Pesti Srácok

A Kreml szerint Putyin nem kapott orosz-ukrán békeszerződés-tervezetet a G20-csúcs előtt

A Kreml szerint Putyin nem kapott orosz-ukrán békeszerződés-tervezetet a G20-csúcs előtt

Valótlannak nevezte Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője azt a sajtóértesülést, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz a G20-csoport csúcstalálkozója előtt eljuttattak egy tervezetet az Ukrajnával megkötendő békeszerződésről.

Peszkov a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva reagált így kedden az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportálnak arra a közlésére, hogy a G20-csúcsot megelőzően egy közvetítő ország eljuttatott Putyinhoz egy lehetséges keretmegállapodás-tervezetet, amely közvetlen tárgyalások alapjául szolgálhatott volna.

– válaszolt Peszkov arra a kérdésre, hogy érkezett-e ilyen javaslat.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki a szóvivő újságíróknak azt kommentálva, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) az ukrán rendőrséggel és nemzeti gárdával átkutatta a moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrán ortodox egyház által birtokolt kijevi barlangkolostort, a Pecserszka Lavrát.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz hadsereg a donyecki régió déli részén csapást mért az ukrán fegyveres erők egy gépesített századára és három ukrán diverzánscsoportra, amely több mint ötven katona halálát és sebesülését okozta, és működésképtelenné tett három gyalogsági harcjárművet, valamint két páncélozott járművet. Emellett az ukrán fegyveres erők több mint 120 embert, két harckocsit, hat páncélozott harcjárművet és öt járművet veszítettek a Donyeck környékén elindított orosz offenzíva során. Kupjanszk irányában az orosz tábornok szerint az ukrán erők meghiúsított támadás során több mint félszáz halottat és sebesültet, egy harckocsit, három gyalogsági harcjárművet és öt járművet, Liman irányában pedig mintegy negyven katonát és "zsoldost", három páncélozott járművet és három kisteherautót veszítettek.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők 11 ukrán vezetési pontra, 63 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 136 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két ukrán Buk-M1 légvédelmi rakétaindítót, egy lőszerraktárt, egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot és egy ugyancsak a tengerentúlról származó AN/TPQ-37-es légvédelmi radarállomást. Az orosz légerő az elmúlt nap folyamán hat ukrán drónt lőtt le. Konasenkov közölte, hogy november 21-én az ukrán tüzérség nyolc nagykaliberű lövedéket lőtt ki a zaporizzsjai atomerőmű ipari övezetére. Renat Karcsaa, a Roszenergoatom főigazgatójának tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva vasárnap elmondta: június óta több mint tíz olyan ukrán ügynököt vettek őrizetbe, aki adatokat gyűjtött a nukleáris létesítményről.

Mihail Razvozzsajev, Szevasztopol kormányzója kedd este Telegram-bejegyzésben közölte, hogy a légvédelem két drónt lőtt le a város felett. A környéken a tengeri utasszállítást átmenetileg felfüggesztették. Az Oroszország által elcsatolt területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek egyébként a helyi hatóságok hétfőn ukrán nehéztüzérségi támadást. Szergej Akszjonov, a 2014-ben elcsatolt Krím vezetője a Telegramon ukrán rémhírnek minősítette azt a közösségi médiában keringetett állítást, miszerint a félsziget északi részén lévő Armjanszk településről kitelepítik a lakosságot. Arra kérte követőit, hogy kizárólag megbízható forrásból tájékozódjanak.

Az orosz parlament alsóháza keddi plenáris ülésén az orosz hadifoglyok ukrán nacionalisták által történt meggyilkolása ügyében nyilatkozatot fogadott el, amelyben felszólította a világ törvényhozásait, hogy egyértelműen ítéljék el a "kijevi rezsim" bűntetteit, és segítsenek bíróság elé állítani "az embertelen gyilkosságok közvetlen elkövetőit, valamint pártfogóikat". A dokumentum rámutatott, hogy a hadifoglyok előre megfontolt meggyilkolása "a nemzetközi humanitárius jog, köztük a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló 1949-es genfi egyezmény, valamint a nemzetközi emberi jogi normák, köztük a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni 1984-es egyezmény súlyos megsértését jelenti Ukrajna részéről".

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Mihail Mecel

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)