Orbán Viktor: Értem a brüsszeli bürokraták okoskodását, végülis ez a dolguk

Mindig vannak, akik aggódnak, de olyanok is kellenek, akik cselekednek – mondta Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök szólt még a fiatalokhoz, beszélt a határzárról, a járványkezelésről és az iskolakezdésről is. 

Az elmúlt két napon 300 felettire emelkedett a koronavírus-fertőzöttek száma – sokan azt mondják, hogy jön a második hullám. Orbán Viktor miniszterelnök szerint “Kásler és Pintér miniszter uraknak hálával tartozunk, mert ők végig készenlétben voltak, jelezték, hogy fel kell készülni, tehát most állig felfegyverkezve várjuk a vírus második hullámát”. Márciusban csak néztük, mi a helyzet, most már sok tapasztalat van mögöttünk, a kormány filozófiája pedig az, hogy egyedül sosem lehetsz okos – tette hozzá a miniszterelnök.

A védekezés sikere azon múlik, hogy az emberek egyetértenek, elfogadják-e az intézkedéseket

– mondta Orbán Viktor, aki szerint három dolgunk van: életeket menteni, működtetni az iskolákat és felpörgetni a gazdaságot.

HÁROM FELADAT VAN

Orbán Viktor szerint sokkal több tapasztalat van, mint márciusban, plusz van egy nemzeti konzultáció is. Fontos, hogy egyetértési pontok legyenek, és ez látszódik is, hiszen rendkívül magas arányban, 1,8 millió ember küldte vissza a kérdőíveket, és ez egy példátlan dolog Európában – tette hozzá. Ez nagy erőt ad a kormánynak – mondta.

A védekezés sikere azon múlik, azon túl, hogy akcióképesnek kell lennie a kormánynak, hogy az emberek egyetértenek-e, elfogadják-e, támogatják-e a az intézkedéseket

– mondta Orbán Viktor. A kormányfő kiemelte, hogy három feladatunk van most:

Három dolgunk van egyszerre. A legfontosabb, hogy menteni kell az életeket. A betegségből meg lehet gyógyulni, de a halálból nem tudunk visszajönni. Az idősek vannak a legfenyegetettebb helyzetben, ezért őket továbbra is védenünk kell, és én ezt tartom a legfontosabb feladatnak. Rögtön utána következik az iskolák működtetéséhez szükséges feltételek megteremtése, tehát az, hogy vigyázzunk a gyerekeinkre, és utána rögtön következik a harmadik feladat, hogy a gazdaság nemcsak, hogy működőképes maradjon, hanem föl tudjuk pörgetni a gazdaságot, mert ha megint le kell állni, akkor nagyon nehéz helyzetbe fogunk kerülni mindannyian.

-mondta el Orbán Viktor.

MEGNŐTT A FIATALOK FELELŐSSÉGE

A miniszterelnök szólt a fiatalokhoz is, és elmondta, hogy a fiataloknak megnőtt a felelőssége. Sokan fertőződtek meg, elkapták egymástól a vírust, mert itt volt a nyár, és ennek lesznek következményei.

Nyár, fiatalok, együtt vannak, átadták egymásnak, szóval pont az történt, ami velünk történt volna. (…) Tehát azt lehetett tudni, hogy ahogyan a fiatalok kiszabadulnak, megkezdődik a nyár, ennek lesznek következményei

– mondta a kormányfő. Orbán Viktor arra kéri a fiatalokat, hogy alkalmazkodjanak, tartsák be az alapvető szabályokat, mert az idősek élete az ő kezükben is van.

Most ősz van, úgyhogy nagy tisztelettel arra kell kérnünk a fiatalokat, hogy ők is alkalmazkodjanak ehhez a helyzethez, és ez egy komoly dolog. Végül is az idősek élete most az ő kezükben van. Tehát ha a fiatalok fegyelmezetlenek, nem tudnak részt venni a közös védekezésben vagy nem akarnak, elsősorban nem a maguk fejére hoznak bajt, mert ők majd meggyógyulnak, hanem az idősek fejére

– mondta el, majd hozzátette:

nagyon kérem a fiatalokat, hogy azt a néhány alapvető szabályt, nincs sok, de azt a néhány szabályt, ami van, azokat legyenek kedvesek és tartsák be.

TAVASSZAL AZ EGÉSZSÉGÜGY ÁTMENT A PRÓBÁN

Nagy kapacitásokat alakítottunk ki és a gyakorlatokat is elvégeztük. Nagy viták voltak tavasszal, hogy kell-e kórházi ágy kiürítés vagy sem, de mindig mondom: aki volt katona, az könnyen megérti, hogy jó dolog, hogyha vannak fegyverek a fegyverraktárban, de azokat időnként ki kell pakolni – fogalmazott Orbán Viktor.

A magyar egészségügy tavasszal átment egy olyan próbán, egy olyan gyakorlaton, hogy pontosan tudjuk, hogy az elképzelhető legrosszabb helyzetben is mit kell tenni. Pontosan tudjuk, melyik kórház melyik ágyával mi fog történni. Darabra tudjuk, és kis túlzással név szerint ismerjük a lélegeztető készülékeket, hogy melyik hol tartózkodik, hova kell tenni, ha baj van, sőt, most már saját gyártási kapacitásokat építettünk ki. Nem fordulhat elő, hogy a világban hiány lép fel és mi attól szenvedünk

– mondta a kormányfő, aki hozzátette, hogy mindent tudunk gyártani, amire szükségünk van, kivéve a vakcinát.

FONTOS, HOGY NE KAPKODJUNK

Érthető, hogy ha kopogtat egy baj az ablakon és nem tudjuk visszaverni a támadását, akkor mindenkinek van egy jó ötlete, és ez nem is baj, de fontos, hogy ne kapkodjunk! – szögezte le. A kormányfő elmondta, hogy mindenkinek van egy jó ötlete, ilyen a tesztelés is.

Mindenkinek van egy gondolata, hogy hogyan kellene tesztelni, és ez nem is baj. Azonban nagyon fontos, hogy ne kapkodjunk, és a nemzetközi szervezeteknek van egy kialakult gyakorlata. Én is hallok mindenfélét, csak döntést kell hozni

– tette hozzá.

Én szépen felütöm a WHO-nak, az Egészségügyi Világszervezetnek a protokollját, a tanácsát, a szempontjait, ami nagyon sok ország tudását foglalja magába és aszerint a protokoll szerint haladunk. Tehát a tesztelést a nemzetközi standardok alapján tettük eddig és fogjuk tenni ezután is

– húzta alá a miniszterelnök.

EURÓPÁBAN MI VÉDEKEZTÜNK AZ EGYIK LEGSIKERESEBBEN

A legsikeresebben mi védekeztünk Európában, és ez fontos, mert a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri. Svédországban például tízszer annyian haltak meg, mint nálunk. Jobb módú országokban több áldozatot szedett a vírus, vigyázni kell a védekezés stratégiájának változtatásával, nehogy rosszabb helyzetet idézzünk elő, mint amit eddig sikerült elérnünk – mondta el a miniszterelnök.

Van egy kompakt, jó rendszerünk. Ebben a háziorvosoktól kezdve a betegség észlelése, a kontaktusok nyomon követése, a tesztelés, a munkahelyi viselkedés, az idősekre vonatkozó szabályok, ezek így együtt kiadnak egy komplett védekezési rendszert, és ez eddig bevált. (…) Mielőtt újítunk rajta, háromszor gondoljuk meg, hogy változtatunk-e, nehogy véletlenül csatlakozzunk a nálunk rosszabbul teljesítő országok klubjához. (…)  Ne nyissunk rést a pajzson!

– mondta a miniszterelnök.

BRÜSSZEL OKOSKODIK, EZ A DOLGUK

Szeptember elsején léptek életbe azok az utazási korlátozások, amelyek értelmében, aki külföldről jön, az csak kivételes esetben léphet be az országba. Csehországból, Szlovákiából, Lengyelországból érkezőknek kivételt tettek, olyanok számára, akiknek itt foglalt szálláshelyük van, és ez visszairányba is igaz. Az Európai Unió szerint ez diszkrimináció és levélben kereste meg a magyar kormányt. Körülbelül négy hétre tervezi a kormány ezt a határzárat, és azután felülvizsgálja a döntést.

Értem a brüsszeli bürokraták okoskodását, nem is tartom indokolatlannak, végülis ez a dolguk, de nekik meg azt kell megérteni, hogy a négy ország között most már egy nagyon mély járványügyi együttműködés alakult ki. (…) Jók a számaik, tudjuk, mit csinálnak. Velük könnyebb együttműködni, mint az Atlanti-óceán partján tőlünk távollévő országokkal, ahol rosszabbak a számok, a svédek pedig még csak nem is védekeznek.

-mondta el a kormányfő. Van egy vita most arról, hogy belül kell védekezni vagy a határokon kívül. Orbán Viktor szerint a vírus Magyarországon belüli terjedését le kell lassítani és a behurcolást kell megakadályozni. Azzal kapcsolatban, hogy a bevezetett utazási korlátozások miatt az EU arra figyelmeztetette Magyarországot, hogy “nem diszkriminálhatja” az EU-tagállamok polgárait, a kormányfő úgy reagált: a brüsszeli bürokratáknak meg kell érteniük, hogy a V4-ek között mély járványügyi együttműködés alakult ki, és Magyarország meglehetős biztonságban van a másik három visegrádi országban zajló védekezés felől. Ausztriával is sok az egyeztetés, de “azzal még várnék, tette hozzá. A határzárat a kormányfő úgy kommentálta, hogy a vírus már Magyarországon belül van, az itteni terjedését lassítani, fékezni kell, de az utánpótlásvonalakat is el kell vágni, ezért vezettek be utazási korlátozásokat, amelyben vannak ugyanakkor kivételek is. Jelezte egyúttal, hogy pénteken is kormányülést tartanak, és ezen a részleteket tovább finomítják, hogy minél inkább elérjék “a lehető legnagyobb szabadságot az összes fontos, szükséges korlátozás mellett”.

AZ EU NÉHÁNY NAP MÚLVA AZT CSINÁLJA MAJD, MINT MI

A határzárat érő EU-s kritikákra Orbán Viktor egyébként úgy válaszolt, hogy mondhatnak most, amit akarnak, de

majd néhány nap múlva azt fogják csinálni, amit mi,

mert nem fogják tudni féken tartani a járványt ők sem, ha a határoknál nem vezetnek be új gyakorlatot. Így arra számít, követni fogják a magyar példát, és akkor az egész ügy lekerül majd a napirendről.

BIZONYOS KISTELEPÜLÉSEKEN NEM SZÜKSÉGES DIGITÁLIS OKTATÁS

A tanévkezdésről szólva arról beszélt Orbán Viktor, hogy tavasszal azért hoztak általános szabályt minden iskolára, mert egy ismeretlen ellenféllel álltak szemben, most viszont nem kell ilyet alkalmazni, nem mindenhol jelenik meg ugyanis a vírus. Ha viszont egy iskolában olyan erőteljes a fertőzés mértéke, hogy jobb átállni a digitális oktatásra, ott ezt megteszik. De ebből nem következik, hogy egy olyan kistelepülésen is így kellene tenni, ahol még sosem láttak koronavírusos gyermeket – közölte.

Az biztos, hogy akármilyen modernül is hangzik a digitális oktatás kifejezés, az nem olyan jó, mint amikor a tanárok személyesen találkoznak a gyerekeinkkel. A tanulás az nem egyszerűen elektromos úton fölszívható információk begyűjtését jelenti, hanem a jellemformálás, a nevelés, az együttlét, a viselkedés megmagyarázása, mélyebb megértése a dolgoknak és ehhez kell, hogy a tanáraink találkozhassanak a diákjaikkkal. 

Orbán Viktor háláját fejezte ki a pedagógusoknak a helytállásukért, akik kiválóan ellátták munkájukat. Arra kéri őket, hogy érezzék, hogy tisztelettel értékelik a munkájukat – mondta el Orbán Viktor.

MEGBECSÜLÉS A TANÁROKNAK

A hátrányos helyzetű térségek tanárainak egyszeri, 500 ezer forintos juttatásáról Orbán Viktor elmondta, hogy őt is meglepte a döntés, mert Kásler Miklós miniszter saját hatáskörben hozta meg, de gratulál neki, mert jó döntés volt. Régi vita, hogy a leszakadó kistelepülések orvosainak, tanárainak munkája nem ugyanaz a kihívás, mint az V. kerületben, és már 30 éve is látni lehetett, hogy állami intézkedés nélkül ezeket a munkahelyeket nem fogják elkapkodni – fejtette ki, hozzátéve, hogy már akkor felmerült, hogy legyen például egy speciális kvóta, de azóta sem született döntés a kérdésben. A mostani megoldás nem rendszerszintű, ezért vissza kell rá térni a következő hónapokban – mondta.

Végül a hét elején tartott bledi konferenciáról szólva a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a világban nagy változás megy végbe, ami arról szól, hol lesz a helye a Nyugatnak, Európának, azon belül Közép-Európának. Ő ezzel összefüggésben – látva a lengyel gazdaság eredményeit – arra számít, 10 év múlva Lengyelország lesz Európa új Németországa.

Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt