Pesti Srácok

A második világháború borzalmaihoz hasonlította az ukránok szenvedését Ferenc pápa

A második világháború borzalmaihoz hasonlította az ukránok szenvedését Ferenc pápa

A második világháború borzalmaihoz hasonlította az ukránok Oroszország indította háború miatti szenvedéseit szerdai audienciáján a katolikus egyházfő.

Ferenc pápa a Vatikánban jelen lévő lengyel zarándokokhoz szólva felidézte a náci Németország második világháborús Reinhard-hadműveletét, amelyről a Lublini Katolikus Egyetem szervezésében tartottak nemrég évfordulós megemlékezést. Ez a titkos hadművelet zsidók megsemmisítését célozta Lengyelország azon elfoglalt területén, melynek egy része ma már Ukrajnához tartozik. A pápa a hadműveletre utalva azt mondta, "ennek a borzalmas eseménynek még az emléke is felkeltheti az emberek békevágyát, és cselekvésre ösztönzi őket", majd a leírt szövegétől eltérve hozzátette: "a történelem ismétli önmagát, hiszen látjuk, mi történik ma Ukrajnában".

A háború februári kezdete óta Ferenc pápa egyre erőteljesebben ítéli el az Ukrajnát ért átfogó orosz támadást: novemberben azt mondta, "mártíromságot szenvednek az ukránok", és a mostani helyzetet az 1930-as években hozott sztálini döntés miatt kialakult ukrán éhínséghez hasonlította. Szintén novemberben, az Amerikai Jezsuita Magazinnak adott interjújában a pápa azt mondta, "talán azok a legkegyetlenebbek Ukrajnában, akik Oroszországból érkeztek ugyan, de nem az orosz, hanem például a csecsen vagy a burját hagyományt képviselik; és persze egyértelmű, hogy valójában nem ők, hanem az orosz állam a támadó fél". Ferenc pápa azt is számos alkalommal felajánlotta, hogy a Vatikán közvetítő szerepet vállalna a háborúzó felek között, de oroszellenes kijelentései miatt ennek egyre kisebb a realitása.

Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov "érthetetlennek és nem kereszténynek" nevezte Ferenc pápa szavait. Oroszország "különleges katonai hadműveletnek" nevezi az Ukrajna ellen indított támadását, melynek szóhasználatuk szerinti célja az ország "náciktól való mentesítése" és a "veszélyes nacionalistáktól való megtisztítása". Ukrajna és szövetségesei viszont azzal vádolják Moszkvát, hogy egy "ki nem provokált háborúban akar területeket szerezni Nyugat-barát szomszédjától".

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.