A magyar politika immár képes önállóan, minden gazdasági érdekcsoporttól függetlenül működni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendezvényén.
A kormányfő a Gazdasági évnyitó című gazdaságpolitikai fórumon: meghozták azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarországon minden politikai szereplő, minden politikai párt az államtól érkező forrásokból el tudja végezni a munkáját két választás között, és a választásokkor is. Példaként említette az új párttörvényt, az új finanszírozási törvényt, az új frakciótörvényt és az alapítványokra vonatkozó új szabályozást. Kijelentette: a politikai átalakításoknak köszönhetően a kormány keze szabad a jó gazdasági döntések meghozatalában. A magyar politika immár képes önállóan, minden gazdasági érdekcsoporttól függetlenül, csak a közjót és a gazdaság érdekét szem előtt tartó gazdaságpolitikát folytatni – tette hozzá.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a kereskedelmi bankok feladata a gazdasági növekedéshez elengedhetetlen vállalati hitelezés, hosszú távon nem lehet ebben csak a jegybankra támaszkodni. Tavaly 4 százalékkal nőtt a vállalati hitelkihelyezés, de ebből levonva a Magyar Nemzeti Bank által elindított növekedési hitelprogramot (nhp), akkor csökkenés volt, amit a miniszterelnök nagyon súlyos dolog nevezett. Ez ugyanis azt jelzi, hogy az MNB nélkül nem lett volna a növekedést lehetővé tevő hitelkihelyezés – hangsúlyozta. Mint mondta, jegybanki számítások szerint a magánszférának nyújtott hitelállománynak évi 7-8 százalékkal kellene növekednie ahhoz, hogy meghaladja a 3 százalékot a gazdasági növekedés az adott évben. “Évtizedekig nem lehet fönntartani ezt a helyzetet, hogy a jegybank speciális konstrukciójára hagyatkozunk” – mondta, hozzátéve: szeretnének arról megállapodásokat kötni a bankokkal, hogy a bankadó csökkentése fejében a pénzintézetek növelik a hitelezést.
A kormányfő fenntarthatónak nevezte a 2014-es, a legfrissebb adatok szerint 3,6 százalékos gazdasági növekedést, és úgy vélte, a bővülés 2015-ben meghaladhatja a költségvetésben előirányzott 2,5 százalékot. Bizakodásra adnak okot a GDP-bővülés szerkezetében bekövetkezett változások, nevezetesen, hogy 2014-ben döntően magyar kézben lévő ágazatok – az építőipar, a kereskedelem, a turizmus és a mezőgazdaság – hajtották a növekedést . fejtette ki.
Emellett szavai szerint felértékeli a magyar gazdaság teljesítményét, hogy úgy sikerült gyarapodnia, hogy ezzel egyidejűleg a legfontosabb exportpiacon, az Európai Unióban jóval alacsonyabb volt a növekedés. Ráadásul úgy sikerült ezt – az EU-átlagot kétszeresen-háromszorosan meghaladó – növekedést elérni, hogy közben csökkent az államadósság. Legalább hatvan – de lehet, hogy száz – éve először fordult elő, hogy nem külföldi hitelből finanszíroztuk a növekedést, ez történelmi áttörés – mondta.
A miniszterelnök az MKIK adócsökkentésre vonatkozó felvetésére reagálva kijelentette: a jó jövedelemadó-kulcs a nulla. Az embereket nem szabad adóztatni, amikor keresnek. Akkor kell adóztatni, amikor elköltik a pénzt, ez sokkal igazságosabb, és kevésbé kijátszható – mondta.
Kijelentette: a két nagy áfa-kijátszási módszerből az egyiket az online pénztárgépek bevezetésével sikerült radikálisan visszaszorítani, és a másikat is sikerülni fog a szállítmányozás területén az ekáer-rendszer (elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer) bevezetésével. Ezért, ha sikerül beszedni az adókat, folyamatos lehet az adócsökkentés politikája a következő években – tette hozzá. Emlékeztetett, hogy 2016-tól a kétszeresére emelik a kétgyermekes családok adókedvezményét.
Orbán Viktor részletesen beszélt arról, hogy a kormány hogyan állítja a gazdasági növekedés szolgálatába az európai uniós forrásokat. Emellett az úgynevezett “déli nyitás” – a latin-amerikai és fekete-afrikai piacok meghódítását célzó külgazdasági offenzíva – is “hozzáad valamit” a gazdasági növekedéshez – jegyezte meg. Ráadásul az energiaárak alakulása is kedvező lehet Magyarország számára, “az oroszokkal (a földgáz áráról) kötött megállapodás pedig a következő két-három évben minden kellemetlen meglepetéstől megvéd bennünket” – fűzte hozzá.
Megjegyezte, nem igazak azok a híradások, amelyek szerint kevesebb közmunkás lesz idén, mint tavaly volt. Több pénzt költünk közmunkára – mutatott rá. Megismételte, hogy kormányzati cél 2018-ra elérni a teljes foglalkoztatottságot Magyarországon, vagyis azt, hogy a munkanélküliség három százalékra vagy az alá csökkenjen.
Kijelentette: újabb és újabb területeket, ezzel családok tízezreit kell bevonni a gazdasági növekedésbe. Mindenütt kell egy zászlóshajó, egy olyan húzóerő, amely köré összerendezhető az adott térség fejlesztéspolitikája – mondta. Példaként említette Szegedet, ahol a világ legnagyobb lézerkutató központja lehet ilyen.
Orbán Viktor kijelentette: a Kecskemétet Békéscsabával összekötő gyorsforgalmi út – amelyet, mint fogalmazott, a költségvetésből kell “kiizzadni”, mert az EU nem finanszírozza -, valamint a Salgótarjánba vezető négysávos autóút megépítésével Magyarország minden nagy fejlesztési központja elérhető lesz, „nem maradnak feltáratlanul nagy fejlesztési területek, ezáltal családok tíz- és százezreit tudjuk bevonni a gazdasági növekedésbe”. „Ez a mi reményünk, a vízióm 2015-re és az azt követő időszakra” – tette hozzá. Hangsúlyozta ugyanakkor, hiába minden látomás, ha nem valósul meg az együttműködés a gazdaság három nagy szereplője, a kormányzat, a jó munkások és a kockázatot is vállaló vállalkozók között.
A képen Orbán Viktor miniszterelnök, Parragh László, az MKIK elnöke és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter látható a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mai, Gazdasági évnyitó címmel megrendezett gazdaságpolitikai fórumán. Fotó? Koszticsák Szilárd/MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS