A gépház működik, a kassza csörög, mindenkinek van munkája, tehát nem szükséges pályát módosítani, a jövőben azonban öt olyan csapdahelyzet állhat elő a magyar gazdaság számára, amelyekbe “beleszaladhatunk, ha időben nem hozunk meg döntéseket” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén.
A választás tétje, hogy marad-e az új magyar gazdaság, vagy vissza fogunk menni a régi gazdaságba
– mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Beszédében kiemelte: 2010 után a gazdaságban is fundamentális változásokat indítottak el, és az a gazdaság, amelyről ma beszélünk, nem ugyanaz, mint amelyben 2010-ig éltünk. Közölte: tagadják a munka és a támogatás közötti összefüggést, pedig “2010 után az egyik legnagyobb innováció az volt, hogy minden társadalmi transzfert, tehát minden pénzt, amit segítségül a gazdaságból az emberek rendelkezésére bocsátottunk, azt mind összekötöttük a munkával”.
Ellenzünk minden kommunisztikus, szocialisztikus megközelítést a gazdaságpolitikában
Kijelentette: semmilyen engedményt nem akar tenni semmilyen szocialisztikus gazdaságpolitika érdekében.
Nemcsak arról van szó, hogy “politikailag antikommunisták vagyunk”, hanem kifejezetten ellenzünk minden kommunisztikus, szocialisztikus megközelítést a gazdaságpolitikában
– mutatott rá. Hozzátette:
ez filozófiai meggyőződés.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A magántulajdonnak kultúrateremtő ereje van
Emlékeztetett: az előző rendszerben tönkretették a gazdaságot, és nem egyszerűen teljesítményoldalról tették tönkre, hanem miután megölték a magántulajdont, ezzel megölték a magántulajdon kultúrateremtő erejét is.
Abban hiszek, hogy a magántulajdonnak kultúrateremtő ereje van. Méghozzá jó kultúrát teremt, olyat, amelyre jó életet lehet építeni, és amelyre egy nemzet is építheti a saját jövőjét
– fogalmazott. Azt mondta: ezért maradnak a magántulajdon alapján; azt akarják, hogy az embereknek saját otthonuk, saját megtakarításuk, saját földjük legyen.
Ez nemcsak a gazdaságnak jó, hanem “azt a kultúrát is erősíti, hogy a dolgokkal és a saját életünkkel törődni kell”
– vélekedett.
Ha valaki sok hitelt vesz föl, akkor elúszik a vagyona
Úgy látja, akinek van valamije, azzal törődni kell, és ez egy másfajta kultúrát és viselkedést eredményez; “nem lehet egyszerűen csak máról holnapra élni”, és csak a magántulajdon fékezi meg azt az emberi ösztönt, hogy nyakló nélkül vegyen föl hitelt, mert tudja, hogy ha túl sok hitelt vesz föl, akkor elúszik a vagyona.
Ezért a kormány, amennyiben marad, akkor kifejezetten és erőteljesen, filozófiai meggyőződésből, a magántulajdont fogja támogatni
– jelentette ki. Kitért rá: Magyarországnak erősödnie a tőkén keresztül kell, és azért kötnek a kamarával stratégiai megállapodást, mert a kamarának van olyan gondolkodása, amely a tőkefelhalmozást értéknek tekinti.
Olyan szövetségesek kellenek, akik abban tudnak segíteni, hogy annak a politikának, amely Magyarország megerősödését eredményezi, legyen társadalmi hátországa
– mutatott rá.
A gazdaság kibírta a nyomást
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a gazdasági növekedés 7,1 százalék volt tavaly; hasonló 1977-ben volt, akkor 7,6 százalék, “érthetően egészen más körülmények között”.
A beruházási ráta az Európai Unióban a második legmagasabb volt az elmúlt évben
– tette hozzá. Hangsúlyozta: az új gazdaságnak igen jelentős stressztesztjét, terheléspróbáját jelentette a válság; az volt a kérdés, hogy “kibírja-e az a gazdasági rendszer, amit 2010 után építünk föl, azt a nyomást és terhelést, azt a sokkot, amit az egész világ számára egy két évig tartó pandémia okozott”, és kibírta.
A válságkezelés Magyarországon sikeres volt, a kilábalás gyors, erőteljes, és V-alakú kilábalás, és a V másik szára, a második szakasz hosszabb, mint az első
– fejtette ki. Megjegyezte: a válságkezelés sikerességének legfontosabb oka, hogy jó állapotban ért el bennünket a válság. Úgy értékelt: a magyar gazdaság azért bizonyult ütésállónak a pandémia idején, mert rendelkezik egy belső gazdasági komplexitással, és e mutató szempontjából Magyarország a világ 10. legversenyképesebb országa. A komplexitásról szólva arra is kitért: Magyarország erős a gépiparban, erősödik az élelmiszeriparban, a vegyiparban, az elektronikai készülékgyártásban, és most új ágazatokat is beemelt, mint a hadiipar, megpróbálkozva azzal is, hogy katonai célú repülőgépgyártással is foglalkozzon.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Kik kívánják a legrosszabbat az országnak?
Kiemelte: tranzitország vagyunk, azonban Magyarország az elmúlt 20–30 évben nem fordított elég figyelmet, illetve elég pénzt, hogy kiaknázza a földrajzi fekvéséből fakadó gazdasági előnyöket.
Magyarországnak az az érdeke, hogy rajtunk menjen keresztül minden, leszámítva a háborút
– jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve azt is, hogy a V4-eken belül lakosságarányosan a legtöbb autópálya Magyarországon van. Úgy látja, emellé kell most felzárkóztatni a vasúti képességeket is, valamint légi forgalomban is erősebbnek kellene lenni. Kijelentette: akik támadják az olyan fejlesztéseket, mint például a Belgrád–Budapest vasútvonal, vagy a fényeslitkei–záhonyi beruházások, azok “a legrosszabbat kívánják Magyarországnak”, nemcsak azt, hogy ilyenek ne legyenek, hanem hogy valaki más éljen ezzel a lehetőséggel.
Ez egy regionális versenyfutásban nem más, mint az ellenfél kezére való dolgozás, ami elfogadhatatlan
– mondta.
Az államadósság válság idején sem mehet 80 százalék fölé
Az államadósságról szólva kiemelte: az válság idején sem mehet 80 százalék fölé, mert ha ez bekövetkezik, akkor “nem ment meg bennünket semmi a fiskális alkoholizmustól”. Másfelől – folytatta – 2010-ben úgy vette át az ország kincstárát, hogy 80 százalék fölött volt az államadósság, ezért “becsületbeli kérdésnek” is tartja, hogy ezt a szintet ne lépjék át, ha nem muszáj. Úgy értékelt: olyan válságkezelést, amely nem borította meg a költségvetési egyensúlyt, “lámpással kell keresni” a magyaron kívül az Európai Unió területén. Eközben – mutatott rá – a munkaerőpiac is stabil maradt: soha annyian – 4 millió 700 ezren – nem dolgoztak a magyar nemzetgazdaságban 1990 óta, mint most.
Brüsszel döntései növelik az energia árát
A kormányfő az inflációról szólva közölte: ha a mostani, 7 százalék feletti szintről az év végére 6 alá hozzák is a magyar inflációs rátát, a következő években akkor is egy magas inflációjú közegben fog létezni az ország. Szerinte ennek egyik oka az, hogy Brüsszel a klímapolitikát nem tudja összehangolni a gazdaságpolitikával, vagyis olyan döntéseket hoz, amelyek az energiaárat emelik. Emellett – folytatta – itt van az orosz–ukrán, valamint az Északi Áramlat körüli konfliktus is. Hangsúlyozta: megdőlt az a korábbi nyugat-európai kalkuláció, hogy az oroszoknak legalább annyira szükségük van arra, hogy eladják nekünk a gázt, mint nekünk, hogy megvegyük, mert ez alacsony energiaárak mellett igaz, de magas energiaárak mellett már a képlet megváltozik, hiszen az oroszok kevesebb mennyiségű gázon is sokkal több pénzt tudnak keresni. Úgy értékelt: “az idő nem a mi oldalunkon van, hanem az ő oldalukon”, és a következő hónapok nagy rejtélye, hogy ebből mi keveredik majd ki, és az hogyan hat majd az inflációra. Megjegyezte ugyanakkor: “miután jobban ismerjük az oroszokat”, Magyarország hosszútávú gázszállítási szerződéseket kötött Oroszországgal, és ennek mértékét meg is emelik.
A négy stop
Orbán Viktor a “négy stop” – rezsistop, üzemanyagárstop, kamatstop, élelmiszerárstop – politikáját úgy értékelte: válság idején nincs normatív gazdaságpolitika, ezért be kellett avatkozni, azonban reményét fejezte ki, hogy a rezsicsökkentés politikáján kívül a másik három intézkedést az inflációs helyzet javulásával ki tudják vezetni a gazdaságszabályozó eszközök közül.
Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy nem ment el a józan eszünk, és eszünk ágában sincs visszaállítani az árhivatalt
– fogalmazott.
Csapdák
A kormányfő előadásában arról is beszélt: öt gazdasági csapdahelyzet elkerülését tartja szükségesnek a következő tíz évben ahhoz, hogy a magyar gazdaság sikeres legyen. Úgy fogalmazott: “a gépház működik, a kassza csörög”, “mindenkinek van munkája”, tehát nem szükséges pályát módosítani. Szerinte azonban a jövőben öt olyan csapdahelyzet állhat elő a magyar gazdaság számára, amelyekbe “beleszaladhatunk, ha időben nem hozunk meg döntéseket”.
Az első ilyennek a magas külföldi tulajdon csapdáját nevezte, a másodiknak pedig azt, hogy az exportáló nagyvállalatoknak domináns szerepe van, és nincs megfelelő mennyiségű és minőségű kis- és középvállalkozó az exportáló cégek között. A miniszterelnök úgy látja: a harmadik csapda a negatív profit egyenleg csapdája, a negyedik a dualitásé, az ötödik pedig a vidék lemaradása.
Kifejtette: 2010 és 2020 között látványos magyar tulajdoni arányjavulás történt az energetikában, a bankszektorban és a médiában, azonban a biztosítószektorban, a távközlési iparágban, az építőanyag-iparban és az élelmiszer-kiskereskedelemben “csehül állunk”. Hangsúlyozta: külföldi tőke nélkül nem vagyunk versenyképesek, nincs teljes foglalkoztatás és új technológiák, tehát nem lehet külföldiberuházás-ellenes politikát folytatni, ugyanakkor a magyar tulajdont erősíteni kell.
Kitért arra: míg 2010-ben kétezer, addig most 12 ezer exportképes hazai cég van, azonban az exportárbevétel 80 százalékát külföldi tulajdonú cégek produkálják, és csak 20 százalékát magyarok. Ezért az a cél, hogy a hazai cégek hozzájárulása az exporthoz 30 százalékra nőjön. Úgy látja, kellenek a nyugatinál nagyobb profittal kecsegtető piacok is – a Balkán és Kína –, azért ezeket a területeket kell megcélozni. A negatív profitegyenleg csapdájáról szólva kitért arra: számos hazai vállalat terjeszkedik, azonban régiós összehasonlításban nem állunk jól.
Kifektetés, kifektetés, kifektetés, tehát mozgósítani kell eszközeinket, a tudásunkat, a képességeinket, hogy azokon a területeken, ahol vannak profitot termelni képes magyar cégek, amelyek meg tudják vetni a lábukat, az történjen meg
– magyarázta.
Fotó: Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A negyedik csapdaként említett dualitásról azt mondta: termelékenyebbek a külföldi cégek Magyarországon, mint a magyarok.
Ugyanakkor a tendencia biztató, mert a hazai cégek termelékenysége gyorsabban növekszik, mint a külföldieké, tehát a dualitás csökken
– mutatott rá. Úgy vélte, digitalizációra és automatizálásra van szükség a hazai cégeknél, fejlett digitális megoldásokat kell alkalmazniuk a magyar cégeknek is, és “készen állunk arra, hogy segítséget nyújtsunk ehhez”. Hasonlóképpen meg kell emelni a K+F kiadásokat. A kormányfő az ötödik csapdának nevezte a vidék lemaradását. Az elmúlt években folyamatosan fejlesztették Budapestet, mert egy olyan ország, mint Magyarország, “nem tud ott lenni a térképen, ha nincs egy olyan települése, ami világszenzáció” – fogalmazott.
Háromszor több pénz a vidékfejlesztésre
Közölte: az előttünk álló két évben háromszor több pénzt szeretnének elkölteni vidékfejlesztésre, mint korábban. A vidékfejlesztésnek fontos része a városok fejlesztése, 50 milliárd forintot fordítottak és fordítanak minden évben erre a célra – mondta. Úgy látja, emellett a falu is érték, mert az, hogy a falun ugyanolyan színvonalú életet lehessen élni, mint egy városban, Magyarország identitásához tartozik, és nem érdeke Magyarországnak az, hogy föladjon egy olyan fantasztikus civilizációs örökséget, mint a falurendszer. 2021-ben 190 milliárd forintot fordítottak falufejlesztésre, idén 93 milliárdot fognak – fűzte hozzá. Orbán Viktor szerint ezeket a csapdahelyzeteket úgy lehet elkerülni, hogy pénzügyi források kellenek, ami azt jelenti, hogy az államnak továbbra is segítenie kell.
Pénz kell, adócsökkentés, beruházás-támogatás, tőke-, hitel- és garanciatámogatás, állami eszközök segítségével
– sorolta. Megjegyezte: a 2021-es költségvetésben a gazdaság-újranyitási akciótervben a GDP 12 százalékát fordították ilyen célra, fejlesztésekre, az idén pedig 15 százalékot szándékoznak.
Az EU tartozik nekünk
A miniszterelnök az uniós pénzekről elmondta: az országnak negatív profitegyenlege van, és a negatív profitegyenlegünk 77 százalékát kompenzálják az Európai Unióból érkező pénzek, ezért helyes, ha
kellő öntudattal és kuruc nyelven beszélünk a külföldi befektetőkkel és az európai uniós bürokratákkal, nem pedig labanc nyelven, ugyanis ők tartoznak nekünk, és nem mi nekik.
A helyreállítási alap forrásaival kapcsolatban kijelentette: Magyarország politikai okokból, a gyermekvédelmi törvény miatt nem kapta meg a pénzt, azonban az uniós álláspont erkölcsileg és jogilag is teljesen alaptalan. Úgy értékelt: ebben a csatában, amelyben bírósági ítélet is született, Magyarország nem vesztésben, hanem nyerésben van. Szerinte a bírói ítélet azt jelzi, hogy “nem mi vesztettünk, hanem az ellenfeleink”. Kifejtette: bár a bíróság kimondta, hogy a közös EU-s pénzt össze lehet kötni politikai szempontokkal, azonban indoklásában azt is kimondta, hogy semmilyen általános kapcsolat nem lehet jogállami dolgok és pénz között.
Itt vesztettek az ellenfeleink
– mutatott rá a kormányfő, aki szerint konkrét ügyekről lehet csak szó, azaz “olyan nincs, hogy azt mondják, hogy nincs sajtószabadság Magyarországon, nem adunk pénzt”. Ugyanakkor hangsúlyozta: “attól, hogy igazunk van, még pénzünk nincs”, ezért a nemzeti költségvetésből előlegezik meg ezeket a forrásokat, de úgy számolnak, hogy az év végéig ez a pénz egészben vagy részben mindenképpen meg fog érkezni, így a megelőlegezés miatt megnövekedett hiány vissza fog billenni.
Ha a zsanér kiesik, leesik az ajtó
Orbán Viktor az adócsökkentésről szólva kiemelte: a magyar a világ 13. legversenyképesebb adórendszere, a társasági adónál a világ hatodik legversenyképesebbje, a személyi jövedelemadónál a kilencedik legversenyképesebbje. Úgy fogalmazott: “ez a zsanér”, amin forog a magyar gazdaság, és ha a zsanér kiesik, “leesik az ajtó”. Szerinte ezért minden erővel arra kell törekedni, hogy ezt az adórendszert megvédjék, mert ha az adórendszert szétszedik, abban a pillanatban a gazdaság versenyképessége drámaian fog romlani. Kitért arra is: az adócentralizáció mértéke historikus összevetésben soha nem volt még ilyen alacsony szinten; ez a GDP-nek a 35 százaléka, az adóék pedig 12 százalékkal csökkent az elmúlt években, 53,1 százalékról 41,2-re.
Arra figyelmeztetett: a bérszínvonalat oda lehet fölemelni, ahova a munkaadók és a munkavállalók együtt vállalják, hogy fölemelik, a munkanélküliség növelése nélkül, és ezt a kormány, ahogyan eddig, ezután is elő fogja segíteni. Jelezte: a 25 év alattiaknak nem kell adót fizetniük, a két- és többgyerekesek adóéke is jobb, mint az uniós átlag, de a nem gyerekes, átlagbérrel rendelkezők adóéke magasabb, mint az EU-ban, ezért ezt csökkenteni kell majd.
A miniszterelnök a tudásközpontokkal és a vállalkozásokkal kapcsolatban arról beszélt: nem jó, ha az elmélet és a gyakorlat külön van, ezeket össze kell hozni. Felhívta a figyelmet arra: az egyetemi modellváltás során 2700 milliárd forintot fektetnek az oktatásba, de ez valójában gazdaságfejlesztési pénz is lesz.
A magyar egyetemeknek úgy kell kinézniük, ahogy Nyugat-Európában a versenyképes egyetemek kinéznek
– hangsúlyozta.
Megállapodás a kamarával
Orbán Viktor felidézte: a kormány 2010 után megállapodást kötött a kereskedelmi és iparkamarával, annak minden egyes pontját végrehajtották, ezért lehetséges, hogy ma 4,7 millióan dolgoznak. Hangsúlyozta: a kamara “mérget vehet” arra, hogy ha újabb megállapodást köt a kormánnyal, akkor az is “be lesz tartva”.
Eddig is így volt, és ezután is így lesz
– jelentette ki. Orbán Viktor úgy látja: a kamarával kötött megállapodás elősegíti azt a nagy nemzetstratégiai célt, hogy a gazdasági növekedés minden évben haladja meg 2–3 százalékkal az európai uniós mértéket.
Ha a következő tíz évben be tudjuk tartani ezt a megállapodást, akkor 2030-ra el is érjük az Európai Unió fejlettségének az átlagát. Lesz védelmi képességünk, lesznek komoly egyetemeink, lesz technológiai előnyünk a térségben másokkal összevetve, és ezeket egy jó politikai vezetéssel össze is tudjuk kombinálni úgy, hogy ebből magyar nemzeti versenyelőny kerekedjen, nemcsak a régióban, hanem még azon kívül is
– fogalmazott Orbán Viktor.
Forrás/fotó: MTI; Videó: Orbán Viktor Facebook-oldala
Facebook
Twitter
YouTube
RSS