Összeférhetetlenség! Erre építették a védekezést – Elölről kezdődik a Hableány-per
A Hableány-tragédia legfiatalabb áldozata, egy hét éves dél-koreiai kislány holtteste felett koreai katonai mentők tisztelegnek (Fotó: Horváth Péter Gyula)
Első fokon újrakezdődik a Hableány-katasztrófa miatt indult büntetőper. A fellebbviteli bíróság megállapította: az ügyben korábban eljáró bírónővel szemben összeférhetetlenség állt fenn. A döntés nem mellékszál, hanem a védelem évek óta következetesen vitt fő irányának beteljesülése.
Február 5-én első fokon újrakezdődik a Hableány-katasztrófa miatt indult büntetőper. A fellebbviteli bíróság megállapította: az ügyben korábban eljáró bírónővel szemben összeférhetetlenség állt fenn. A döntés nem mellékszál, hanem a védelem évek óta következetesen vitt fő irányának beteljesülése.
A Viking Sygin szállodahajó ukrán kapitányának, Jurij Csaplinszkijnak a védője már az első elsőfokú eljárás során arra törekedett, hogy ne pusztán a bizonyítást, hanem magát az eljáró bírót támadják meg. A cél világos volt: elérni, hogy a korábbi eljárás érvénytelenné váljon. Ez sikerült.
Összeférhetetlenség, elölről kezdődő bizonyítás
A bíróság döntése szerint az összeférhetetlenség olyan súlyú eljárási hiba, amely nem orvosolható részleges korrekcióval, ezért az ügyet teljes egészében újra kell tárgyalni. Ez azt jelenti, hogy az eddig lefolytatott bizonyítás, tanúmeghallgatások és szakértői viták nem használhatók fel automatikusan.
A védelem ezzel gyakorlatilag elérte, amit kezdettől fogva akart:
– új bírót,
– új elsőfokú eljárást,
– és jelentős időnyereséget.
Mindez úgy történik meg, hogy a Hableány 2019-es elsüllyedése óta közel hét év telt el, az áldozatok hozzátartozói pedig továbbra is jogerős döntés nélkül maradnak.
Négy tény, ami meghatározza a folytatást
- Az összeférhetetlenség kimondása megsemmisítette az eddigi elsőfokú eljárást.
- A védelem ezt nem mellékesen, hanem tudatos fő stratégiaként építette fel.
- A bizonyítás elölről indul, új bíróval és új eljárási menetrenddel.
- Az idő múlása a bizonyítás rovására megy, miközben az áldozatok családjai tovább várnak.
Jogállami garancia vagy eljárási csapda?
A februárban újrainduló per már nemcsak a Hableány-tragédia felelőseiről szól. Arról is, hogy meddig terjedhet egy védelem jogszerű, de nyilvánvalóan időhúzó taktikája, és hol húzódik a határ jogállami garancia és az igazságszolgáltatás kiüresítése között.
A kérdés változatlan.
A válasz egyre késik.
A Hableány-katasztrófa röviden – mikor és mi történt
2019. május 29-én késő este, Budapesten, a Dunán súlyos hajóbaleset történt. A Hableány nevű városnéző turistahajó a Margit híd közelében haladt, fedélzetén főként dél-koreai turistákkal és magyar személyzettel, amikor egy mögötte érkező nagyméretű szállodahajó utolérte és összeütközött vele.
Az ütközés következtében a Hableány néhány másodperc alatt felborult és elsüllyedt a folyó sodrásában. A tragédiát súlyosbította az erős eső, a rossz látási viszonyok és a Duna magas vízállása. A mentés azonnal megkezdődött, de a gyors süllyedés miatt sok utasnak esélye sem volt a menekülésre.
A balesetben összesen 28 ember vesztette életét, többségük dél-koreai állampolgár volt, egy magyar hajós pedig eltűntként szerepelt, később őt is az áldozatok között azonosították. Mindössze heten élték túl a katasztrófát.
Az ügy nemzetközi figyelmet kapott, és büntetőeljárás indult a szállodahajó kapitánya ellen, amely azóta is elhúzódik. A Hableány-katasztrófa az egyik legsúlyosabb vízi tömegszerencsétlenség a modern kori Budapest történetében, amely örökre nyomot hagyott a Duna partján és az áldozatok családjainak életében.
