Felajánlotta Magyarország támogatását a földrengés okozta károk enyhítésében és a katasztrófát követő újjáépítésben Orbán Viktor miniszterelnök horvát kollégájának, Andrej Plenkovicnak írt levelében kedden délután. Horvát hírforrások közben újabb áldozatokról adtak jelentést és egyre pontosabb képet alkotnak a károk súlyosságáról.
Mély megrendüléssel értesültem a Horvátország szívében, Petrinja és Sziszek települések közelében bekövetkezett pusztító erejű földrengésről
– fogalmazott a magyar kormányfő, aki biztosította horvát partnerét, hogy a magyar emberek Horvátország mellett állnak ezekben a nehéz napokban.
Imádkozunk az áldozatok családjaiért és gyors felépülést kívánunk a sérülteknek
– zárta levelét Orbán Viktor. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-nek elmondta: a miniszterelnök a magyar hatóságoktól azonnali jelentést kért a földrengés magyarországi hatásairól, az esetleges károkról.
Közben horvát hírforrások újabb halottakról adtak jelentést: Petrinjában egy férfit autójából mentettek ki, amelyre rádőlt egy épületrész. Egy másik összedőlt házból egy apát és egy gyermeket hoztak ki, a gyerek belehalt súlyos sérüléseibe. Az Index.hr hírportál jelentése szerint további öt halottja van természeti katasztrófának: egy húszéves férfi, egy apa és fia, valamint egy idősebb férfi és még egy ember. Mind az öten a Glinához közeli Majsko Polje településen haltak meg, rájuk dőlt a ház. Egy embernek pedig még küzdenek az életéért. Huszonhat sérültet szállítottak a közeli, sziszeki kórházba, közülük kettőt súlyos sérülésekkel. Eközben a kórház egyik szárnyából, amely nem biztonságos, egy másik, félig kész szárnyba evakuálják a betegeket. Negyven beteget átszállítottak Zágrábba. Sziszek városában nem sérült meg senki, a földmozgás azonban itt is súlyos károkat okozott az épületekben. Andrej Plenkovic kormányfő a sajtónak úgy nyilatkozott: Petrinjában az épületek nem biztonságosak, ezért a legtöbb ember nem térhet vissza otthonába.
Ez egy igazi tragédia
– mondta. Konténereket és sátrakat állít fel a katonaság a lakosság részére. A közeli Glina településen is közel kétszázan maradtak biztonságos fedél nélkül. A nemzeti válságstáb azonnali hatállyal feloldotta a január 8-ig tartó lakhelyelhagyási tilalmat, amelyet a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére rendelt el még december 23-án. Az ország egyes részein nincs áramszolgáltatás, nem működik a telefon és az internet. A hatóságok arra kérik az embereket, hogy hagyják szabadon a még működő telefonvonalakat.
Harmincszor erősebb volt a keddi földrengés, mint a tavaszi
A földrengés Zágrábban is megrongált épületeket, a helyiek egy része elhagyja a fővárost, pánik és rémület lett uralkodott el az embereken. Hétfőn kora reggel egy 5,2-es erősségű földrengés rázta meg ugyanezt a területet, amelyet másfél órán belül egy 4,7-es és egy 4,1-es erősségű földmozgás követett. Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy utórengésekre kell számítani. Délután négy nagyobb rengés is volt, amelyek Zágrábban is jó érezhetőek voltak.
A horvát fővárost és környékét korábban március 22-én rázta meg nagyobb földrengés. A fél óra különbséggel bekövetkezett 5,6-os, majd 5,1-es erősségű földmozgásban számos épület megrongálódott, és több ember megsérült. Az akkori földmozgás Zágrábban és környékén huszonötezer épületben okozott kárt. A belvárosban megrongálódott a főváros jelképének számító katedrális, a horvát parlament és a kormány épülete, valamint több templom és kulturális örökséghez tartozó építmény. Több kórházból is evakuálni kellett az embereket.
Zágrábban a márciusi földrengés óra folyamatosak az utórengések, a szakemberek kétezret jegyeztek fel, amelyek negyede volt érezhető. Hatezer épület a mai napig nem biztonságos, köztük több óvoda, általános iskola, középiskola, egyetem, kulturális és tudományos intézet. A keddi földrengés harmincszor erősebb volt, mint a tavaszi.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Facebook
Twitter
YouTube
RSS