Magyarország kis ország, ezért kénytelen alkalmazkodni a nagyok által kitalált 750 milliárd eurós közös kötvénykibocsátáshoz. A kormánynak az a célja, hogy a lehető legtöbbet kihozza a helyzetből és minél több vissza nem térítendő, úgynevezett kohéziós forráshoz jusson. Varga Mihály pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban kijelentette: „A bizottság a források elosztásánál számos, az alacsonyabb jövedelemszintű tagállamok számára kifejezetten hátrányos megszorítással élt.”
Az európai politikusokat jelenleg leginkább az úgynevezett helyreállítási alap, vagy más néven újraindítási alap sorsa izgatja. Néhány hete vált ismertté az a terv, hogy az unió közösen venne fel 750 milliárd euró hitelt a pénzpiacokon és azt főként a nehéz pénzügyi helyzetben lévő két déli tagállam, Olaszország és Spanyolország megsegítésére fordítaná, de ebből az összegből jutna másoknak is, így például a visegrádi csoportnak, Magyarországnak, Csehországnak, Szlovákiának és Lengyelországnak. Az egész pénzügyi tervnek az a lényege, hogy a 27 tagállam közösen bocsátana ki kötvényeket, és ennek a visszafizetését szintén közösen valósítanák meg. Ám a felvett 750 milliárdból főként a két déli tagállam részesülne, így tulajdonképpen Németország és néhány más gazdagabb északi tagállam pénzügyi támogatást nyújtana az érintetteknek. Tehát lenne, aki többet fizetne vissza, mint amennyit felhasznál, és lenne, aki kevesebbet. Így érthető, hogy a szegényebb keleti tagállamoknak az a célja, hogy az egyenlegük minél inkább pozitív legyen, több pénzt kapjanak a következő években, mint amennyit 2027 után vissza kell fizetni. A brüsszeli sajtóban megszellőztetett számok szerint Olaszország 81 milliárd eurónyi támogatást és 90 milliárdos hitelt, míg a spanyolok 77, illetve 63 milliárdot kapnának. Magyarország a dokumentum szerint nyolcmilliárd eurós támogatásra és megközelítőleg hétmilliárd eurónyi hitelre lenne jogosult. Egyes számítások szerint nekünk ebből 2028 után mintegy 7,3 milliárd eurót kellene visszafizetnünk.
Ha nagyon muszáj, akkor belemegyünk
A magyar kormány álláspontja meglehetősen bonyolult az ügy kapcsán. Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette:
A 750 milliárd eurós helyreállítási alap mögött nincs munka, mivel kötvénykibocsátásból, azaz hitelből teremtik elő a pénzt, és ezért a legtöbb magyar ember fejében kigyullad a piros lámpa.
Ez az idézet jól mutatja, hogy Orbán Viktor annak örülne leginkább, ha nem lenne ilyen helyreállítási alap. Magyarország azonban kis ország és nem tudja megakadályozni a nagyok döntését, ezért kénytelen alkalmazkodni a helyzethez. Tehát ha létrejön ez a 750 milliárdos alap, akkor Magyarországnak így is, úgy is pénzügyi felelősséget kell vállalnia az ügyben. Akkor pedig azt kell elérni, hogy minél több vissza nem térítendő támogatást kapjunk, úgy, ahogy a kohéziós alapoknál működik.
A gazdag országok kapnának még több pénzt
Varga Mihály pénzügyminiszter kedden már ennek a szellemében tárgyalt az uniós pénzügyminiszterek keddi videókonferenciáján. Az európai helyreállítási terv lényegét tekintve a déli tagállamok igényeire szabott elképzelés, amelynek ki nem mondott célja a hosszú idő óta pénzügyi és strukturális problémákkal küzdő országok gazdasági összeomlásának megakadályozása.
Az európai helyreállítási terv az EU történetében példa nélküli segélyprogram, amelynek révén a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményeit az unió által a piacokról felvett hitelből finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásokkal igyekeznek enyhíteni
– tájékoztatott Varga Mihály. Mint mondta: az EB május 27-én ismertetett csomagjában olyan, 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alapra tesz javaslatot, amelyből kétharmad részben az EU költségvetési programjaiba visszaforgatott támogatásokat, egyharmad részben hiteleket folyósítanának.
A bizottság a források elosztásánál számos, az alacsonyabb jövedelemszintű tagállamok számára kifejezetten hátrányos megszorítással élt
– mondta. A tárcavezető szerint ez különösen annak fényében aggályos, hogy érdemben nem módosítottak – a kilábalásban szintén fontos szerepet betöltő – 2021–2027 közötti költségvetésre vonatkozó februári javaslaton sem.
Így az továbbra is indokolatlanul nagy kohéziós forrásvesztést jelentene hazánknak
– tette hozzá Varga Mihály.
Az aránytalanságokat jól mutatja, hogy az ötvenmilliárd eurós kohéziós többletforrást úgy osztanák fel, hogy annak 65 százalékát a négy déli tagállam – Olaszország, Spanyolország, Görögország és Portugália kapja, és csak 12 százalékát a visegrádi négyek
– mutatott rá a miniszter. Varga Mihály szerint egy olyan, valódi helyreállítási programra lenne szükség, amely figyelembe veszi azt is, hogy a fegyelmezett költségvetési politikát folytató, de kevésbé fejlett, nyitott gazdaságú országoknak a helyreállítás nagyobb terhet jelenthet a későbbiekben. Ezért a források elosztásánál nagyobb súllyal kell szerepelnie a GDP- és munkanélküliségi mutatókban a válság eredményeként bekövetkező változásnak vagy éppen a válságnak kitett szektorok gazdaságban betöltött súlyának.
Orbán megérti a szándékokat
Hasonló szellemben nyilatkozott tegnap, a visegrádi csoport találkozója után Orbán Viktor is: Magyarország alapvetően pozitívan viszonyul a javaslathoz a helyreállítási alapról, de még sokat kell dolgozni rajta, el kell távolítani belőle az abszurd elemeket. Morális problémát jelent, hogy összességében a gazdag országok több pénzt kapnának, mint a szegényebbek; ez nem maradhat így. De a magyar miniszterelnök újra hangsúlyozta az egész tervvel szembeni ellenérzését.
Az európai gazdaság újraindítását illetően az egész ötlet, amelyet új generációnak neveznek, filozófiailag nagyon messze áll attól, amit a magyarok gondolnak a világról, szerintük ugyanis „a pénzt először meg kell keresni és utána kell elkölteni”. Ha valaki megfordítja a sorrendet, vagyis „hitelt akar, azt akarja elkölteni, és utána akar érte megdolgozni”, annak a kockázatát mindenki viselje saját maga
– tette hozzá. Azt mondta, ugyanakkor megértik, hogy az EU más megközelítést alkalmaz; értik a szándékot, amely a javaslat mögött van, a rendkívüli helyzetben ugyanis rendkívüli megoldásra van szükség.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS