A kutyájáról, a gyermekétkeztetésről és béremelésről is kérdezték az ellenzéki képviselők a miniszterelnököt hétfőn az Országgyűlésben az azonnali kérdések és válaszok órájában. Szó volt továbbá a minimálbérről és a letelepedési kötvényekről. A napirend előtti felszólalok közt pedig a PISA-mérés rossz eredményének felelősét firtatta az LMP-s Hadházy Ákos, a Jobbikos Dúró Dóra pedig a bentlakásos iskolák szükségességéről beszélt. A nap folyamán elfogadták a kormány adócsökkentő csomagját, illetve a garanciális szabályokkal kiegészített egészségügyi csomagot.
“Orbán Viktor rokona Mészáros Lőrincnek?” – kérdezte a kormányfőtől az LMP-s Hadházy Ákos, amire Orbán Viktor nemmel válaszolt. Hadházy Ákos úgy folytatta: egyik informátora azt mondta, hogy rokona a polgármester a miniszterelnöknek. De lehet, hogy tévedett – jegyezte meg. Hozzátette: az, hogy egy tönkremenés szélén álló gázszerelő hat év alatt a 31. leggazdagabb ember lett az országban, e mellett szólna. A képviselő azt mondta, a miniszterelnök Nárcisz nevű kutyáját egy olyan telken tartja Hatvanpusztán, egy luxusmajorságban, amelyet ez a gázszerelő bérel évente 15 millió forintért. Hadházy Ákos közölte, állatorvosként olyat már látott, hogy rokonának kiadja az ember a kutyáját, de olyat nem, hogy egy idegennek. Olyat láttunk már, hogy idegennek kiadnak milliárdos közbeszerzéseket, de hogy a kutyáját oda teszi, azon nagyon csodálkozom – fogalmazott. Orbán Viktor válaszát úgy kezdte, egyszer a házbizottság megvitathatná, hogy nincs-e valami korlátja, miről beszélnek a parlamentben. A kormányfő közölte, van kutyája, Nárcisznak hívják, egy olyan területen van, amelynek az édesapja tulajdonosa.
Hadházy Ákos, az LMP frakcióvezető-helyettese az azonnali kérdések és válaszok órájában Orbán Viktortól kérdezte meg, rokona-e Mészáros Lőrinc, felcsúti polgármesternek. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Aki igényel ingyenes étkeztetést, az kap
“Ha Magyarországon gyermekéhezés van, nem érnek annyit a gyermekek, hogy ezt az összeget megkaphassák, muszáj minden évben ellopni?” – kérdezte a kormányfőtől a szocialista Bangóné Borbély Ildikó, aki szerint hiába az új szünidei étkeztetési rendszer, sokan nem jutnak hozzá az ellátáshoz. Az adatok szerint ma 208 ezer gyereknek kellene kötelezően biztosítani az étkeztetést a szünidőben – mutatott rá. Hozzátette: a kormány a téli szünet előtt 68 ezer rászoruló gyerekről elfelejtkezett. Szóvá tette, hogy 2014 és 2015 végén a gyermekétkeztetésből megmaradt forrásokat a kormány a többi között stadionépítésre csoportosította át, de kapott például Hódmezővásárhely és Alcsútdoboz is önkormányzati működésre. Orbán Viktor válaszában kifejtette, hogy aki igényel étkeztetést, az kap. Míg 2010-ben a szocialisták idején 32 milliárd forint volt gyermekétkeztetésre a költségvetésben tervezve, addig a mostani költségvetésben 72,5 milliárd forint van – mondta, megjegyezve: “ezt nem nevezném hanyatlásnak“. A miniszterelnök szerint a képviselő azt sugallja, mintha 2010 óta Magyarországon nőtt volna a szegénység. Nincs ember ebben az országban – leszámítva a szocialista párt törzstagjait – , aki ezt elhiszi – tette hozzá. Elmondta, szívesen elfogadnak azzal kapcsolatban kritikát, hogy nem haladnak elég gyorsan, de azt a valótlan állítást, hogy a szegénység nőtt volna, nem fogadják el, a valóság ezzel ellentétes. Ami pedig a lopást illeti – folytatta – , az önök idejében ellopták a pénzt, ezért nem jutott a gyermekeknek, most nem lopják el, ezért kétszer annyi jut.
Izgága elégedetlenség
Volner János a Jobbik frakcióvezetője szerint a minimálbér emelésével nőni fog a vállalkozók adóterhelése, de a költségvetés az ebből keletkező adóbevételi többletet nem a magyar emberek béremelésére költi, inkább a nagyvállalatoknak és a bankoknak csoportosít át különösen nagy nyereséget. Kifogásolta azt, hogy 144 milliárd forintról 79 milliárd forintra csökken a bankadó, és hogy eltörlik 6,3 milliárd forintos hitelintézeti járadékot. Elmondta, a bankrendszer az első kilenc hónapban 416 milliárd forint nyereséget termelt. Aki ennyi nyereséget termel, az aligha van rászorulva arra, hogy a kormány segítse – hangsúlyozta. Orbán Viktor azt mondta, a bankadó Magyarországon a legmagasabb Európában. A minimálbér emeléséről megállapodás született a munkavállalók, a munkaadók és a szakszervezetek között, nem a kormány rendelte el – mutatott rá. A miniszterelnök szerint versenyképes béreket versenyképes vállalkozások tudnak fizetni. Magyarországon az adók csökkennek, a bérek nőnek, és el fogják érni a teljes foglalkoztatást – közölte. Azt mondta, aki ezt támadja, az nem a kormányt támadja, hanem a magyar emberek közös teljesítményét támadja, azt vitatja el. A Jobbik is ezt teszi. Nem tudunk mást tenni együtt élünk ezzel az “izgága elégedetlenséggel”– fogalmazott.
Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén azt kérdezte Orbán Viktortól, a kormány miért lopja el az éhező gyerekek elől a pénzt. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A minimálbér emelés felfelé tolja a bérszínvonalat
Az LMP-s Schmuck Erzsébet arról beszélt, hogy a kormány nem csökkenti, hanem növeli a szakadékot a gazdagok és a szegények, a multik, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv) között. Ennek a kezdete az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése volt, most pedig ez megismétlődik a társasági adó csökkentésével – mondta a frakcióvezető, aki a minimálbér 15 százalékos emeléséről és a munkáltatói járulék 5 százalékos csökkentéséről úgy nyilatkozott: a bérköltséget a kkv-k nem tudják majd kigazdálkodni, tömegesen fognak csődbe jutni. Orbán Viktor miniszterelnök úgy válaszolt: “mi mást kellene tennünk az alacsony jövedelműek érdekében, ha nem emelni a minimálbért?” Megdöbbentőnek nevezte, hogy az LMP szerint rossz a minimálbér-emelés. Hozzátette, a minimálbér emelése némi késéssel az általános bérszínvonalat is “felfelé tolja“.
Nem rejt nemzetbiztonsági kockázatot Pharaon
Gyöngyösi Márton a Jobbik országgyűlési képviselője azt kérdezte, jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot Ghaith Pharaon szaúdi milliárdos üzleti tevékenysége Magyarországon. Emlékeztetett arra, hogy a férfit az FBI és az Interpol is körözi a többi között terrorizmus finanszírozásának gyanújával. Hozzátette: Pharaon Magyarországon is számos befektetéssel rendelkezik, az elmúlt években a saját magáról elnevezett cégeken keresztül strómanok közreműködésével szert tett számtalan műemléképületre, illetve beköltözött a miniszterelnök tőszomszédságába a Cinege utcába. Szerinte mindez kiderül a nyilvános adatokból, illetve Pintér Sándor belügyminiszter a Cinege utcai ingatlant is Pharaon tulajdonkörébe sorolta – jegyezte meg. Közölte, jó lenne, ha nemcsak szegény migránsok ellen, hanem a terrorizmust finanszírozó milliárdosok ellen is hatékonyan lépnének fel. Orbán Viktor elmondta, a “szóban forgó úr” nem tartózkodik Magyarországon és azt is biztosan mondhatja, hogy a magánlakásának szomszédságában lévő ingatlanba senki nem költözött be, ott nem lakik senki, évek óta üresen áll. “Akik meg a szomszédomban laknak, nem hasonlítanak semmilyen arab milliárdosra” – fogalmazott. Közölte, a kormány megvizsgálta a szóban forgó személy magyarországi tevékenységét, és arra a következtetésre jutott, hogy a magyar törvényeknek megfelel és nemzetbiztonsági kockázatot nem rejt. Persze, ha azt kérdezi, hogy az amerikaiakra, akik a képviselőt információval ellátják, jelent-e kockázatot, azon érdemes elgondolkozni – jegyezte meg. Azt is firtatta, hogyan lehetséges az, hogy valakit több évtizede köröz az amerikai titkosszolgálat, mégsem sikerül “nyakon csípni“. A miniszterelnök azt mondta, az Egyesült Államokban külpolitikai irányváltás van készülőben, ezért arra kérte a képviselőt, “nézzen új gazda után“.
Schmuck Erzsébet az LMP frakcióvezetője szerint a kormány tovább mélyíti a szakadékot a szegények és a gazdagok között. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Orbán Vonának: “az a vonat mozog, amin ön ül!”
Vona Gábor a Jobbik elnöke szerint Orbán Viktor bebizonyította, hogy nem az ország valódi biztonsága érdekli, hanem “a szajré”, mert ha valóban a bevándorlásellenes alaptörvény-módosítás érdekelte volna, már régen megszüntette volna a letelepedési kötvényt. Ha a kormányfőnek nem lett volna fontos “a szajré”, a parlament megszavazta volna az alkotmánymódosítást – tette hozzá a Jobbik elnöke, aki szerint a miniszterelnök “a mohósága miatt (…) bukott politikusként megy ki Brüsszelbe“. Neheztelt továbbá amiatt, hogy szerinte Orbán Viktor ellene és pártja ellen “soha nem látott aljasságú lejárató kampányt” szervez. Orbán Viktor azt felelte neki: a Fidesz migrációs politikájában semmi sem változott, “a pályaudvar egy helyben áll, az a vonat mozog, amin ön ül“. A Jobbik pártpolitikai és taktikai kérdéssé züllesztett egy kulcsfontosságú kérdést – mondta, úgy fogalmazva, hogy a Jobbik becsapta a magyarokat. Vona Gábor viszonválaszában megjegyezte: sajtóhírek szerint a miniszterelnök “házon belül” arról beszélt, hogy kettejük négyszemközti találkozóján ő megfenyegette a kormányfőt a családjával. A Jobbik elnöke kijelentette, nem fenyegette meg Orbán Viktort, pláne nem a családjával, ez nem az ő stílusa. Majd azt kérte a miniszterelnöktől, “ne a sajtóhiénáit küldje rám“, hanem álljon ki egy nyilvános vitára. “Fenyegetőzés ügyében csak annyit szeretnék mondani, hogy ember kell ahhoz” – reagált az elhangzottakra Orbán Viktor. Szerinte azzal, hogy a Jobbik nem szavazta meg a kvótaellenes alaptörvény-módosítást, a pártelnök “megbukott a vizsgán”, most pedig újabb javaslatokat tesz, “nálam jelentkezik pótvizsgára”, de “pótvizsga nincs“.
Balog Zoltánnak mennie kell az LMP szerint
Az LMP-s Hadházy Ákos arról beszélt, hogy ha egyvalakinek mennie kell a PISA-teszt rossz eredményei miatt, az Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A menekültválság egyik okaként jelölte meg, hogy az iszlám társadalmak az összeomlás szélén vannak, mert a kialakuló új világrendben, ahol nem az ásványkincsek, hanem a tudás és a technológia a meghatározó, ők ellenségeskedésbe fektették az energiájukat. Szerinte egyre inkább ezekhez az országokhoz tartozik Oroszország és – ahogy a PISA-tesz mutatja – Magyarország is. “A menekültválságból mi is kivesszük a részünket, hiszen Magyarországról is nagyon sok ember távozik, többek között azért, mert ilyen az oktatásunk” – fogalmazott a politikus, aki szerint tudásalapú helyett közmunkaalapú társadalmat hoz létre a kormány. Rétvári Bence szerint totális érzéketlenségről tanúskodik, hogy Hadházy Ákos egyenlőségjelet tesz az illegális bevándorlók, és azon magyar fiatalok közé, akik teljesen legálisan munkát vállalnak Nyugat-Európában. Az államtitkár szerint a PISA-felmérés romló tendenciája mindenkinek figyelmeztetés arra, hogy ezzel a kérdéssel behatóan kell foglalkozni, érdemes pedagógusokkal, szakmai és diákszervezetekkel, valamint munkaadói szervezettel értékelni az eredményt. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a PISA-teszt szerint megállt a matematikai eredmények süllyedése, míg egy másik felmérés, a TIMSS-jelentés szerint javultak az eredmények matematikában és a természettudományokban is.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint Orbán Viktort nem az ország valódi biztonsága érdekli, hanem “a szajré” érdekli. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A Jobbik szerint bentlakásos iskolákra van szükség
Dúró Dóra, a Jobbik képviselője bentlakásos iskolák létrehozása mellett érvelt, amelyek a hátrányos helyzetű gyermekeken segítenének. A képviselő a PISA-felméréssel indokolt. Nem csupán a diákok tudásbeli eredményei romlottak, de soha nem volt még ilyen meghatározó a teljesítményükben a szociális hátterük – mondta, és úgy értékelt: ma Magyarországon az iskola nem segít a szegénységből kitörni. Rétvári Bence úgy reagált, a magyar oktatási rendszer erősebb, mint ahogy azt az ország gazdasági háttere lehetővé tenné és a családi háttér nemcsak Magyarországon határozza meg a gyerekek teljesítményét.
Elfogadták a kormány adócsökkentő csomagját
Elfogadta a parlament a bérmegállapodást megalapozó, a versenyképesség növelését célzó adócsökkentési csomagot, amely alapján egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke, és csökkennek a munkáltatói járulékok is. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését 146 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés. A törvény alapján a jelenlegi 10, illetve 19 százalékról egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke. Ugyanígy a vállalkozói szja is egységesen 9 százalék lesz. A szociális hozzájárulási adó – és ezzel egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulás mértékét – 2017-re – a jelenlegi 27-ről – 22 százalékban, 2018-ra pedig 20 százalékban állapítja meg a jogszabály, mint azt a novemberben aláírt, hat évre szóló bérmegállapodásban rögzítette a kormány, valamint a munkaadói és a munkavállalói oldal. Ez azt is tartalmazza: ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január 1-jével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Jövőre két százalékponttal, 16-ról 14 százalékra csökken a kiva, a kisvállalati adó mértéke, ami 2018-ban további 1 százalékponttal, 13 százalékra mérséklődik majd.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a hétfői plenáris ülésen totális érzéketlenségnek nevezte, hogy Hadházy Ákos egyenlőségjelet tesz az illegális bevándorlók és a Nyugat-Európában munkát vállaló fiatalok között. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Garanciális szabályokkal együtt ment át az egészségügyi csomag
A törvényhozás garanciákat épített az államfő által kifogásolt egészségügyi csomagba, amelyet 149 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett fogadott el hétfőn az Országgyűlés. Áder János államfő a gyógyszerforgalmazási törvény megváltoztatása miatt küldte vissza megfontolásra a Háznak az egészségügyi csomagot a közelmúltban. Az államfő a gyógyszertárak ellenőrzését érintő passzust sérelmezte, ezért a Ház úgy módosított a jogszabálycsomagon, hogy a gyógyszertárak ilyen jellegű ellenőrzése csak ügyészi jóváhagyás esetén történhet meg. Emellett rögzítették az ügyfél és az ügyvéd közötti kommunikáció sérthetetlenségét is. A változtatás azt is kimondja, hogy az ellenőrzést végző szerv kizárólag annak vizsgálatára jogosult, hogy megállapítsa, a gyógyszertár megfelel-e a létesítési és működési engedélyéhez szükséges feltételeknek.
Szigorítottak a szélerőművek létesítésének szabályain
Lényegében változtatás nélkül – 127 igen és 56 nem szavazat ellenében – fogadta el az Országgyűlés a szélerőművek építését szigorító energetikai tárgyú törvénymódosítást, amelyet korábban Áder János államfő megfontolásra visszaküldött a parlamentnek. Az Országgyűlés ezzel szigorította és kormányrendeleti körbe sorolta az ipari méretű szélerőművek és szélerőmű-parkok építésének, használatba vételének szabályozását. A jogszabályban megtiltották, hogy világörökségi és természetvédelmi területeken ilyen típusú létesítményeket állítsanak fel.
Forrás: MTI
Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS