Örményországot háború fenyegetheti Azerbajdzsánnal, ha nem szolgáltat vissza négy azeri falut, amelyeket az 1990-es évek eleje óta tart ellenőrzése alatt – közölte Nikol Pasinján örmény miniszterelnök egy kedden közzétett videoüzenetben.
Az örmény kormányfő hétfőn beszélt erről az északi Tavus régió határterületének lakóival tartott tanácskozáson, közel ahhoz a térséghez, ahol a már több mint 30 éve lakatlan falvak találhatók. A falvak stratégiai jelentőséggel bírnak Örményország számára, mivel a Jerevántól a georgiai határig vezető főútvonal mentén találhatók. Azerbajdzsán közölte, hogy a területei visszaszolgáltatását – beleértve több, örmény területek által közrefogott apró enklávét is – alapvető feltételnek tekinti a hegyi-karabahi régió miatt kialakult, több mint három évtizedes ellenségeskedések lezárását szolgáló békemegállapodás megkötéséhez. Pasinján a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint a videofelvételen azt mondja, hogy amennyiben nem tudnak egyezségre jutni a vitatott falvak ügyében, “a hét végéig” háború robbanhat ki Azerbajdzsánnal.
Tudom, hogy egy ilyen háború miként végződne
– tette hozzá.
Jereván és Baku viszonya évtizedek óta feszült a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah miatt, amelyet Azerbajdzsán tavaly szeptemberben egynapos villámháborúval visszafoglalt. Ezután a százezer létszámúra becsült, többségi örmény lakosság szinte kivétel nélkül Örményországba menekült a területről. A két szomszédos dél-kaukázusi ország tavaly év végén közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy békemegállapodásra szeretnének jutni, és azóta több alkalommal is tárgyalóasztalhoz ültek. A múlt hónapban Berlinben tartottak egy kétnapos tárgyalási fordulót. A megbeszélések azonban megtorpantak, főleg olyan kérdések miatt, mint az ezer kilométer hosszú közös – lezárt és megerősített – határ kijelölése. Pasinján az utóbbi hetekben már jelezte, hogy hajlandó visszaszolgáltatni örmény ellenőrzés alatt álló azeri területeket. Mindazonáltal Azerbajdzsán is ellenőriz olyan területeket, amelyeket nemzetközileg is Örményország részeként ismernek el.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Örmény kormány sajtószolgálata
Bandi
2024-03-20 at 12:40
Az oroszokat próbálják máshol is lekötni ezzel.
halacska
2024-03-20 at 08:36
Csak és kizárólag igazságos adok-kapok lehet az alap.
A nemzetközileg elismert határokról: azok ott nincsenek, mert 1975-ös szovjet(!) katonai térképek szerinti belsö szovjet határ van. Ide oda mozgó folyómederrel, ilyen-olyan beékelődéssel, enklávékkal-exklávékkal.
Tehát nem erőből, dacból, stb. kell tárgyalni, hanem a kölcsönös tisztelet alapján.
Ha ez nem megy, az egy újabb kisstílű konfliktus alapja lehet.
andras
2024-03-20 at 06:04
Mégis kinek az érdeke, hogy az azeri gázt is szankcionálják, és háborús gócpont legyen Oroszország másik oldalán? Kellett az örményeknek a jenki meg a csigazabáló barátság, mint ablakos tótnak a hanyatt esés.