenc Miklós
2018-11-16 at 15:40
Igen! az ördög a részletekben rejlik. Ezért nem könnyű rendet rakni ebben a zűrzavarban amit az egymásnak feszülő indulatok keltenek. Az egyetlen járható útnak azt tartom, hogy a gének, a nyelv, a régészet és történelem vonalán külön-külön visszafelé haladva fejtsük fel a szálakat és meglátjuk összefutnak-e? Tudom, hogy reménytelennek tűnik, de el lehet vele érni némi eredményt. Évtizedek óta kínlódom ezzel, még kevés, de azt hiszem megbízható eredménnyel. Ezt a keveset az http://embertan.hu/ című honlapomon közlöm és az ott leírtak alapján merem állítani, hogy a becsületesen művelt összehasonlító nyelvészet, valamint OB eredményei között valójában nincs semmi ellentmondás.
G Kovács István
2018-11-16 at 10:30
„Hunsdorf és Budenz (értsd: a Habsburgok)”
Azt, hogy Budenzék „Habsburg bérencek” – lettek volna eddig még nem sikerült senkinek bizonyítania – igaz az ellenkezőjét sem. Az viszont tény, és nagyon sokan megírták már, hogy a 19. századi német tudósok, erősen magyarellenes kirohanásokat tettek műveikben.
„Ha a nem magyar tudósok, mint Schlözer, Zeuss, Büdinger, Roesseler, tisztán tudományos tárgyilagossággal foglalkoztak volna a kérdéssel – és ha a magyar nép elleni csak alig palástolt gyűlölet nem tűnnék ki egyébként érdemes munkáikból – a finnugor, eredet elfogadhatóbb lett volna. De fájdalom a dolog nem így áll.
(Vámbéry Ármin: A finnugor őshaza nyomában: Gondolat 1973 – 87)
Erős Vilmos: A XVI–XVIII. századi történetírás (II.) – ezt írta Horvát István történész: Rajzolatok c. könyvéről írt kritikájában:
„Könyvének apropóját ugyanis Schlözer adta, aki azt hangoztatta, hogy a magyar barbár, elmaradott, civilizációra képtelen ázsiai nép, s az európai műveltség elsajátítása és közvetítése például Erdélyben kizárólag az erdélyi szászok érdeme volt.”
A Csehszlovák államiság jogalapjának politikai kidolgozása során pedig Tomáš Garrigue Masaryk és Edvard Beneš, is elsősorban a szlávok „kultúrfölényének” kidomborításához használták fel, ezeket nézeteket:
Edvard Beneš:
„Az egész világ elborzadt ezeknek a tősgyökeres mongol politikai viszonyoknak a láttán… a magyarok csakugyan ázsiaiak… a nem magyar nemzetiségek a civilizált Európában példa nélkül álló elnyomó politika áldozatai…”
Tomáš Garrigue Masaryk:
„A cseheknek… azon kívül természetes és történelmi joguk az is, hogy magukhoz csatolják a magyarok által brutálisan elnyomott szlovákokat. … A magyarok kulturális tekintetben függőben voltak a szlovákoktól. A csehek és szlovákok egyesülése tehát legitim követelés.”
Hesslerezredes
2018-11-16 at 11:00
Kedves Kovács István! Nagyon jókat írsz. Amiről én próbáltam kissé (?!) fésületlen módon szólni, az pontosan az, amiről az előbbi hozzászólásodban a csehekkel kapcsolatban írsz: hogy ez az egész eredetfirtatás valójában a jelenlét és a jelenlétre alapozott vélt,vagy valós jogok megalapozását, vagy megcáfolását szolgálja, azaz vegytiszta politika. Benes és Masaryk két címeres gazember volt magyar szempontból, hazafiak cseh és szlovák oldalról. Egyébként ostoba hazugságokat írtak: mi használtunk először alsóneműt és kapcát Európában, a húst nem a nyereg alatt puhítottuk, hanem nyers hússal gyógyítottuk a lovaknak a nyereg által feltört hátát, évszázadokig a magyar íj volt a kor Kalasnyikovja (képzavarral élve), és nemhogy széthúzó, de nagyon is összetartó nép voltunk (vérszerződés). A youtube-on fenn van egy videó, ahol egy manysi asszony számol 10-ig. Ha igaz a videó, akkor sokkoló, mert gyakorlatilag: magyarul számol! Szóval valamiféle rokonság, nyelvileg, biztos van köztünk, de az is biztos, hogy az sok ezer évre megy vissza az idő távolába, és ezért mély a történelem kútja, ha valaki nagyon belenéz, bele is zuhanhat és nagyon nehéz onnan kikeveredni.
G Kovács István
2018-11-16 at 15:11
“egy manysi asszony számol 10-ig” – ez az ami akkor sem “nyelvrokonság” ha igaz, és akkor sem mondana ellent annak, ha nem lenne igaz.
A “nyelvrokonság” ugyanis nincs rendesen definiálva. Ahhoz, hogy “nyelvrokonok” legyünk nem elég a néhány száz szó. Azt kell bizonyítani, hogy “valaha” volt agy közös nyelv, ami őseink közösen beszéltek. A mai tudásunk szerint pedig a magyarok elődei, soha nem élhettek együtt a manysik elődeivel, tehát nem beszélhettek egy nyelvet. Ez itt a bökkenő. Ráadásul már az MTA – is kimondta, hogy “nem vagyunk finnugorok” tehát az elődeink soha nem beszélték a “finnugor alapnyelvet”. Vagyis ha a magyar nyelv “finnugor” akkor nyelvcserével” kellett a mai nyelvünkhöz jutni – amit meg eddig még senkinek nem sikerült bizonyítania.
Kristóf
2018-11-17 at 01:08
Azért számol szinte magyarul, mert közös az ős, melyet leginkább a Kárpát-medencében kell keresni. Nem valószínű az elterjedés fordított iránya. Ugye nem a fa esik nem távol az almájától.
Amúgy egy nyelvcsere csak olyan keretek között képzelhető el, ahol egy civilizáció kiszabadul a természeti szabályozók alól, és exponenciális folyamatokat produkálva, rablóbirodalomként megront és lenyel másokat. Feléli a környezetét majd elpusztul. Pl. Róma vagy a Brit birodalom lecserélte egyesek nyelvét. Ilyesmi a mi esetünkben kizárható. Sehol sincs nyoma ilyen nyugati értelemben vett civilizált elődnek, melynek az emberi társadalom természettől kapott rendjét átalakító és romboló uralma alatt együtt éltek volna obi ugorok és magyarok. Eurázsiában viszont van példa bőven a természetes társadalmakból szerveződött nagy államalakulatokra, melyek NEM érintették népeik etnikumát és nyelvét. Mert ugye nem gondoljuk, hogy Attila vagy Dzsingisz kán birodalmában mindenki egy csapásra hunná illetve mongollá változott volna.
Megjegyzem, a nép nagyobb részének lecserélése egy rövid kis honfoglalás alkalmával szintén elképzelhetetlen a természetben élő népeknél, a természet rendje szerint. Ilyen csak természetpusztító civilizációk burjánzása majd pusztulása nyomán jön létre, nagyobb időlépték alatt. Lásd Amerika őslakos és mai népét, vagy manapság Nyugat-Európa “általakulását”.
Vagyis ha az obi ugorokkal a nyelvünk rokon, akkor bizony távoli rokonok vagyunk! Kár lenne kiönteni a fürdővízzel a gyereket. Ez nem zárja ki a hunokat a múltunkból. Sőt, ha eleink itt éltek Attila előtt is (szarmata álnéven) akkor ez a kapcsolat is a helyére kerül.
Dr. Gyarmati PÀL
2020-02-18 at 20:03
Ez CASUS BELLI, EB AZ URATKK, TÓT EBEK!
G Kovács István
2018-11-16 at 09:51
Az a baj, hogy egy idő után minden vitánál összekeveredik a „nyelvrokonság” és a „származás”. Ez is – mint olyan sok minden – a finnugristák bűne, hisz a nyelvrokonság paradigmájából adódik, hogy ha nem vagyunk „finnugorok” akkor a nyelvünk sem az. Márpedig mivel a” többi finnugor nyelvű” népre olyannyira jellemző N1 – a magyaroknál szinte tökéletesen hiányzik így nagyon is valószínű, hogy magyarok elődei soha nem éltek együtt szorosan velük, tehát soha nem beszélhették ugyan azt a nyelvet. Mint ahogyan OB is említi, ma már egyetlen tudományág sem támogatja a finnugorszármazást, ezért a modern nyelvészet, azt az álláspontot képviseli, hogy a nyelvrokonság kizárólag nyelvészeti kategória, tehát annak kimondásához senki másnak nincs kompetenciája. Így viszont a nyelvrokonságnak nincs igazán komolyan vehető definíciója sem – tehát szinte nincs miről beszélni. Ezért arról beszélni, hogy a szkítáknak vagy a hunoknak „milyen nyelvük volt” – teljesen tudománytalan.
A modern genetika is csak azt tudja mondani, hogy a magyarok őseinek egy jelentős része (30%-60% – ig szórnak az adatok) – ahhoz az R1a – haplocsoporthoz tartozik, amely a mai tudásunk szerint elsősorban a szkíta, árja, szarmata kultúrához kapcsolható. Ráadásul az Árpád-ház ahhoz az R1a – Z93 ág és a Z2123> Y934 clade – hoz, amely a mai Indiában, Pakisztánban is jellemző – és nagy valószínűséggel az „árja invázió” alkalmával, az Andronovói kultúra felbomlásakor került oda. Annak megállapítása, hogy a Kaszpi – tenger északi vagy déli oldalán érkeztek – e, a Kárpát – medencébe, még további vizsgálatokat igényel.
A „vérszerződésre” is éppen a (déli) szovard magyarok, és az (északi) türk magyarok újraegyesítése miatt volt szükség. Ez a feloldása annak a látszólagos ellentmondásnak, hogy bármilyen tudományág előbb-utóbb, eljut addig a pontig, hogy Kaukázuson keresztül, és a Don – vidék felől is „magyarokat lát” – honfoglalni!
Hesslerezredes
2018-11-16 at 09:24
Na nekem most lett elegem ebből a tébolyból! A rokonítás Hunsdorf és Budenz (értsd: a Habsburgok) óta vegytiszta politika. A nyelvészetben a szavak származtatása olyan mértékig önkényes, hogy az ember esze megáll. A vér szerinti rokonság szintén tiszta statisztika, márpedig a statisztika a világ egyik legszebb és leghazugabb tudománya. Most is változatlan hevességgel tombol a rokonságunk körül a politikai harc: a baloldal (értsd: kozmopolita libertárius internacionalista banda) azzal akarja letörni a jobboldal (értsd: patrióta lokalista oldal) tartását, gerincét, hogy a “halszagú” rokonsághoz akarja kötni a magyarság eredetét, míg persze a patrióták ez ellen kézzel-lábbal tiltakoznak. Na most én kimondom: ha az az igaz, hogy a magyarok a halászó, vadászó manysi-hantiktól származnak, akkor én ha lehet még a mostaninál is büszkébb vagyok a magyarságomra, mert onnan ide eljutni iszonyat nagy teljesítmény. Ha a hunoktól származunk, akkor arra is krva büszke vagyok, mert megőríztük a tökösségüket, és olyan iszonyatos csapások után, amiket elszenvedtünk a történelemben, még mindig megvagyunk és hála ennek a kormánynak, fejlődünk is. Egyébként meg egy dolog biztos: a finnugor, a lapp, a magyar, a mongol, a török, a koreai, a japán, a maya, az inka, (néhány pici afrikai népé is) nyelvek mind-mind ragozó-toldalékoló nyelvek, úgyhogy rokon nyelvek, és igenis én bizony ezeket a népeket rokonaimnak és testvéreimnek tartom, és elmehet a frászba mindenki, aki mást mond!
G Kovács István
2018-11-16 at 10:06
„Egyébként meg egy dolog biztos: a … nyelvek mind-mind ragozó-toldalékoló nyelvek, úgyhogy rokon nyelvek” – szinte tökéletesen igazad van, ezért ezek s tulajdonságok nem is mondanak semmit a nyelvek rokonsásával kapcsolatban.
( https://www.nyest.hu/renhirek/mi-bizonyitja-hogy-a-magyar-nyelv-finnugor?force_desktop )
„…ha az az igaz, hogy a magyarok a halászó, vadászó manysi-hantiktól származnak”
Nem így szokták mondani, hanem azt, hogy „közös ősöktől” – származunk és hogy kb ie 1000 – ig együtt éltek öseink, majd elválltak útjaik.
Ennek azonban tökéletesen ellentmond a mai „genetika” mert, hogy az az N1 ( ami apáról fiúra öröklődik) a manysiknál 87% – míg a magyaroknál kevesebb, mint 0,5%. Sőt az az N1b – ami az N1 –en belüli – a manysiknál 67%, a magyaroknál még egyetlen egyet sem találtak.
csakafidesz
2018-11-16 at 13:46
Természetesen közös ősöktől, mert anno ugyebár mindnyájan fent ültünk a fa tetején, banánt ettünk. A fehér ember és a sárga ember mászott le először, a többiek később.
Hesslerezredes
2018-11-16 at 13:52
Elolvastam a link szerinti cikket. Sajnos ebből nekem az jött le, hogy bármelyik nyelv bármelyik nyelvvel lehet rokon, nem számítanak a szintaxisok, a gondolkodási logika: Én megy be enyém ház – I go into my house, mondja az angol. Megy-ek a ház-am-ba, mondjuk mi. Minden indogermán nyelv ezt úgy szervezi, mint az angol (a zsidó, az arab, a cigány is így gondolja és mondja a folyamatot). A török, finn, stb.,stb. meg úgy, ahogy a magyar (Dzseb-im-de csok elma var, mondja a török, Zseb-em-ben sok alma van, mondjuk mi – kell ennél több, de tényleg????). Mivel az élet lényege a denotáció, a lokalizálás és a cselekvés, ezért ennek a kifejezése egy nyelv esetében a legfontosabb, tehát ez a legfontosabb differentia specifica is szerintem. Megvan a nyelvcsalád-elkülönítés alapja.
Bugris
2018-11-15 at 22:42
A bolgárok törökök és szláv nyelvet beszélnek. Nyelvcseréről még nem hallottál Kis Kacor?
Netta
2018-11-16 at 03:00
Mondhatod nekik. Még mindig a fing-ugrást oktatják az iskolában. ?
Dumbaridisz Imre
2018-11-15 at 22:13
Kiváncsi volnék, akik vitatkoznak Obrusánszkyval, melyik egyetemen és miből szerezték diplomájukat. Ugyanis Obrusánszky Borbála tiszteletet és szeretetet érdemel munkájáėrt
Én személy szerint mindig hittem hagyományaink igazában. A történelemhamisītásra nem nekünk volt szükségünk. Lsd.: dák román rokonság, stb.
Netta
2018-11-16 at 02:54
Glatznál megrekedtek, aki az előszavával végképp kiírta magát a tudósok köréből.
Amelyik tudományos intézménynek egy ilyen velejéig gonosz kókler lehetett a csúcsfeje, az se nem magyar, se nem tudományos, se nem akadémia, csak KAKAdémia… szellemi Ödémia.
A küszöböt sem lett volna szabad átlépnie. Egy szinten van az rtl klub szerkesztőivel.
Szem
2018-11-16 at 07:53
Reméljük hamarosan kikerülnek a megélhetési finnugrászok (és genderisták) a jelenlegi Akadémiáról és végre igazi tudósok kezébe kerül, akik együttműködve, a legfrissebb – régészeti, genetikai stb. kutatási eredményeket összevetve valódi tudományos munkát végezhetnek, így a történelemtudomány, a magyar őstörténet kutatás fejlődhet végre, amit kb. 150 éve blokkolnak.
Kristóf
2018-11-17 at 18:58
A Harvard “tudós” közgazdászainak meg Nobel-díjakat osztogatnak, amivel sgget lehet törölni, annyi mögötte az érték.
Kristóf
2018-11-15 at 22:08
Öröm olvasni Tóth Imre sorait! Hájjal keneget.
Ha a mai, természetet “leigázó” civilizáció ismerné a természet működését, akkor:
a) nem lenne a bukás szélén,
b) értené, hogy a természet részeként miként éltek az emberek. Nem vándoroltak komplett népek Eurázsia térképén. A hódítók katonai vállalkozók szűk rétege volt, akik népestül hajtottak uralmuk alá országnyi és birodalomnyi területeket.
Vagyis az a szerény 96%-nyi részünk, a föld népe bizony Kárpát medencei, (alföldi) eredetű! Pont ahogy Anonymus megírta!
Ezt mondta az amerikai Grover S Krantz antropológus, (bár az ő számaiból inkább 97% jön ki). Ezt mondta korábban Marjalaki Kiss Lajos, és hasonlókat az őt méltató Móra Ferenc.
És hogy a nyelv kié? Hát persze, hogy a helyben állandó többségé, a föld népének nyelve. (Hogy az obi ugorok nyelve, halászata stb. rokon, az azért van, mert közös az ős. És nyilván nem a tajgáról származik…)
A honfoglalók pedig a nemesi nemzet elei, akik a hunok örökösei. Mint tudjuk, a köznép 1848-ig nem volt a nemzet része.
Netta
2018-11-16 at 02:48
Hogy ti mennyi marhaságot tudtok özzezagyválni!
“Szláv rabszolga”… Atyaég!???
Kristóf
2018-11-17 at 00:04
Szövegértés elégtelen. A nyelv a többségé. Vagyis nem hun és nem is honfoglaló türk magyar.
Az oroszok sem svédek, nem svédek szolgái, sem nem germánok.
Dumbaridisz Imre
2018-11-15 at 21:15
ÉS MĖG EGY DOLOG: A NYELVROKONSÁG NEM EGYENLŐ AZ ETNIKAI ROKONSÁGGAL. LÁSZLÓ GYULA ŐSTÖRTÉNETÜNKJÉT AJÁNLOM SZABÓ GERGELY FIGYELMÉBE.
zolatiguszti
2018-11-16 at 01:53
Ha a nyelvrokonság bármit jelentene akkor ma az Írek angolok lennének…
Netta
2018-11-16 at 02:41
Az ír nyelv nem rokona az angolnak. Rossz a párhuzam. A nyelv váltásra más népek is példát nyújtanak.
Az a szemlélet is megdőlt, hogy a magyar nyelv “szedett-vedett”, fontos szavainkat pl. a szlávból vettük volna át, nem beszélve a “finnugorokról”, mely nép és nyelv amúgy sosem létezett. Ellenben a fordítottja igaz: más népek nyelvére hatott a mi nyelvünk.
A karácsony szavunk is eredendően magyar: kerecsen. Az ünnepe a téli napfordulóhoz kötődik. Ugyanúgy a király és a korona sem szláv jövevény.
Két Hollós
2018-11-15 at 21:14
Csak nem nálunk? 😀
Buga Jakab
2018-11-15 at 19:56
Köszönjük Obrusánszky Borbála kitűnő erőfeszítéseit! A fenti interjúban említett Attila könyvét ma vettem meg. Nagyon izgalmasak a mongolokkal kapcsolatos kutatásai is. Jó egészséget kívánunk és további eredményekben gazdag munkálatokat.
Dumbaridisz Imre
2018-11-15 at 19:44
SZABÓ GERGELY ÍRTA: “EZEK SZERINT A KECSUA INDIÁNOK VÉRSÉGI KAPCSOLATBAN VANNAK A SPANYOLOKKAL ÉS PORTUGÁLOKKAL, AZAZ LATIN EREDETŰ NÉPEK LEHETNEK ŐK IS.” GRATULÁLOK. FELTALÁLTA A SPANYOL VIASZT, HISZEN A HÓDÍTÓK KEVEREDTEK A KECSUÁKKAL, ÍGY BIZONY A MA ÉLŐ KECSUÁK EREIBEN LATON VÉR IS CSORDOGÁL.
pufff
2018-11-15 at 19:41
Ujgur embereket hasonlítunk pl. a csángó és a többi magyarokhoz is akkor a hasonlóságunk nagyon egyező.
Jóska
2018-11-15 at 19:12
Szabó úrtól (fb) csak annyit kérdeznék, melyik ősénél váltottak Schneiderről Szabóra?
Ayatollah
2018-11-16 at 00:10
Ez bennem is felmerült,miután minden tudálékoskodásának csak az volt a lényege, hogy semmi közünk a hunokhoz.
Török Judit
2018-11-15 at 19:01
“Fontos lenne kutatni ezek között az emlékek között”
És az ujguroknál!
A hagyományos öltözetük a László Gyula professzor által rekonstruált öltözeteket idézik. A népzenéjük, népi dallamaik, meg mintha székely népdalokat hallana az ember. 🙂
http://www.nemzetiforum.hu/admin/data/file/30736_2018-08-28.pdf
Sok-sok téves következtetés vont le Kiszely a róluk készült filmjében (pl. a pörkölt és paprikás krumpli mint bizonyíték), de alapvetően jó nyomon járhatott, hiszen a magyarok mint Nyugatra távozott testvérnép szerepelnek az ujgurok népi emlékezetében, mondáikban.
Netta
2018-11-15 at 19:02
És ez is. 🙂
http://indafoto.hu/sassy/image/16404373-b22b387a
Török Judit
2018-11-15 at 18:53
“Fontos lenne kutatni ezek között az emlékek között”
És az ujguroknál!
A hagyományos öltözetük a László Gyula professzor által rekonstruált öltözeteket idézik. A népzenéjük, népi dallamaik, meg mintha székely népdalokat hallana az ember. 🙂
http://www.nemzetiforum.hu/admin/data/file/30736_2018-08-28.pdf
Sok-sok téves következtetés vont le Kiszely a róluk készült filmjében (pl. a pörkölt és paprikás krumpli mint bizonyíték), de alapvetően jó nyomon járhatott, hiszen a magyarok mint Nyugatra távozott testvérnép szerepelnek az ujgurok népi emlékezetében, mondáikban.
http://indafoto.hu/sassy/image/16404373-b22b387a
jámbor lászló
2018-11-15 at 18:49
Igen tudományos kutatásokkal kell alátámasztani a magyarok bejövetelét Csak elmondok illetve irok valamit eddig ugy tudtam a tüdőnkel lélegzünk a gyomrunkal emésztünk ez már igy nem teljesen igaz, mert a vizbe oldott oxigén a gyomor falán felszivódik Ha ennek az oxigénnek a három atomos változatát választjuk mégjobb, az ózonizált vizre gondoltam Ha nem kutaták volna az ózon titkait megmaradtam volna abba a tudatba ,hogy agyomrunkal emésztünk a tüdőnkel lélegzünk A tudományos kutatás nagyon fontos eggyes elméleteket alátámasztani vagy megcáfolni hivatott a tényekkel nem lehet vitatkozni, bár ezt nem mindenki így gondolja
Tóth Imre
2018-11-15 at 18:45
Kiegészítés:
A szkíta-hun nemesség háborúk általi kipusztulását a liberális-kommunista forradalmak tették teljessé. Gyakorlatilag kiirtották a nemességet. Mára a nemesek közül csak azok maradtak életben, akik időben elmenekültek innen.
De még mindig itt vagyunk mi, őshonos magyarok.
Benedek Károly
2018-11-15 at 18:58
“Mára a nemesek közül csak azok maradtak életben, akik időben elmenekültek innen.”
Aztán a leszármazottak többségükben asszimilálódtak és visszajöttek liberálisként, mint a Széchenyi leszármazott a 90-es évek elején. Legalább is a saját szempontjaikon kívül nem foglalnak állást.
Török Judit
2018-11-15 at 18:39
“Magam csak azt a tudományos vonalat folytatom, amelyet Kőrösi Csoma Sándor, Stein Aurél és Szentkatolnai Bálint Gábor képviselt”
László Gyula bácsi is, de hát közismert, hogy mit műveltek vele.
Gyula bácsi azt vallotta, hogy ha a krónikások “azt írták, akkor az úgy volt, mert ők időben is, térben is közelebb voltak, nincs jogunk kértségbe vonni”.
🙂
Netta
2018-11-15 at 18:29
“Csodaszarvas legendánk feltehetően hun eredetű”
Ez eddig is köztudomású volt.
Kristóf
2018-11-17 at 01:10
De lehet következtetni. Közös ősre!
Fazakas Ferenc Miklós
2018-11-15 at 18:09
Azt hiszem Borika és Tóth Imre egyaránt közelít az igazsághoz. A legvalószínűbb az, hogy az északi hunok nyelvileg rokonok voltak a nyugati szomszédjaikkal. Attila hunjai után az avar korban bejövő hun utódnépek körében már az északi hunok (északi xiongnuk)által legyőzött, a kínaiak által yuezhinek nevezett szaka utódok nyelve uralkodott. Ezt örökölhettük mi. A helyben maradt északi hunok nyelve viszont a mongolba olvadt be. Az ős-török nyelvet valószínűleg a déli hunok (déli Xiongnuk) beszélhették, így a két hun nép nyelve nyilván kapcsolatban állt, de a mi nyelvünket, csak a nyugati türkök részéről érte masszív nyelvi hatás. A keleti hunok (xiongnuk)nyelvének magyar vonatkozásairól most kezdtem feltenni írásaimat a honlapomra. Ajánlom figyelmetekbe. http://embertan.hu/
Fazakas Ferenc Miklós
2018-11-15 at 18:05
Azt hiszem Borika és Tóth Imre egyaránt közelít az igazsághoz. A legvalószínűbb az, hogy az északi hunok nyelvileg rokonok voltak a nyugati szomszédjaikkal. Attila hunjai után az avar korban bejövő hun utódnépek körében már az északi hunok (északi xiongnuk)által legyőzött, a kínaiak által yuezhinek nevezett szaka utódok nyelve uralkodott. Ezt örökölhettük mi. A helyben maradt északi hunok nyelve viszont a mongolba olvadt be. Az ős-török nyelvet valószínűleg a déli hunok (déli Xiongnuk) beszélhették, így a két hun nép nyelve nyilván kapcsolatban állt, de a mi nyelvünket, csak a nyugati türkök részéről érte masszív nyelvi hatás. A keleti hunok (xiongnuk)nyelvének magyar vonatkozásairól most kezdtem feltenni írásaimat a honlapomra. Ajánlom figyelmetekbe.
pufff
2018-11-15 at 23:24
Géntudomány.
Tóth Imre
2018-11-15 at 16:59
Ami hun rokonságot illeti, OB csak abban téved, hogy a mi hunjaink is Belső-Ázsiából jöttek. Erről szó sincs, azok a szkíták-hunok, akik oda kerültek, Közép-Ázsiából mentek, és miután sorozatosan vereséget szenvedtek, ott is maradtak, beolvadtak az őket legyőző “török” népek közé. De ez még nem elég alap pl. a mongolok rokonítására! A mi hunjaink a fehér hunok voltak, akiknek utolsó ideköltöző maradványai az avarok.
Azon kívül OB nem mer időben messzebbre menni a “népvándorlásnál”, és ez alapvető probléma! Mert már az említett szegedi génkutatók is eljutottak oda, hogy az addig rendben van, hogy a honfoglalók genetikai jelzői megegyeznek a hunokéval, de ez a mai magyarságnak mindössze 4 %-ára jellemző! Ideje lenne a maradék 96 %-kal foglalkozni! Az ugyanis színtisztán európai eredetű.
Üdvözlettel.
Buga jakab
2018-11-15 at 17:33
Borzalmas, hogy mindig van egy okoskodó, mint Tóth Imre, ahelyett, hogy alázatot mutatna és tanulna.
Tóth Imre
2018-11-15 at 17:47
Tanulnod inkább neked kellene barátom!
Amiket én leírtam, azok tények. Már László Gyula megírta, hogy a honfoglaláskor itt élők száma legalább a tízszerese volt a honfoglalóknak, és ezt azóta senkinek sem sikerült megcáfolnia. Aki kíváncsi arra, hogy mi történt ezekkel az itt lakókkal, annak Anonymust ajánlom, aki világosan megírta, hogy minden további nélkül túlélték Árpádék bevonulását. Éppen ebből következik, hogy a mai magyarok genetikailag majdnem tisztán európaiak. (A szkíta nemesség – R1a genetikai jelző – a honfoglalás utáni évszázadokban minden háborúság során csak fogyatkozott. Nem igazán ismert, de kb. 1800-ig csak ők viselhettek fegyvert.)
Kristóf
2018-11-15 at 21:46
Pedig Tóth Imrének van igaza.
Madocsay Péter
2018-12-23 at 23:36
EZ AZ ! EZEK OLYAN “OKOSOK”, LÁSD PL.: https://pestisracok.hu/best-of-video-a-verciki-ellenzekrol-ezert-nem-hivjak-oket-televizioba-szerepelni/ ………
Dr. Gyarmati PÀL
2020-02-18 at 20:07
Marhaság.
Ogurok, proto-türkök vagyunk, epp mint a Xiongnuk, vagy Zhuanzhuanok.
De a jüecsik vagy szakák NEEEM!