Alapjogokért Központ: egyre rosszabbá válik Európa pozíciója
Az Alapjogokért Központ szerint az ukrajnai háború tekintetében egyre rosszabbá válik Európa pozíciója, és jelen pillanatban nem látszik ebből a kiút sem. Kovács István, a jogi elemző intézet stratégiai igazgatója pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: az Európai Uniót vezető jelenlegi elit olyan "olyan mélyen mászott bele ebbe a pozícióba", hogy ebből már egyáltalán nem tud kihátrálni. Értékelése szerint a háború tekintetében nem jók a kilátások.
Sokkal rosszabb a helyzet, mint egy hónapja, és sokkal rosszabb a helyzet, mint fél éve
– tette hozzá. Kovács István az unió és Ukrajna viszonyát felidézve arról beszélt, hogy a kapcsolatokban az események 2013–14-ben vettek "tragikus fordulatot", amelynek megoldásában az EU vezetése azóta szeretne főszerepet játszani.
Sokkal jobban jártunk volna, ha az EU nem csinál semmit
– mondta a stratégiai igazgató. Álláspontja szerint az uniós vezetés a háborút megelőző válságokat – köztük a 2008–2009-es pénzügyi válságot, a migrációs krízist és a koronavírus-járványt – is félrekezelte. Úgy folytatta, hogy a kontinens sokkal jobban járt volna, ha az unió nem vezetett volna be szankciókat. Mint közölte, az EU "maga is" főszerepet játszik abban, hogy a kontinens is belesodródjon a konfliktusba, ami "elképesztő veszélyeket tartogat számunkra". Kovács István kitért rá: az Egyesült Államok úgy szankcionálta Oroszországot, hogy az neki a "legkevésbé fájjon", az uniós tagországok közül pedig Magyarországnak sikerült elérnie, hogy kimaradjon a szankciók negatív hatása alól.
Kovács Attila, európai uniós kutatási igazgató az eseményen kijelentette, hogy az európai vezetők semmit nem tesznek a béke érdekében, továbbá a háborút érintő politikájuk nem az EU-s érdeket és nem az európai polgárok érdekeit tartja szem előtt. Az energiabiztonságra térve azt mondta, hogy optimista: ezt a telet energetikai szempontból "hozni tudni fogja Európa", és nem okoz komoly ellátásbiztonsági problémákat a helyzet. Szólt arról is: ha a konfliktus katonai-biztonságpolitikai értelemben nyugvópontra is jutna, a gazdasági hatások – az elhibázott uniós szankciós és energiabeszerzési politika miatt – "velünk maradnak még középtávon". Megfogalmazása szerint "mindenféleképpen kurzusváltásra lenne szükség" az uniós intézmények részéről, de ez a 2024 tavaszi európai parlamenti választások és az új összetételű Európai Bizottság felállása előtt már nem lehetséges.
A Brüsszel által erőltetett szankciós politika "egyértelműen zsákutcába jutott"
– hangsúlyozta. Kovács Attila kitért arra is, hogy a kettős mérce alkalmazása az EU–ukrán viszonyban is tetten érhető, mivel az uniónak "mintha nem számítana" az ukrajnai korrupció és a médiaszabadság helyzete.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
