Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint az egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot – tudta meg a PestiSrácok.hu. A kabinet álláspontja szerint a kultúra növekvő költségvetési támogatása lehetővé teszi az ágazat legfontosabb intézményei számára a hosszútávú, kiegyensúlyozott tervezést, ezért a törvény értelmében a Kormány a kultúrstratégiai intézményekkel öt évre szóló pénzügyi megállapodást köt. Az intézmények vezetőiből és a Magyar Művészeti Akadémia elnökéből álló Nemzeti Kulturális Tanács feladata a hosszútávú kultúrstratégia kidolgozása, a kultúrát érintő koncepcionális elképzelések és törvényjavaslatok véleményezése. Mint arról portálunk is beszámolt, hétfő estére tüntetést szerveztek a művészet szabadságáért rettegők, akiknek nem az a bajuk, hogy a Katona József Színházban szexuális visszaéléseket követett el ikonjuk, Gothár Péter, hanem az, hogy mindez napvilágra került. Hat esztendeje ugyanez a kör gerjesztett hazugságra épített kampányt azzal, hogy a kormány több százezer forinttal stafírozta ki a Kárpátia zenekart, majd kiderült, hogy az együttes valójában a saját, korábban önként visszatartott jogdíjait kapta vissza. A helyzet ma is hasonló: a kormány világos érvelését szándékosan magyarázzák félre a maoista belpesti kultúrharcosok, így az esti demonstrációjuk sem tekinthető másnak, mint vegytiszta balliberális politikai állásfoglalásnak, Karácsonnyal és Gyurcsánnyal súlyosítva.
Az utóbbi napokban gründolt hisztériakampányt, illetve a vélhetőleg a csúcspontnak szánt hétfői tüntetést nem túl meglepő módon ezúttal is az álhírekre oly fogékony balliberális sajtóra bízták a mozgalmárok, azt a látszatot keltve, hogy információikat kormányzati forrásokból szerezték. A helyzet azonban az állításaikkal szemben az, hogy a témában benyújtott törvényjavaslat semmilyen formában nem érinti a Nemzeti Kulturális Alap működését.
Az indítvány a színházakat érintő állami és önkormányzati felelősség és finanszírozás terén a múlt héten elhangzott kormányzati szándéknak megfelelő világos szabályokat állít fel, és világosan szerepel benne a művészeti szabadság sérthetetlensége. A törvényjavaslat célja világos felelősségi viszonyok mellett a színházak működéséhez szükséges források biztosítása, az aránytalanságok orvoslása, valamint a közpénzből finanszírozás átlátható, világos és igazságos helyzetet teremtő szabályozása. A javaslat tisztázza az intézmények fenntartásával kapcsolatos részletkérdéseket, megteremti a közös működtetés lehetőségét.
Garancia a színházak szabadságára
A bevezetendő szabályozást egyebek mellett az is indokolttá teszi, hogy az utóbbi időszakban köztörvényes, nem pénzügyi jellegű visszaélések gyanúja vetődött fel állami és önkormányzati forrásokból is működő színházakban, amely önmagában is indokolttá teszi a felelősségi viszonyok tisztázását. A színház működéséért a fenntartó a felelős. Az állam által fenntartott színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja, az önkormányzati fenntartásúakat pedig az érintett önkormányzat büdzséje finanszírozza. Amennyiben az önkormányzat a saját fenntartású színház részére a működéséhez szükséges forrásokat teljes körűen nem biztosítja, úgy az önkormányzat a kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő. Ebben az esetben a közös működtetésről harminc napon belül az illetékes miniszter és az önkormányzat megállapodást köt. Lényeges a törvényjavaslat garanciális rendelkezése, amely szerint az így megkötött megállapodásnak biztosítania kell az érintett színház művészeti szabadságát.
Amikor Drága Bolgár Úr torkán megakadt a Kárpátiáról terjesztett hazugságdömping
A fentihez hasonló, hazugságon alapuló balliberális hadjárat elszenvedője volt hat esztendeje a Kárpátia zenekar, amikor az oly érzékeny vörös kórus azzal kürtölte tele a nyilvánosságot, hogy a – szerintük – szélsőséges nézeteket valló együttest négyszázezer forinttal stafírozta ki a kormány. A habverést a Magyar Narancs kezdte – természetesen az objektív körülmények szakszerű elhallgatásával –, majd a sunyin gerjesztett, botránynak szánt erőlködés egészen a Drága Bolgár Úrig is eljutott. Drága Bolgár Úr érezte a történelmi pillanatot, és elő adásban hívta fel Viktor Mátét. A legendás zenész, az Artisjus szerzői jogvédő szervezetének elnöke, illetve a Nemzeti Kulturális Alapba delegált kurátora aztán barátilag tette a helyére Drága Bolgár Urat, amikor elmagyarázta neki, hogy a Kárpátia valójában a saját, korábban önként visszatartott szerzői jogdíjait pályázta meg, majd kapta vissza. Az előadók jogdíjaik egy részét szociális, szolidaritási és egyéb célokból az érintettek bent hagyhatják a közös alapban, egy meghatározott idő elteltével azonban a fel nem vett összegek pályáztatás után megillethetik őket, és ennek elbírálása szerencsére független attól, hogy ez tetszik a belpesti maoista kultúrharcosoknak, vagy sem. A Kárpátia esete, és a hétfő estére szervezett közösségi rettegés között rengeteg hasonlóság van: alapjuk a kormány tiszta érvelésének szándékos félremagyarázása, hazudozás, így a ma esti megmozdulásnak kevés köze van a kultúrához; sokkal inkább tekinthető vegytiszta balliberális politikai állásfoglalásnak.
Tüntetés a művészet szabadságáért és egy öregecskedő kujon előjogaiért
Szabad ország, szabad város, szabad művészet! – elnevezéssel hirdetett tüntetést a Katona József Színház társulata hétfő estére; a rettenthetetlen rettegők szerint nem lehet tovább tűrni azt az önkényuralmi túlkapást, hogy a kormány nem akarja tovább finanszírozni kapuzárási pánikkal küszködő, öregecskedő kujonok szexuális zaklatási botrányait, mi több, a diktatúra pribékei azt is zokon veszik, ha egy-egy színház vezetői mindezt közpénzen akarják elsumákolni. A Katona József Színház által a Facebookon közzétett videón mások mellett Pintér Béla, Nagy Zsolt, Borbély Alexandra, Nagy Ervin, Kováts Adél, Pogány Judit, Gálffi László, Bálint András, Mácsai Pál, Ónodi Eszter, Péterfy Bori hívják rettegni az erre fogékonyakat, miközben akaratlanul is kimondják, hogy a kultúra nem a politikusoké, hanem az övék, sőt, az Ö.V.É.K., és senki másé. Az állam ne pofázzon bele, hogy a művészek miképp önmegvalósítják meg önmagukat – aminek a jelek szerint náluk természetes része egy-egy kósza tipitapi –, hanem állja a cehhet, és ne kérdezősködjön. A kultúra birtoklásának kérdését igyekezett még inkább egyértelművé tenni a Lenin-fiúk manapság kissé nélkülözött magyar hangja, Vicsek Ferenc is, aki szerint a kultúra nemcsak az övék, hanem ők maguk a kultúra:
A szervezők persze politikamentesen akarnak politikát csinálni vállalhatatlan ügyükből; a politikától való teljes függetlenségre utal az is, hogy Fullajtár Andrea, a Katona József Színház színésze, Barda Beáta, a Trafó Kortárs Művészetek Háza ügyvezetője, Farkas Franciska színész, drámapedagógus, Mácsai Pál, az Örkény István Színház igazgatója, Pintér Béla, a Pintér Béla és Társulata alapítója mellett Karácsony Gergely is az esemény egyik, pontosabban főszónoka lesz. Információink szerint az eseményre már Gyurcsány Ferenc is bejelentkezett.
Vezető kép: Origo
Senki Alfonz
2019-12-10 at 01:32
irysz: kapásból tudnék legalább öt kortárs klasszikust mondani, aki soha sem járt “iróiskolába”, talán még a szigorú műfaji szabályokkal sem volt tisztában, mégis zseniálisat alkotott.
Senki Alfonz
2019-12-09 at 18:45
irysz: tudtommal a legsikeresebb, de föleg klasszikus iroink NEM jartak semmifele iroiskolakba. Feltupiroztak ezt is, hogy lenyuljak az allamot. Az un. irasmüveszet szabalyaival pedig mar egy közepiskolas is tisztaban van. A tehetseget nem lehet tanitani. Atvilagitast a Magyar Irok (Turok) Szövetsegeben is !
irysz
2019-12-09 at 20:53
Nem úgy van, Alfonz!
A legtöbb klasszikus írónk a görög-latin műveltséget kapták az oktatásban (Debrecen, Sárospatak, stb.) és bizony, kőkeményen meg kellett tanulniuk a szabályokat, a verselést, a klf. verses műfajokat és azok szerkezeti szabályait, szövegépítést, retorikát (szónoklattant), helyesírást, nyelvhelyességet stb.
Minden középiskolában ez alap volt, több száz évre visszamenőleg.
Igaz, volt nekünk pl. nem egy magyar, paraszt, ős-zsenink is, mint pl. a Fekete Bojtár, Sinka István. Aztán legyél te abban biztos, legtöbb a legtöbb
magyar népdal szövegét is ős-zseni népi költők írták, akiktől pl. Petőfi is merített. De nem csak ő. Merítettek, tanultak tőlük mások is.
Olyan csodálatos a tömörítés, a képi, metaforikus kifejezésmód, nem beszélve a balladákról…
Ezeknek az ős-zseniknek a nevét nem őrizte meg senki, a homályba veszett, de a szövegek és változataik évszázadok, de lehet, hogy évezredek óta vándorolnak…
De, bizony, meg kell tanulni, hogy az írásnak szabályai vannak. Minden írásművet szabályosan fel kell építeni ahhoz, hogy érthető legyen és elérje
a kívánt hatást.
Ugyanúgy érvényes, mint a zeneszerzésben a szabályok, az hangszerek ismerete,
az összhangzattan, a klf. zenei műfajok felépítésének a szabályai.
Amikor az író megír egy krokit, egy novellát, egy tárcát, egy cikket, egy kisregényt, egy nagyregényt, drámát, vígjátékot, tragédiát… Mindegyiknek megvannak a szabályai, a szerkezeti, dramaturgiai kötöttségei. Ezeket meg kell tanulni.
Kosztolányi meg azt mondta, hogy a legfőbb dramaturgiai szerkesztési elv: “húzni, húzni, húzni…”. Vagyis tömöríteni. És még más egyebet is, de ez végül is nem ide tartozik.
Logikus
2019-12-09 at 18:30
Legyen igazi demokrácia! Az állam ne tartsa fenn ezeket az ingyenélőket! Privatizálja a színházakat, vagy tegye a szabad piacra és tartsák fenn magukat az előadásik árából! Ez a trendi amúgyis!
Karcsi bácsi.
2019-12-09 at 17:46
Igazat adok a tüntizőknek Buzeráns művészetükbe ne szóljon bele a Kormány, de pénzt se adjon nekik !!!
Deplorable
2019-12-09 at 17:21
Nem, kedves libernácik, a kultúra a miénk! Ti csak alkalmazott csepürágók vagytok!
errölvanittnagybaszo
2019-12-09 at 17:16
A cikkben felsorolt “müveszek” legtöbbje tehetsegtelen buzi, szajha es amit meg el lehet kepzelni, de szinte mindegyiket kitüntettek mar valamilyen müveszeti dijjal, többnyire Kossuth-dijjal, mert ezek a rohadekok azt is egymas közt osztogatjak, mivel az allamnak semmi beleszolasa nincs az elbiralasba. Ha összehasonlitjuk ezeknek az embereknek a szineszi teljesitmenyet mondjuk egy londoni LAMDA-t (London Academy of Music and Dramatic Art) vegzett angol szinesz teljesitmenyevel, vilagossa valik, hogy meg egy videki segedszinesz szintjet sem ertek el ezek a Kossuth es egyeb dijas senkihazik.
irysz
2019-12-09 at 18:05
De Kocsis István (80), drámaíró, történész,
irodalomtörténész, a Nemzeti Színház volt
dramaturgja nem kaphatta meg az Orbán-kormány tárcájától
a Kossuth-díjat, mert “magyarkodik”.
(Lásd a Szalay Károllyal készített interjút, a MaNem-ben.)
Nesze, neked, a nemzeti kultúra megmaradásáért…
https://magyarnemzet.hu/kultura/fellazult-a-nemzettudatunk-7547195/?fbclid=IwAR3woEFoFq-PIjaMBzzj9Kmbz6stbO_e3ai8OpaVQULeeaxaH31hYstOp98
“Nem mondom meg annak a népszerű jobboldali írónak a nevét,
aki amikor Kocsis Istvánt Kossuth-díjra javasoltam
az írószövetségben, azt mondta:
„Ne viccelj már, hisz ő magyarkodik!”
És ez nem a Szépírók Társaságában hangzott el.
A balliberális oldalon egy dologra nagyon vigyáznak,
mégpedig arra, hogy a saját emberüket soha ne bántsák.
Ezt igazán megtanulhatnánk tőlük.”
(Szalay K.)
…..
Ne vicceljen már, kedves Szalay Károly!
Melyik államtitkárunkról mondhatjuk el,
hogy a “saját emberünk”?!
Netta
2019-12-09 at 18:10
Na, meg az Írószövetség is….
Jajj!
:(((
duli duli a reten
2019-12-09 at 18:21
Ismerek olyan irot, aki eletmüve alapjan mar 60 eve jogosult lenne a Kossuth-dijra, de nem kaphatja meg, mert ’56-ban egy kiadoi munkastanacs elnöke volt es egy igaz, magyar ember. Az aczeli “Türes” kategoriaban legalabb hagytak dolgozni,de a rendszervaltas utan vegleg elhallgattattak. Sem Kadarektol, sem Orbanektol nem kapott Kossuth-dijat.
Senki Alfonz
2019-12-09 at 18:26
A Magyar Irok Szövetsege, sem nem magyar, sem nem irok, de meg szövetsegnek sem mondhato, hiszen csak egy szar gittegylet. Inkabb Magyar Turok Szövetsege nev illene hozza. Meghogy iroiskola ? Hahaha! Es ott mit tanitanak tessek man mondani ? Talan meg lehet tanulni a tehetseget ? Ugyan ma…
irysz
2019-12-09 at 18:31
Senki Alfonz!
Az írásnak, írásművészetnek is megvannak a maga szabályai, melyeket meg lehet tanulni. Nem ez a baj, hanem az, hogy ott sem változott semmi.
A mag ugyanaz.
aladin
2019-12-09 at 16:28
A fejétöl büzlik a hal, Karácsony tehetettlensége miatt, nemhogy igazságosan elitélné a zaklatásokat söt még büszkén kiáll mellette és támogatja. Ezért az elsö lépés az volna, hogy Karácsonyt rugnák ki a francba. Ez gátol mindent a fövárosban, kulturát, sportot, Budapest fejlödését. Két honapja fö polgármester de azota csak romlott a város helyzete. Több cirkusz van, elégedettlenség, tehát ez nem épit csak rombol, de ezen nem is lehet csodálkozni mert ilyen a bal.liberális felfogás ami jó azt szétzuzni.
gyozo2018
2019-12-09 at 16:56
HARÁCSony nem dönt semmiben. Ez kis használt wécékefe.
Harácsony Here
2019-12-09 at 17:50
HARÁCSONY HERÉNEK nincs erkölcsi érzéke!
Egy nihilista nímand!
krap
2019-12-09 at 16:24
https://index.hu/kultur/2019/12/09/puhult_az_uj_kulturtorveny/
Szégyelljék magukat, máris visszakoztak.
Ebből 2022-ben nagy bukta lesz kedves fideszesek, sajnos.
gyozo2018
2019-12-09 at 16:50
“Előadó-művészeti Szövetség például petíciót, amit több tízezren írtak alá, illetve hétfőn estére többek között az ő szervezésünkben tüntetés lesz a Madách téren.”
“az ő szervezésüNKBEN”.
Milyen helyes kis elszólás.
Nem visszakoztak.
Benedek Károly
2019-12-09 at 16:54
Amikor Kocsis bejelentette a tervezet lényegét, a ballin horda meghamistotta, irkoltozni kezdtek, hogy a “kormány megszünteti az NKA-t, magához vonja totálisan az összes igazgató kinevezését, Ajrópa segccs!”
Na, most, amit te olvastál, helyére teszi a dolgokat: mindez nem igaz.
Semmit sem puhított, mert amit ők állítottak, az pánikkeltés céljából terjesztett hazugság volt, hogy eltereljék a figyelmet a lényegről: Gothár és Máté, meg az SZFE vezetésének az aljasságáról.
Te meg, mivel az előzményekre, a folyamatra oda se figyelsz, benyalod, hogy a kormány kihátrált.
Hajózni muszáj
2019-12-09 at 17:24
Azt is észre kell venni hogy mindig van valaki, aki egy ügy kapcsán a közelgő buktát vizionálja. Mindenből, és mindennek az ellenkezőjéből is ez a látomásuk. Bizonyosan véletlen egybeesés, hogy egy ilyen hamis látszat beállítása kizárólag a ballib oldal érdeke. Nem szabad bedőlni nekik.
Benedek Károly
2019-12-09 at 18:08
Nézd…. Az önkkormányzati választások miatt nem csodálom.
Nem volt kampány, azóta ezek vérszemet kaptak, és
szabályos fizikai háborút viselnek a nemzet ellen.
Ismét .
A kormánynak erőt kell mutatnia, és hátrálni tilos.
De most a hozzászóló melléfogott.
A liberálnyilasok turbózták fel a Kocsis nyilatkozatot,
rálicitálva hazudoztak, hogy minél több hülyét
mozgósítani tudjanak.
kivagyok!
2019-12-09 at 15:48
Pogány Juditot gondolom már nem zaklatta ez a Gothár, a többieket meg ezek szerint nem zavarta. Azért a Meseautó meggyalázása sem volt semmi ezzel az új szereposztással, ahol Ónodi Eszter játssza a főszerepet. Semmi szépség, semmi elegancia, csak egy szimpla szakmunkásnő. Mostmár sejthetjük, hogy miért volt olyan sokat foglalkoztatva egyidőben.
Drága Bolgár úr meg csak hallgasson, mert ő pont ugyanolyan perverz állat, mint a Gothár meg az evangélikus lelkész úr.
Netta
2019-12-09 at 16:23
Ezek lényegtelen részletkérdések.
Nem tudjuk, hogy Pogánnyal történt-e hasonló.
Ne bántsuk. Pogány konzervatív gondolkodású.
Amikor váltak, akkor fejtette ki, mekkora csalódás neki,
mert az ő nagyszülei, szülei szeretetben élték le egymással
az életüket és ő is erre számított. Ezért nem tudja
megbocsátani, hogy a férje elárulta.
Amiről te írsz, az egyéni zlés kérdése.
Ami most ismét a felszínre tört, az az egész magyar kulturális élet rákfenéje.
Nemcsak magáról a konkrét jelenségről van szó, hanem arról, hogy ezek
a mocskok elvárják, hogy a megtámadott nők is kimenjenek velük demonstrálni,
még jobban beledöngölve őket a betonba.
Ha lenne tisztesség a magyar színésznőkben, akkor világnézetre való
tekintet nélkül ellentüntetést szerveznének.
De nincs. És mind be van szrava, vagy gyávám, cinikus.
Ma már nem a sznészi tehetség számt, hanem a rendezői elv.
Az előadások 99%-a “rendezői” előadás. Azt jelenti, hogy nem a színész
kiemelkedő zsenialitására épít, nem az utánozhatatlan, egyedi jellemzőire,
ahogy csak ő tudja megszemélyesíteni a szerepet és senki más.
Gothár Donáth-szindrómás. Mint Donáth elől, előle is menekültek
a színésznők, mert ha köszönt, már nyúlt a nemiszervük felé.
Nullának tartja őket, akikkel azt csinál, amit akar.
MA AZOK, AKIK MÁTÉ SZENNYSZÍNHÁZA ELŐL ÓBÉGATVA VONULNAK A MINISZTÉRIUM ELÉ,
A MAGYAR MŰVÉSZÉLET LEGALJA HORDÁJA.
Ami embernek, nőnek tartja magát, aki minimálisan is meg akarja őrizni emberi, női méltóságát, az nem megy ma közéjük.
Vélem, hogy azok a bántalmazott színésznők is kötelesek kivonulni
a megaláztatásuk helyszínéről és az ellenük bűncselekményt elkövetővel és a
cinkosával együtt tüntetniük, mert ha nem vonulnának ki, akkor az
már a szerződést megszegő demonstrációnak számítana a bűnpártoló Mátéval szemben, és akkor beváltaná, amit a szerződésben aláíratott velük: repülnek.
Márpedig ez így nem maradhat.
ÉS EBBEN A LEGMESSZEBBMENŐKIG HIBÁS, KIMONDOM, BŰNÖSÖK AZOK A VOLT ÁLLAMTITKÁROK IS, AKIK SOHA NEM TETTEK EGYETLEN EGY LÉPÉST SEM,
HOGY TISZTÁBA TEGYÉK A MAGYAR KULTURÁLIS ÉLETET, HANEM A LEGMESSZEBBMENŐKIG KISZOLGÁLTÁK ŐKET.
ÉS FEKETE PÉTER AZ Ő “SZAKÉRTELMÜKRE” TÁMASZKODVA VEZETI A TÁRCÁT?!
SZÉGYELLJÉK MAGUKAT! MIND, EGYTŐL-EGYIG.
gyozo2018
2019-12-09 at 17:56
Fekete is akkor lépett, amikor már morgott alatta a föld,
amikor már Bayer műsorában Kálomista borított, hogy nemcsak a Katonában, hanem az SZFE-n is ugyanez a helyzet, évek óta mindenki tudja,
de nem lép, nem tesz semmit, s ez így most már nem maradhat,
mert ráég a társára is.
Na, Fekete Péter (gondolom, a tanácsadói sem látták szükségét Kálomista kirohanásáig lépni, s hogy kik a tanácsadóik, jól tudhatjuk), akkor lépett egy levélnyit, majd küldött a “barátságos megbeszélésre” egy
képviselő akárkit a tárcától.
Hányásig.
Gáspár Anette
2019-12-09 at 18:14
https://ripost.hu/sztar/fules/gothar-peter-zaklatas-katona-jozsef-szinhaz-botrany-eroszak-dulakodas-2193132/
Máté Gábor igazgató – aki a zaklatást intellektuális kielégülésnek gondolja – 11 hónapon keresztül hallgatott, mialatt a rendező újra és újra szexuálisan zaklatta az ott dolgozó nőket.
A ripost megtudta: mivel a színésznők egyedül maradtak a problémával, kénytelenek voltak inkább menekülni Gothár elől, hogy megússzák a zaklatást. Lapunk egy színházi dolgozótól úgy tudja, hogy a rendező rendszerint a nők legintimebb testrésze után nyúlt. Ez volt nála állítólag a „bevett szokás” időnként még a színház folyosóján is… Köszönt, aztán megindult a keze…
„Az volt a mániája, hogy megpróbálta megmarkolni a színésznők nemi szervét. A legtöbben tudták róla, hogy van egy ilyen szokása, így amennyire a hölgyek csak tehették, inkább megpróbáltak úgy közlekedni az épületben, hogy még véletlenül se fussanak össze vele a folyosón”
– kezdte lapunknak a neve elhallgatását kérő dolgozó, aki úgy tudja, volt egy komolyabb eset is a zaklatott színésznővel.
„Gothár az egyik próba végén a függöny mögött a takarásban újra megpróbált megfogni a nemi szervét, de a hölgy határozottan ráütött a kezére. Ezen a rendező úr borzasztóan felháborodott. Vérig sértődött, kikérte magának”
– számolt be a ripost-nak a dolgozó, aki úgy tudja: ezt követően fizikai konfliktusba is került a színésznő és a rendező, lényegében dulakodtak. Ennek – ahogyan az ott történt többi dolgoknak – természetesen akkor sem lett következménye. Mindez arra enged következtetni, hogy Gothár teljesen biztonságban érezte magát a Katonában, tudta, hogy megvan a „hátszele” ahhoz, hogy azt tegyen, amit csak akar.
Ezzel egybecseng az, amiről korábban a Ripost is beszámolt, miszerint Máté Gábor igazgató eleinte kinevette a zaklatásról panaszt tevő színésznőt…
„Amikor egy évvel ezelőtt először szóltak Máté Gábornak, ő csak nevetett a dolgon! Aztán persze, miután többször is felhozták, mit művelt Gothár, határozottan kijelentette, hogy erről az esetről senki nem tudhat, nem kerülhet nyilvánosságra. Innentől kezdve felgyorsultak az események…”
– mondta lapunknak a Katona egyik művésze, aki kérte, tartsuk titokban a nevét.
……………………….
Ezt a férget ki kell rúgni!
gyozo2018
2019-12-09 at 18:15
Mármint ráég a tárcára.
irysz
2019-12-09 at 21:00
Nem vagyok egy harcias alkat, de úgy képen töröltem volna első reflexből,
meg ijedtemben is, hogy attól koldul.
Micsoda aberrált alemberek ezek, hogy úgy bánnak
a kolléganőikkel, mint valami kisállatokkal?!
És még ez a senki háborodott fel. Jóságos Isten!
pofonfa
2019-12-09 at 14:50
Tavaly ilyenkor ment a szándékos hazugság terjesztése a “rabszolga törvény” ellen, a Vasas Szakszervezet meg útlezárásokkal meg sztrájkkal fenyegetőzött.
Ugyanez a Vasa Szakszervezetnek most semmi baja ezzel a törvénnyel Pécsett, ugyanezt a a törvényt most a munkaerő megtartásának eszközeként tekinti és hangsúlyozza az önkéntességet…
De undorítóak ezek…
pofonfa
2019-12-09 at 14:46
drága PS, miért csodálkoztok, hogy a kormány világos érvelését szándékosan félremagyarázzák.
Ezek alig várták, hogy kiprovokálhassák az újabb cirkuszolás lehetőségét…
de most szexuális zaklatót védelmeznek, a magyar Harvey Weinsteint,aki a filmvilágban volt ugyanilyen megkerülhetetlen, befolyásos figura producerként, mint Gothár rendezőként és egyetemi oktatóként.
Azt mondanám a balhézóknak, hogy menjenek szépen haza és csak az maradjon, aki szót emel Gothár szexuaális zaklatásainak áldozataiért, a nők jogaiért a szinházi szakmában. Vagy az áldozatok hirtelen érdektelenek a jogvédőknek????z ilyen jogvédők nem mások, mint politikai prostituáltak…
Netta
2019-12-09 at 14:35
Ripost:
“A ripost megtudta: mivel a színésznők egyedül maradtak a problémával, kénytelenek voltak inkább menekülni Gothár elől, hogy megússzák a zaklatást. Lapunk egy színházi dolgozótól úgy tudja, hogy a rendező rendszerint a nők legintimebb testrésze után nyúlt. Ez volt nála állítólag a „bevett szokás” időnként még a színház folyosóján is… Köszönt, aztán megindult a keze…
„Az volt a mániája, hogy megpróbálta megmarkolni a színésznők nemi szervét. A legtöbben tudták róla, hogy van egy ilyen szokása, így amennyire a hölgyek csak tehették, inkább megpróbáltak úgy közlekedni az épületben, hogy még véletlenül se fussanak össze vele a folyosón”
honleány
2019-12-09 at 14:22
És L. Simonnál vitaképesebb, harcosabb vagy felkészültebb emberre kellene bízni a kultúrharcot.
Netta
2019-12-09 at 15:27
L. Simon László nem azon az oldalon áll, ahol Szakács Árpád.
Szőcs a PIM-be hívta össze a 2010 óta egymást váltó államtitkárokat és Fekete Pétert. Együtt üzenték meg Káslernek, hogy le lehet váltani, de az irány marad.
Fekete Péter pedig megköszönte, hogy ilyen jeles szakértőkre támaszkodhat.
Ott ült az első sorban Schmidt Mariska, elégedetten nyugtázva az üzenetet.
Csak a ballib lapok adtak hírt róla, ők voltak ott. Nagyon elégedettek voltak ők is.
L. Simon is azon az állásponton van, hogy nincs konzervatív tehetség, mert ha lenne, akkor ők tudnának róla.
Írd be a legnagyobb keresőbe, olvasd el az örömködő, elégedett cikket.
Amúgy Fekete György, az MMA örökös elnöke is ugyanazon a platformon áll.
Emlékszel, vagy tudsz egyáltalán Landeszmann főrabbi elszólásáról, aminek a lényege, hogy magyar kultúra nincs, csak “bőgatya és fütyülős barack”?!
Ennél többet az aczéli 3T módszer alkalmazásával nem is engednek.
Lesöprik, ha ugrálsz, bevered a fejed, nincs fölötted a szabad égbolt, nagyon alacsonyra helyezték a mennyezetet.
Mi főzhetjük a pálinkát, nézhetjük és élvezhetjük a gasztronómiai “tájnyelv” műsorait, részben ápolhatjuk
a néptáncot, népzenét, de a magyar nemzeti, konzervatív/keresztény magaskultúráról nem hajlandóak tudomást venni. Nem támogatják.
Támogatnak bizonyos dokumentumfilmeket, néhány játékfilmet.
Szakács végre kimondta, hogy féltehetségek, félamatőrök nyúlhattak hozzá, s gányolhattak a legfontosabb történelmi témákban (lásd Koltai, Honfoglalás), vagy csinálhattak operettnépi filmet
szegény Fekete Bojtárról, de a magyarság identitását erősítő, kultúrtörténetileg a legfontosabb történelmi filmsorozatok, panorámafilmek soha nem fognak megszületni.
L.Simonnak nem feladata a kultúrharc. Kifejezett utasítás volt, hogy arról szó sem lehet.
Amint már szembetűnő volt, hogy a magyar művészéletben mozgás kezdődött, lecserélték az államtitkárt. Fellélegeztél, reménykedtél, vártál. Aztán újfent szembesültél. Megint új arc, és kezdődött minden elölről.
Volt ígéret 2018-ban Tusványoson, hogy “majd ősszel”. Ott és akkor L. Simon ellenünk beszélt megint csak Schmidt Mária “felügyeletével” ekézték Orbán János Dénest, Szakácsot, és holmi “civakodásnak” bélyegezték a magyarok akaratnyilvánítását, okkal-joggal protestálását.
L.Simontól, Feketétől te ne várj semmit.
Netta
2019-12-09 at 16:37
https://24.hu/kozelet/2018/06/21/orban-ot-embere-dugta-ossze-ma-delutan-a-fejet/
Szőcs Géza, L. Simon László, Hoppál Péter, Fekete Péter és Prőhle Gergely beszélgetett csütörtök délután a 2010 utáni Orbán-kormányok kultúrpolitikájáról a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Nem volt rossz.
Bevezetés
Első ránézésre szerény kockázattal bír, ha a 2010-ben szárba szökő majd kibomló Orbán-kurzus kultuszállamtitkárai összeülnek beszélgetni, s tán még akkor se kell szoruljon a gyomorszáj, ha ezt nyilvánosan teszik, ahogy ez most történt a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Előzetesen akár érdektelen csacsogásra is számíthattunk, hiszen a társalgók mindegyike fideszes, elvileg egy sincs köztük, aki ellentarthatna: se egy szoci Hiller Istvánt, se egy LMP-s Hadházy Ákost (ja, ő már nem LMP-s), de még egy jobbikos Dúró Dórát (ja, ő meg már nem jobbikos) sem találni a meghívottak között.
Második ránézésre viszont
akár izgalmas is kisülhet ebből a csütörtök délutáni kerekasztalból, melyet olyanok ülnek körül, mint a mostani, egészen szűk hatáskörű államtitkár, a cirkuszművész Fekete Péter, meg az elődje, a minapi leváltásától aligha felhőtlenül boldog Hoppál Péter, plusz a még eggyel korábbi hiperpragmatikus L. Simon László, valamint a rendszerváltás óta regnált magyar kormányok legérdekesebb figuráinak egyike, Szőcs Géza, aki jó ideje Orbán Viktor kulturális tanácsadója.
Ráadásul a moderátor nem más, mint az a Prőhle Gergely, aki már az 1998-as Orbán-kabinet kultuszminisztériumában államtitkár lehetett, aztán 2000-től berlini, majd a balos Medgyessy miniszterelnöksége idején (hoppá) berni nagykövet; 2010-től a külügyben, 2014-től az emberi minisztériumban helyettes államtitkár, hogy tavaly aztán ide, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatói székébe huppantsa őt ejtőernyője.
De ezt a huppanást ne rójuk fel neki:
Prőhle nem politikus, hanem mérlegelő értelmiségi, ezáltal egyre kevésbé NER-kompatibilis, olyannyira, hogy a minap maga a kormánynapilap is ostorozta őt,
egyebek mellett a következő szöveggel: „Prőhle főigazgató úr műhelyében tobzódnak a magyarokat és Orbán Viktor miniszterelnököt gyalázó balliberális véleményformálók. És Prőhle úr fizeti a számlát, és természetesen nem saját zsebből, hanem a magyar adófizetők pénzéből.”
Hogy ez az állítás mekkora marhaság, s hogy arra van a PIM, hogy a magyar adófizetők pénzéből fizessen okos embereket annak érdekében, hogy az intézményben okosakat mondjanak, írjanak, legyenek akár jobbosok, akár balosok, nos, ebbe ne menjünk bele, akit érdekel Prőhle válasza, olvassa el.
Mi pedig örüljünk, hogy a főigazgató megszervezte ezt a mai szeánszot.
Tárgyalás
Szerencsére maga a beszélgetés is hordozott feszültséget, jelesül a, mondjuk úgy, modern kultúrafelfogás (L. Simon) és a hagyományos (a többiek) között.
Mindez már az első szavaknál megmutatkozott, mikor is
Prőhle malíciával jelezte, hogy „L. Simon László a Facebookon élőben közvetíti rajongóinak az eseményt”, s mindezt demonstrálandó L. Simon a feje fölé emelt telefonjával pásztázta a termet.
(Nem mellesleg ez a mobilos gesztus is vet föl kompatibilitásproblémát, hiszen Orbán Viktor, saját bevallása szerint, azt sem tudja, hol kell bekapcsolni a számítógépet; de legyen ez L. Simon baja.)
Eztán a 2010 utáni Orbán-kormányok első kultuszállamtitkára, Szőcs Géza idézte föl a kezdeti állapotot éscélokat.
drámai helyzet uralkodott, megszorítás zajlott a teljes állami szférában, ilyenkor „a kultúrából a legegyszerűbb vágni, mert nincs olyan azonnali következménye, mint egy kórházbezárásnak”
arányaiban a legtöbbet a kultúrától vett el a kormány, mondván, a kultúra „bírja ki féllábon”
„mélyültek a hasadások, melyek mindig is megosztották a kultúra szereplőit” és kormánypárti politikusokban „olyan dilemmák merültek fel, akarunk-e kultúrkampfot”
folyamatos stresszhelyzet uralkodott, „külön nehezítette a dolgokat az apparátus felkészületlensége”.
Szőcs szerint mindezzel együtt az 1998-as Orbán-kabinet számára a kultúra központi kérdés volt, fájdalom, hogy négy év és egy bukás után „a kormány belátta, kulturális beruházásokkal nem lehet választást nyerni”.
A poszton és itt a PIM-ben is Szőcsöt követő kultállamtitkár L. Simon László költőként került 2010-ben a politikába, előbb az Országgyűlés vonatkozó bizottságának elnökeként, majd 2012 nyarától fél éven át államtitkárként regnált. Most azt mondta, „összetett, mindennapi mocsárharcba” csöppent, és hamar rájött, „nem lehetek a kultúra szószólója a politikában”.
Túl a sűrűjén, kilábalva/kiűzetve a lápból, itt a PIM-ben már ahhoz is vette a bátorságot, hogy kritizálja a kultúrában is működő tao-rendszert.
Prőhle erre Orbánt idézett tán 2010-ből:
A konzervativizmus nem jelent konzervatív kulturális ízlést, maradiságot, befordulást, bezárkózást, giccset.
A mi szánkon pedig az csúszott ki csöndesen: „Jé.”
L. Simon azt fejtegette (a régi) Orbán mopedjét tolva, hogy “a kultúrpolitikának igenis a maga ízlésétől eltérő művek társadalomhoz eljuttatását is támogatnia kell, e szemléletnek még a kitüntetéspolitikában is illik megnyilvánulnia, nem engedhet szűk csoportnyomásoknak, mert ezzel fontos művek megszületését akadályozza meg”.
Megint csak: jé. (Mondhatnánk hoppát is, de nem mondunk.)
Szőcs Géza azzal emelte, általánosította a témát, hogy szerinte baj van a magyar liberálisokkal és a magyar nacionalistákkal:
Míg egy igaz liberális az életét adná azért, hogy olyan gondolat is elhangozhassék, amivel nem ért egyet, a magyar liberális nem tartja még polgártársának sem azt, akik nem úgy gondolkodik, mint ő. A magyar nacionalista pedig egyáltalán nem tartja magyarnak azokat a magyarokat, akik nem úgy gondolkodnak, mint ő.
A kultállamtitkári posztot 2014 és 2018 között Hoppál Péter töltötte be, ő ugye ma is parlamenti politikus, értsd, rendesen van vesztenivalója, ennek megfelelően azzal nyitott, hogy a harmadik Orbán-kormány idején felpörgött a kultúratámogatás, pedig:
eközben a zsidó-keresztény kultúra világszerte vesztésre áll (lásd migráció, nem lepődünk meg)
így a kormány pont azért szánt a korábbinál sokkal több pénzt a kultúrára, hogy “erősítsük globális immunrendszerünket”.
A zuhanyhíradó szerint túlzott toleranciája miatt állását joggal féltő Prőhle (aki iróniában is jó) kérdezte Hoppált:
„Hogy csináltad, hogy kitöltötted a négy évedet?”
„Napi tizenhat órás munkával” – így a megszólított.
Mire az ő idejében a kultuszállamtitkári posztot két évig tartó Szőcs:
„Akkor a mi napi tizenöt órás munkánk nem volt elég.”
Hoppálról tudni, hogy ő vezette be a „kulturális alapellátás” fogalmát, Prőhle rákérdezett, mi is ez.
Valami olyasmit, hogy az állam nem teheti meg, hogy ne próbálja a mélyszegénység bugyraiba is eljuttatni a kultúrát, nem mondhat le erről a felhajtóerőről; „mert ki fogja olvasni Kányádit, hallgatni Bartókot, ha nem húzunk fel mindenkit egy minimális szintre”.
(Na, ennyi normalitás azért már megér egy hoppát.)
Aztán Freund Tamást is idézett Hoppál: „Ha nincs meg a mindennapi katarzis, nem fejlődik ki az agyunk.”
Prőhle nem osztotta az álláspontot, hogy a kultúránk vesztésre áll. Azt tapasztalja, hogy „a rurális Magyarország legkisebb településéről is jönnek kezdeményezések, mutatva, milyen mélyre ér el a kulturális gyökérzet… nem gondolom, hogy egy könnyen legyűrhető, identitás nélküli tömeg lennénk”.
Hoppál erre persze visszahozta a migránsozást/muszlimozást, hogy „a globális kultúrharcban azért vesztésre állunk”, majd mikrofonba mondott egy erősen vitatható, ám sajnos reakció nélkül maradó megállapítást:
A történelem során azt láttuk, hogy az alacsonyabb szintű kultúra mindig felfalta a magasabb rendűt.
Eztán végre Fekete Péterre is sor került.
A mostani államtitkár egyelőre keresi helyét, nyilatkozta pár helyen, hogy először felméri a terepet, szóval diplomatikus figura, itt a PIM-ben afölött örvendett, hogy „kezdőként” leülhetett az „öregek” közé. Majd arról panaszkodott, hogy:
Napi két-háromszáz telefont kapok, hogy a Balog Zoli aláírta nekünk a támogatást, Péter, tán ott is van valahol az asztalod sarkán, utaljátok már.
Prőhle hozta szóba, hogy a Hoppál idején forszírozott mindennapos ének óra nevetség tárgyává vált – s ezzel a mondatával involvált üzemmódba kapcsolta az amúgy szangvinikusnak legkevésbé sem minősíthető Hoppált.
Baromira nem élünk a bartóki, kodályi örökséggel; az összes kormány egyetértett abban, hogy az énekórák számát leszűkítették heti egyre… miközben a művészet mindennapos jelenlétével olyan stimulációt kaphat az agy, ami pótolhatatlan előnyöket jelent.
Így Hoppál.
Aki beszámolt róla, hogy bizottság alakult az iskolai énekórák érdekében, de az egyik államtitkárság képtelen volt hatékonyan kooperálni a másik államtitkársággal, „így az aratás idejéhez nem jutottunk el”.
Fekete Péter a dalra csomózva mondanivalóját azt vetette fel, alapprobléma, hogy a kultúra hordozóinak, az idősebbeknek sikerül-e kommunikálniuk a felnövő generációkkal, azokkal, akiknek át kéne adni azt a birtokolt kultúrát.
A kérdés szerinte az, el tudjuk-e érni, hogy nem happy birthday-t énekelnek, amikor születésnapot tartanak. (L. Simon kiegészítése: “Hanem a Serkenj fel kegyes népet.”
Hoppál szerint az olyan népszerű programokkal, mint a köztévés Fölszállott a páva, eltéríthetőek Győzikétől a fiatalok.
Szőcs régi gondolatát adta eztán elő a „spirituális nemzetegyesítésről”. Úgy véli, a regnáló hatalom részéről jövőbemutatóan kimondatott, hogy a nemzet egy, és a politika biztosítja is a cél eléréséhez a feltételeket, „de még nem jött létre az az áramkör, ami egy nemzetet összefog”.
Szőcs vonatkozó szimbóluma a Kossuth: az erdélyi magyarság már évtizedekkel ezelőtt panaszkodott arra, hogy határon túl nem fogható a magyar közrádió, s mára tovább romlott a helyzet, ugyanis Szőcs azt tapasztalja, „Budapesttől alig távolodva sincs vétel”. Amiből az a következtetés szűrődik, hogy sokan a politikában is hanyagolják a hagyományos csatornákat, és rábízták magukat a technikára, a mobiltelefóniára, hibásan.
Tetőpont
A diskurzust a sztratoszférából e ponton lerántotta a rögvalóba az egy ideje már fészkelődő L. Simon.
Ekképpen:
Én már fél órája nem tudom, miről beszélgetünk, egyre unalmasabbak kezdünk lenni, csak szólok. Változik a világ, az én sepsiszentgyörgyi barátaim gyerekei David Guettát küldenek az én gyerekemnek.
L. Simon szerint ma ez a lényeg, mármint a Guetta-küldés (szimbólum), „miközben az irodalom egyre komolyabb presztízsvesztésen van túl, és ez egyre rosszabb lesz”. (Nem tudjuk nem leírni: a beszélgetés e pontján L. Simon megemlített egy vele évekkel ezelőtt általunk készített interjút, melyben ő elhárította magától felvetésünket, miszerint Magyarországon bizony kurzus épül, most viszont azt mondta, beismerte: „Igenis kurzus épül.”)
L. Simon lendületes fejtegetésbe kezdett az összetett világról, ami szerinte nem úgy néz ki, hogy Orbán kultúrpolitikája szemben áll a posztmodernnel, amikor is egy néző trollkodott bele a kerekasztalba, a következő, odafönt már idézett gondolatkísérletével:
Százhúsz évet élt az avantgard, be kell tiltani, ez a kereszténydemokrácia!
Mi pedig megnyugvással naplóztuk, hogy általános derültséget/megrökönyödést keltett ideájával.
Fekete Péter verbalizálta is reakcióját:
Biztos, hogy nem lehet a tiltás a megoldás.
Prőhle meg azzal szintetizált, hogy:
akár kereszténydemokraták vagyunk, akár posztmodernek, vigyük színházba, koncertre a gyerekeinket, mi több, vigyük a Terror Házába is, „és ott se hagyjuk magukra őket”.
Ezen az elven ép ember nem talál fogást.
Befejezés
A finisben az összes színpadi szereplő lehetőséget kapott zárógondolatra.
Szőcs Géza élt vele, s az általunk eddig nem ismert zürmity nép pusztulását emlegette föl, mely, mint mondta, annak tudható be, hogy a zürmity vezetők annak idején elvetették, hogy megírják történelmüket.
zürmitységtől nagyot dobbantva L. Simon ott fogott talajt, hogy megy egy jó kis sorozat a You Tube-on:
híres filmekből vágnak ki részeket, és alá magyar versmondást tesznek, például gengszterek Adyt szavalnak, na, ezt meghallgatják a gyerekek, miközben Latinovitsot nem hallgatnák meg.
Prőhle kontrája: „Köszönjük szépen, hogy így hitet tettél a globális szemét mellett.”
Fekete Péter hivatalban lévőként azt szűrte le a komplett beszélgetésből, hogy remek emberei, szakemberei vannak a magyar kultúrának, s jó lesz belőlük csapatot összeállítania. „Hajrá együtt!” – így köszönt el.
A legeslegvége persze a házigazda Prőhléé, aki azt hangsúlyozta fülünknek balzsamosan:
A kultúra közössége messze túl esik a politikai közösségen.
………………………….
Szóval ezek a szellemi szélhámosok irányítják a mi kulturális életünket, akiknek a linkeskedéseit, mellébeszéléseit fennebb tetszett olvasni.
Történt ez az után, hogy Pröhle az 1919-es “kultúráról” szóló kiállítást nyitott meg, könyvet előszavazott> hogy kiderült, a mint a berlini nagykövetség, úgy a PIM is a liberálfasiszták fészke, kifizető helye.
Annak fényében, hogy Szakács Árpád sorozatban jelentette meg (rovatvezető Orbán János Dénes) a Magyar Idők újságban a Mégis, kinek a kulturális diktatúrája című sorozatát.
Hogy nem sül le a képükről a bőr.
Hogy egy Szőcs a Miniszterelnök kulturális főtanácsadója, meg ezek az alakok?!
KI CSODÁLKOZIK AZON, AMI 2010 ÓTA A MAI NAPIG TÖRTÉNT ÉS TÖRTÉNIK?!
Netta
2019-12-09 at 16:44
“jelesül a, mondjuk úgy, modern kultúrafelfogás”
Ráadásul ez a firkász helyesen írni sem tud.
Helyesen: (…) jelesül (mondjuk úgy), a modern kultúra felfogás(…)
De mit is várhatunk a hivatalból és hivatásból nyelvromboló liberálisainktól?!
irysz
2019-12-09 at 19:52
Hej, L. Simon. Azzal az ötlettel állt elő, úgy Pröhle menesztése körüli időben, hogy szüntesse be a kormány a múzeumokban a kedvezményes jegyek árusítását, mert hogy azok megtépázzák a büdzsét, és azért nincs elég pénz a fenntartásra.
Nevezetesen:a diákok és kísérő tanáraik; a nyugdíjasok; a rokkantak és kísérőik; a muzeológus kutató szakemberek stb.
És a szakmában nem kapott a fejéhez senki, de szerencsére ejtették a témát még azon melegében.
L. Simon annyit ért a kultúrához, mint a likas zoknis Hadházi lova.
Nem tudja, hogy mi a múzeumok fő funkciója a gyűjtési, kutatási és restaurálási, állandó és itthoni/külföldi, időszaki kiállítások rendezésén kívül.
És ő kulturális (!) államtitkár volt, a mai napig valami kormánybiztosként avatja a szobrokat, emléktáblákat, a hegyközségek útjelző tábláit, borászati bemutatókon időzik, és tanácsokat ad a cirkuszigazgató-menedzser Fekete Péternek kulturális ügyekben.
“Hátapám”, hogy Kósát idézzem…
Jóságos Úristen! :(((
Benedek Károly
2019-12-09 at 13:32
“Az Újszínház részére 2019. december 6-án megkeresés érkezett Budapest Főváros Önkormányzata, mint Fenntartó részéről, hogy tájékoztatást kér egy vagy több 2016-ban elkövetett szexuális zaklatás ügyében. A Fenntartó képviselőjét szóban és írásban is tájékoztattuk, hogy ilyenről nincs tudomásunk.
Hivatalos bejelentés Színházunkhoz sem akkor, sem azóta nem érkezett. A sajtóban megjelent cikkek valóságtartalmát vitatjuk és visszautasítjuk.
A bejelentő személye, valamint a bejelentés tartalma számunkra ismeretlen, mivel mi is a sajtóból értesültünk, hogy a Fenntartó, valamint a Színházi Dolgozók Szakszervezete részére ilyen jellegű bejelentés történt. Mind a két intézménytől a mai napon tájékoztatást kértünk.
A mai napon rendkívüli társulati ülés alkalmával tájékoztattuk a társulatot, hogy az Etikai bizottság a sajtóban megjelent vádak miatt vizsgálatot indít. A társulatot biztosítottuk, arról, hogy amennyiben bárki bejelentést tesz, minden erővel az esetleges áldozatok megvédésére fog törekedni a színház.
Az Újszínház több szabályzattal is rendelkezik, mely lehetőséget biztosít az ilyen és ehhez hasonló ügyek bejelentésére, valamint kivizsgálására.
Szeretnénk megkérni a sajtó képviselőit, hogy tartsák tiszteletben a színház intézményét és tartózkodjanak a további feltételezéseken alapuló sajtóhírek megjelentetésétől.” – olvasható az Újszínház közleményében, amit hétfőn adtak ki.
.
Gáspár Anette
2019-12-09 at 13:15
“hogy a – szerintük – szélsőséges nézeteket valló együttest négyszázezer forinttal stafírozta ki a kormány.”
Ezzel szemben magyarok milliói ezzel értenek egyet:
https://www.youtube.com/watch?v=m4qqSlyl8XU
Gáspár Anette
2019-12-09 at 13:16
Meg ezzel:
https://www.magyaridok.hu/szakacs-arpad-kinek-a-kulturalis-diktaturaja/
Erzsó
2019-12-09 at 15:08
Nekem az jutott eszembe, hogy vajon az USA-ban, a korlátlan lehetőségek hazájában, hogyan működik a szinházak állami finanszírozása. Ha tudtok róla valamit,osszátok meg az érdeklődőkkel.
Amennyit én tudok róla az az, hogy nincs állami finanszírozás.
az a színház él meg, amely el tudja tartani magát.
Szeretném ha meg tudnék többet erről.
Netta
2019-12-09 at 15:32
Nem mérce nekünk az USA.
Más egy birodalom, és más egy, a fennmaradásáert küzdő nép, nemzet.
A gazdasági élet stabilitásának, fejlődésének is az egyik oszlopa a kultúra. Intézményfenntartást és művészeti koncepció anyagi alapjait biztosítja az állam. A művész produkció már az NKA+ szponzorok.
Benedek Károly
2019-12-09 at 13:10
A tárca ne hallgasson.
Adja közre a tervezetet.
Ezzel szembesíti őket a hazugságaikkal.
utálat
2019-12-09 at 12:59
Megvonni minden állami támogatást.Ha nem tudsz semmit felmutatni dögölj éhen.Vagy menj el pályamunkásnak a vasútra.Úgyis hiány van.Aztán megtudod mi az a a munka.
sanyi
2019-12-09 at 16:22
Annyira szarok a pesti színházak, hogy 80%-os állami támogatással sem bírják a jegyeket eladni. A nemzetgyalázás soha sehol nem volt piacképes.
ómió
2019-12-09 at 12:55
Csak “hozzák a haladó formát”!
Logikus
2019-12-09 at 12:48
Ezek a BALLIBEK tisztára idióták!
Hajózni muszáj
2019-12-09 at 12:47
Ők sem hiszik el magukról, hogy igazsággal nyerni tudnának. Különben nem lenne szükségük rendszeresen hazugságokra.
Németh Anna
2019-12-09 at 12:54
Egészen pontosan mit jelent a művészi szabadság? Valaki îrja meg legyen szîves! Köszönöm!
Azt, hogy továbbra is lehet mocskolódó, gyalázkodó?
Gáspár Anette
2019-12-09 at 13:16
A liberálnyilasfasiszta, belpesti újprolik szerint igen. Azt jelenti.
Mátyás
2019-12-09 at 15:52
A művészi szabadság azt jelenti, hogy baliberális zsidók irányítják, és kizárólag erkölcstelenség jelenik meg benne, valamint keresztény, magyar és családellenes. 🙂
Hannah
2019-12-10 at 07:42
A művészi szabadság szerintük az,hogy mindenkinek azért kell rajongani amit ök produkálnak.Aki ezzel nem ért egyet, az alulművelt, elmaradott, sötét náci.. ?
Gullwing
2019-12-09 at 12:40
A liberálnácik lételeme a hazugság.