Pesti Srácok

Orbán Viktor: Magyarország Bosznia-Hercegovina gyors európai uniós tagságát támogatja

Orbán Viktor: Magyarország Bosznia-Hercegovina gyors európai uniós tagságát támogatja

Magyarország a Balkán és Bosznia-Hercegovina gyors európai uniós tagságát támogatja, az Európai Uniónak most nagyobb szüksége van a Balkánra, mint fordítva – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Szarajevóban, miután megbeszélést folytatott Borjana Krišto bosznia-hercegovinai kormányfővel.

A miniszterelnök azt is kijelentette, hogy az ukrajnai háború felértékeli a Balkán szerepét, meglátása szerint ugyanis ez az Európai Unió utolsó jelentős erőforrás-tartaléka.

– emelte ki. Leszögezte, hogy a két ország politikai és gazdasági értelemben szomszédnak számít, Magyarország így tekint Szarajevóra, és magyar részről mindig felelős szomszédságpolitikára számíthatnak ott. A miniszterelnök kifejtette, hogy az Európai Unióban most "minden mozgásban van", nagy átalakulások zajlanak a gazdaságban, a technológiában és a biztonságpolitikában is.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá. Hangoztatta, hogy Magyarországnak szuverén külpolitikája van; ennek megfelelően – akármit mondanak is Brüsszelben – a Balkán és Bosznia-Hercegovina gyors EU-csatlakozását támogatja. A magyar Balkán-politika részeként említette azt az álláspontot, hogy a felzárkóztatásra szánt uniós forrásokat már most adják oda a térség országainak, ne várják meg ezzel a hivatalos csatlakozásukat, és a fejlesztési források hozzáférhetőségét is hozzák előre.

– fogalmazott. Megismételte azt is, hogy Magyarország nem támogatja a szankciókra épülő politikát, mert ez nem vezet eredményre. Kifejtette, hogy a térség problémáinak hosszú távú megoldása nem az idegenek jelenlétében, hanem az itteni népek együttélésében van; minden jogkört, amelynél ez lehetséges, a helyiek kezébe kell helyezni. Orbán Viktor elmondta azt is, hogy Magyarország továbbra is szívesen vállal szerepet a Balkán biztonságának garantálásában és ha kell, növelni is kész jelenlegi hozzájárulását az EUFOR misszióhoz.

A kétoldalú együttműködést vendéglátójával együtt jónak minősítették, és Orbán Viktor megerősítette, hogy a kormány jelzéseket vár Szarajevótól arról, melyek azok a gazdasági ágazatok, ahol a magyar jelenlétre a már meglévőn – így a légi közlekedésen, a pénzügyi szektoron, a megújuló energiák ágazatán – kívül szükség lehet. Mindketten meggyőződésüket fejezték ki, hogy a mostani találkozó jelentős előrelépést jelent a kétoldalú viszonyban. Orbán Viktor azt mondta, a tárgyalás jó kezdet volt; lehetőséget ad arra, hogy a szakminiszterek és az üzletemberek most "mélységet és dinamikát" adjanak a további közös munkának. Borjana Krišto hozzátette, hogy a kétoldalú és a különböző intézményekben folyó boszniai–magyar együttműködés biztosítja a folyamatban lévő projektek sikerét.

Orbán Viktor megjegyezte, hogy kívülről nagy csodálattal figyelik, ahogyan a három nemzeti közösségből összeálló Bosznia-Hercegovinában a bonyolult politikai rendszert működtetik, és elismerését fejezte ki, hogy működőképes állapotban tartják az országot. Beszélt arról is, hogy a két ország sorsközösségben van, mert mindketten ugyan különböző módon, de elszenvedték a kommunizmust, és az azt követő átmenet még mindig tart. Az új boszniai kormány részéről barátságot és tiszteletet tapasztalt; ezt Magyarország is megadja Boszniának. Bosznia tavaly decemberben hivatalos tagjelölti státuszt kapott az Európai Uniótól, és Borjana Krišto köszönetét fejezte ki, hogy ebben Magyarország nyomatékosan támogatta. Borjana Krišto úgy fogalmazott, hogy Bosznia-Hercegovina a Nyugat-Balkánnal együtt "kívánatos tényező" az Európai Unió számára, Magyarországgal pedig baráti és jószomszédi viszonyt ápol.

Orbán Viktor Szarajevóban találkozott az államelnökség három tagjával is, valamint látogatást tett a parlamentben. Délután Banja Lukába utazott tovább, hogy Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével folytasson tárgyalásokat. A miniszterelnököt a hivatalos látogatásra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is elkísérte.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.