Elsőfokú ítéletet hirdethet jövő hét csütörtökön a hírhedt olajos cég, az Energol Rt. egykori vezetőjét, Portik Tamást és feltételezett kivégző emberét, a szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot, valamint két vádlott-társukat érintő, az 1990-es években elkövetett leszámolásos ügyekben a bíróság – írja a Magyar Idők. Ezek közé tartozik egy ferencvárosi lányfuttató lelövetése, a Fenyő-gyilkosság, amelynek felbujtóját azóta is homály fedi, illetve a magyar maffiaháború legvéresebb merénylete, a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás. Utóbbi két leszámolásról elmondható, hogy példátlan a magyar kriminalisztika történetében, minden magyar ember emlékezetében mély nyomot hagyott és a mai napig foglalkoztatja a közvéleményt.
Várhatóan jövő hét csütörtökön hirdet elsőfokú ítéletet az olajszőkítési ügyei miatt elhíresült cég, az Energol Rt. két egykori igazgatóját, valamint Jozef Rohácot és egy szlovák bűntársát is érintő, a Fenyő- és Cinóber-gyilkosság, valamint az Aranykéz utcai robbantás összevont maffiaperében a Fővárosi Törvényszék. Emlékezetes, Budapesten 1996-tól 1998-ig több mint száz robbantással, fegyverrel elkövetett merényletet hajtottak végre, azonban ezek közül mégis kiemelkedik két emberölés: a négy áldozatot követelő belvárosi robbantás és a Fenyő-gyilkosság. Ez a két merénylet példátlan volt a magyar kriminalisztika történetében és a mai napig foglalkoztatja a közvéleményt.
Fenyő János leginkább a szocialistákhoz húzott. Fotó: MTI/ Soós Lajos
Megfeledkeztek a megbízóról
A médiacézár 18 évvel ezelőtti kivégzése azért is botránkoztatta meg a társadalmat, mert nem egy bűnözőt, hanem egy közismert vállalkozót végeztek ki hidegvérrel. A vád szerint az Energol Rt. telephelyének védelmét is ellátó Jozef Roháč Ladislav Trnka másodrendű vádlottal és Jozef Hamalával készítette elő és követte el a cselekményt. A vádlottak ismeretlen személytől géppisztolyt, lőszereket és hangtompítót szereztek. Feltérképezték Fenyő János mozgását, és 1998. február 11-én autóval megjelentek a II. kerület Törökvész úti Vico-székház közelében. Onnan követték a kocsival elinduló sértettet, majd 18 óra körül a II. kerületi Margit utcában egy piros lámpánál a feltorlódott kocsisorban Jozef Roháč géppisztolyával kiszállt a másodrendű vádlott által vezetett járműből, Fenyő János autójához ment, és a jobb első ajtó ablaknyílásán keresztül két sorozatlövéssel megölte a vállalkozót. Az eljárás adatai szerint a gyilkos másfél méterről legalább 19 lövést adott le, öt találta el a sértettet, többnyire a fején és a nyakán. A merénylet után az elsőrendű vádlott megszabadult géppisztolyától, sapkájától, kabátjától, kesztyűjétől, beszállt társai közelben lévő autójába, és elmenekültek a helyszínről – áll a vádiratban. A vád fő bizonyítékai a tetthely közelében talált ruhadarabok: Roháčhoz és Trnkához köthető anyagmaradványok vannak rajtuk. A harmadik feltételezett elkövető, Jozef Hamala DNS-ét is megtalálták, akinek holttestét néhány hónappal ezelőtt ásták ki Csehországban. A szlovák hatóságok gyanúja szerint kivégezték, a ravaszt pedig Roháč húzta meg, hogy egykori társa ne tanúskodhasson az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében. Noha az eljárás adatai szerint egyértelmű, hogy kinek állt érdekében Fenyő János halála, valamint több tanúvallomásban is utaltak arra, hogy ki adott utasítást a médiacézár likvidálására, a feltételezett megbízót és a közvetítőt még csak meg sem gyanúsították a bűncselekménnyel.
Boros Tamás vallomása kikerült a rendőrségről. Végül ez okozta a vesztét. Fotó:PS
El akarták hallgattatni az olajügyek koronatanúját
A médiavállalkozó megölése után öt hónappal következett a magyar maffiaháború legvéresebb leszámolása, az egész országot megrázó Aranykéz utcai robbantás. Az 1996-ban, Prisztás József lelövésével elkezdődött alvilági háborúban először fordult elő, hogy a célszemélyen kívül mások is meghaltak. A vád szerint Portik 1998 júliusát megelőző, de pontosan nem meghatározható időpontban azért adott utasítást az alvilág fekete bárányának tartott Boros Tamás (eredeti nevén Boros József Károly) vállalkozó megölésére, hogy az olajügyek koronatanúját elhallgattassa, és megnehezítse az Energol-ügyben indított nyomozást. Roháč a megbízást ötvenmillió forint fejében elvállalta, majd az általa megtervezett robbantásos merénylet előkészítésébe Jozef Hamalát is bevonta. Ezután Jozef Roháč arra utasította bűntársát, hogy a mintegy 4500-5000 grammnyi, TNT-t tartalmazó robbanóanyagot egy Polski Fiatba rejtse el. 1998. július 2-án déli 12 óra előtt nem sokkal a külföldről hazatérő Boros „Óriás” Tamás leparkolta autóját az Aranykéz utcai parkolóházban, és gyalog indult el utolsó útjára a közelben lévő irodája felé.
Ártatlanok is meghaltak a merényletben
Roháč Borost a parkolóháznál már lesben állva várta. Percekkel később hatalmas robbanás rázta meg Budapest belvárosát: a Polskiba rejtett, nagy mennyiségű, távirányítású bombát robbantották fel Boros Tamás mellett. Az olajügyeket jól ismerő, a rendőrséggel együttműködő koronatanún kívül még három járókelő is életét vesztette, valamint 24 ember megsérült. A megbízásra utasítást adó Energol-vezért társaival együtt 2012. július 14-én vették őrizetbe, és több bűncselekmény mellett a négy áldozat halálával végződő merénylettel is meggyanúsították. Noha a vádiratból pontosan nem derült ki, hogy Portik mikor és milyen körülmények között bízta meg Roháčot az olajos koronatanú likvidálásával, a per során több tanú, köztük a főrendőrök megvesztegetésével és adócsalással vádolt diszkócsászár, Vizoviczki László, az alvilág pénztárosaként ismert Lakatos András, valamint egy szlovák maffiózó is azt állította, az energolos adta ki a parancsot szlovák végrehajtó emberének Boros felrobbantására.
Presztízsből végeztek a lányfuttatóval
A maffiaper harmadik emberölési ügyét tavaly nyáron egyesítették a már korábban összevont két leszámolással, mivel a Fővárosi Főügyészség vádja szerint az egykori ferencvárosi lányfuttatót, Domák Ferenc „Cinóbert” is Jozef Roháč ölte meg, ezért a Kúria 2013-as jogegységi döntése alapján a szlovák férfi ügyeit egy perben kell tárgyalnia a törvényszéknek. A vád szerint ebben a gyilkosságban Portik nem egyedül, hanem energolos cégtársával, Ferencsik Attilával közösen döntött Cinóber haláláról. 1996 első felében mintegy ötmillió forint kölcsönt adtak Cinóbernek, aki ezt az összeget az alvilág pénztárosának is nevezett Lakatos Andrásnak adta át befektetés céljából. Cinóbert az év végén a Portik Tamás tulajdonába tartozó Művészinas étteremben számon kérték, hogy rendezze tartozását. A találkozón legfeljebb tíz-tizenöt napot adtak Domáknak a kölcsön visszafizetésére, majd hozzátették, ha határidőn belül nem fizet, megölik. Nem fizetett, ezért Portik és Ferencsik nem sokkal a találkozó után adott parancsot Jozef Roháčnak Cinóber kivégzésére – áll a vádiratban. Az olajos alvilágban Fogásznak is becézett Roháč elvállalta a megbízást. Ezt követően 1996. december 18-án a szlovák férfit Ferencsik utasítására közös ismerősük, Zsóvár Imre szállította gépkocsival Cinóber Üllői úti lakása közelébe, majd Roháč az autóból kiszállva a közelben várt Domákra, aki este háromnegyed hétkor elhagyta a lakását, és a ház előtt parkoló gépkocsijához indult. Roháč odalépett hozzá, és hangtompítós fegyverrel közvetlen közelről két célzott lövést adott le rá. Cinóber a helyszínen életét vesztette. Roháč ezek után visszasétált a közelben rá várakozó autójukhoz, majd a sofőrrel elhajtott a helyszínről. A gyilkosság egyik védett tanúja szerint az emberölés valójában nem is a tartozás vissza nem fizetése miatt történt, hanem azért, mert ha Portikék nem állnak bosszút, akkor sérült volna a presztízsük. Az Energol-vezér a tanúnak állítólag azt is kijelentette, aki őket átveri, „azzal példát kell statuálni”.
Csicsák Zoltán ügyész életfogytiglant kért Portikra és Jozef Rohácra. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Hétfői perbeszédében Csicsák Zoltán ügyész életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott Portikra és Roháčra, valamint kérte, hogy a bíróság az Energol-vezért felbujtóként, feltételezett végrehajtó emberét pedig tettesként előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt mondja ki bűnösnek. A per két másik vádlottjára, akik közül Ladislav Trnkát a Fenyő-gyilkosságban bűnsegédlettel, Ferencsiket pedig a Cinóber-ügyben felbujtással vádolják, határozott idejű szabadságvesztést indítványozott az ügyész. Csicsák Zoltán súlyosbító körülményként kérte figyelembe venni a csoportos elkövetést, azt, hogy a vádlottak többször voltak büntetve, és hogy Portik és Roháč gátlástalanul, leszámolásszerűen követték el a cselekményeket. A vádbeszédben elhangzott, hogy mind a Cinóber-gyilkosság, mind az Aranykéz utcai robbantás korábbi nyomozása során súlyos „hibákat” követtek el. Utóbbi ügyben például az egyik legfontosabb bizonyíték is eltűnt a nyomozást korábban irányító főrendőr dolgozószobájából. Amire a vád képviselője ugyan csak érintőlegesen tért ki, ám a per legnagyobb kérdése (amellett, hogy megáll-e bármelyik vádpont a magyar maffiaháború legrettegettebb vezéregyéniségével, illetve annak végrehajtójával szemben), hogy hogyan oldja fel a bíróság azt az ellentmondást, miszerint az ügy egyik legfontosabb koronatanúja, Zsóvár Imre szerint Portik nem volt tisztában azzal, hogy a négy halálos áldozattal járó leszámolás megszervezője milyen módszerrel végzi ki az áldozatot, sőt amikor megtudta, hogy robbantás történt, és többen is meghaltak, egyenesen őrjöngött, és kijelentette, ezért nem fog fizetni Roháčnak.
Forrás: Magyar Idők. A vezető képen Jozef Rohác látható az Aranykéz utcai robbantás első tárgyalási napján. Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS