Csak úgy záporoznak a rossz hírek a partvonalra szorult Orbán Viktorra. Először Kijevbe ment tárgyalni Volodimir Zelenszkijjel a béke érdekében, majd Vlagyimir Putyinhoz Moszkvába, utána Kínába Hszi Csin-Pinghez és ki tudja mi jön még. Közben a Patrióták Európáért képviselőcsoport a harmadik legnagyobb erő lesz az Európai Parlamentben, hiszen 12 tagállam 13 pártja és 84 képviselője csatlakozott már most a frissen született pártcsaládhoz. Mi ez, ha nem teljes elszigetelődés?
Ilyenkor főhet a baloldali független újságírók feje, hogy ebből hogy jöjjenek ki jól. Jelentjük, hogy sehogy. Pedig együtt kéne örülni, hogy nem csak kullogunk, nem csak koncokat, és asztalról lesöpört morzsákat etetnek meg velünk a politikacsinálók, hogy nem a “merjünk kicsik lenni” világában élünk, ahol mindig csak alkalmazkodni kell. Jelenleg Magyarország tervei, elképzelései nem csak a belpolitikában számítanak, hanem az európai irányvonalat is képesek befolyásolni, ez pedig a túlélésünk kulcsa is lehet a háborús káoszban. A baloldali és liberális politikusok, valamint magyarországi cselédsajtójuk aprólékosan, éveken keresztül építették azt a kártyavárat, melyben a főszerepet mindig az játssza, hogy Orbán Viktor és a magyar kormány csak kíbic, aki kellemetlen, akin röhögnek Nyugat-Európában és világszerte, akiket lenéznek, megvetnek és végül eltaposnak.
A kártyavár sosem lesz stabil építmény
Az ilyen sziszifuszi szorgoskodás az alternatív valóság építésének érdekében azért fölösleges kínlódás, mert a tények mindig pillanatok alatt döntik össze a kártyavárakat. Furcsa mégis, hogy újra és újra próbálkoznak, láthatóan csupán erre van felhatalmazásuk bármiféle építkezés helyett. Amikor Orbán Viktor cseh és osztrák kollégájával megalapította a Patrióták Európáért frakciót, akkor a baloldali sajtó mélyen hallgatott, egy-egy gúnyos megjegyzésen kívül még akkor sem hangzott el tényszerű beszámoló, amikor elkezdtek érkezni a pártok az új társuláshoz. Amikor meglett hivatalosan a minimális létszám, még az sem ütötte át a baloldali sajtó ingerküszöbét, ám kezdett rendkívül kínossá válni számukra a helyzet. Aztán jöttek az egyre fajsúlyosabb érkezők, így a francia Nemzeti Tömörülés, Marine Le Pen-ék pártja, amit már nem tudtak elhallgatni. Mire felocsúdtak a liberális megmondók, addigra a Patrióták Európáért már a harmadik legnagyobb frakcióvá nőtte ki magát a következő ciklusra.
Mit lehet ilyenkor csinálni? Fogjuk az uborkaszezonra, hogy nincs hiteles baloldali tájékoztatás, vagy készül a régi-új terv, a terelés és hazugság? A liberális boszorkánykonyhák vélhetően maradnak a jól bevált hallgatásnál, illetve a további “elszigetelődés-projekt” sulykolásánál, Eközben mellékesen az egyik legerősebb jobboldali párttá nőt francia Nemzeti Tömörülés miniszterelnök-jelöltje, Jordan Bardella lett a Patrióták elnöke, az meg már csak kegyelemdöfés, hogy a holland Geert Wilders és a Matteo Salvini vezette olasz Liga is csatlakozott. A lejtőnek még nincs vége, fiúk, jönnek még az újabb pofonok és csapások, ezen kívül a partvonalra szorult Orbán Viktor tovább folytatja békemisszióját, így most nem sokan lennénk a baloldali hírgyártók helyében, akik izzadva és fejvakarva várják a külföldi központ utasításait.
Önfeladás helyett erős Európa a cél
De nem csak ők, hanem a túltaktikázó és a szélsőséges románokat választó Giorgia Meloni is vakarhatja a fejét az ECR élén, sőt a “magyarszakértő” Daniel Freund helyében sem lennénk, megint jöhet az új mesterterv a komplett liberális masszától, akik türelmetlenül siettetik Európa teljes önfeladását. A mostani események pedig borzasztóan zavaróak lehetnek nekik, hiszen számukra a bevándorlás, az “érzékenyítés”, a kultúránk és vallásunk alávetése és az elbutítás a fő prioritás. Az ilyen kezdeményezések és összefogás jobban fáj nekik, mintha medvecsapdába lépnének. Mert az “elszigetelődés” ínséges pillanatai alatt összefogtak azok a nemzeti erők, akik közösen erősek lehetnek, akik nem a megalkuvásban látják a jövőt, akik még mindig képesek lehetnek az európai emberek többségét képviselni. Ehhez különösen fontos, hogy hallatni tudják a hangjukat és befolyásolni tudják a mindannyiunkat érintő kérdéseket. Ne felejtsük, még a partvonalon túlról is van élet, a következő lépés pedig a közös fellépés és a szavak tettre váltása lesz, hiszen sokan akarják majd megosztani, lefizetni, megalkuvásra bírni ezt az egyre növekvő tábort, de Európának és nekünk, magyaroknak sincsen több esélyünk hibázni. Már nem fér bele.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS