Pesti Srácok

Egy fehérorosz illetékes szerint nem véletlenül lépett a légtérbe a lelőtt ukrán rakéta

Egy fehérorosz illetékes szerint nem véletlenül lépett a légtérbe a lelőtt ukrán rakéta

A fehérorosz nemzetbiztonsági tanács titkára pénteken egy orosz állami hírportálnak adott interjúban kijelentette: nem valószínű, hogy az előző nap lelőtt ukrán légvédelmi rakéta véletlenül lépett be az ország légterébe, a legvalószínűbb, hogy szándékosság volt a rakétaindítás mögött.

Kijev minden eszközzel regionális konfliktust akar kiprovokálni. Ennek példája a minapi incidens az ukrán SZ-300 rakéta lelövésével. Kevés okunk van azt hinni, hogy (a rakéta) véletlenül lépett a légterünkbe. Minden jel szerint valakinek a terve valósult meg – idézte a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség az interjút, amelyet Aljakszandr Valfovics a Sputnik Belarus hírportálnak adott. A fehérorosz védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy a fehérorosz légvédelmi erők lelőttek egy ukrán SZ-300 típusú föld-levegő légvédelmi rakétát a Breszt megyei Harbaha település közelében, mintegy 15 kilométernyire a fehérorosz-ukrán határtól. Az incidens miatt a minszki külügyminisztériumba kérették Ukrajna nagykövetét.

A BelTA fehérorosz állami hírügynökség egy pénteki jelentése szerint a fehérorosz légvédelmi erők parancsnoka, Kirill Kazancev nem zárta ki az esetleges ukrán provokáció lehetőségét. A hírügynökség szerint a fehérorosz védelmi tárca két lehetőséget vizsgál: az egyik szerint a légvédelmi rakéta véletlenül hibás röppályára került vagy meghibásodott, a másik szerint szándékos provokáció történt az ukrán hadsereg részéről. Csütörtök este Kijev jelezte: nem zár ki egy szándékos orosz provokációt, amellyel Fehéroroszországot be akarják vonni a háborúba.

PestiSracok facebook image

– olvasható a védelmi minisztérium közleményében. A minisztérium ugyanakkor hangsúlyozza, hogy kész részt venni az incidens körülményeinek "objektív" kivizsgálásában.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/BELTA/Vadzim Yakubionak

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.