Pesti Srácok

Az orosz megszállás áldozataira emlékeznek Ukrajnában

Az orosz megszállás áldozataira emlékeznek Ukrajnában

Ukrajna soha nem bocsátja meg az orosz csapatoknak a Bucsa városában elkövetett atrocitásokat - jelentette ki közösségi oldalán pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, a Kijevtől északnyugatra fekvő Bucsa kisváros tavalyi, 33 napos orosz megszállását követő visszavételének első évfordulóján. Az ukrán kormány a "felszabadítás" évfordulójának alkalmából ünnepélyes keretek között megemlékezést tart a településen, ahol a kijevi vádak szerint orosz katonák számos súlyos atrocitást követtek el a helyi lakosok ellen az Ukrajna elleni támadás kezdetén - számol be az MTI.

Kijev állítása szerint a város 33 napos orosz megszállása több mint 1400 halálos áldozatot követelt, köztük 37 gyermekét. Több mint 175 ember holttestét találták tömegsírokban és kínzókamrákban, és 9000 orosz háborús bűntényt azonosítottak.

Zelenszkij a közösségi médiában az orosz hadsereg "kegyetlenkedései szimbólumának" nevezte a megszállt kisvárosban történteket. A bucsai megemlékezésen, valamint az azt követő csúcstalálkozón, amelyen az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekmények és Moszkva felelőssége kerül terítékre, részt vesz Andrej Plenkovic horvát és Eduard Heger szlovák kormányfő, valamint Maia Sandu moldovai elnök. Az ukrán erők tavaly március végén foglalták vissza Bucsa és Irpin településeket, azután, hogy az orosz csapatok feladták a főváros elfoglalására tett kísérleteiket, és kivonultak a térségből. A Bucsa utcáin heverő holttestekről készült képek bejárták a világot.

Az orosz védelmi minisztérium tavaly április 3-án elutasította Kijev vádját, amelyek szerint orosz katonák civileket öltek meg Bucsában. A tárca szerint az orosz fegyveres erők már március 30-án kivonultak a településről, a bűncselekmények "bizonyítékai" pedig csak a negyedik napon kerültek elő, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tisztjei megérkeztek a városba. Az orosz állami tévécsatornákon bemutatott felvételek és magyarázat szerint a visszafoglalást követően feltárt sírokba áprilisban olyan - harcokban elesett - ukrán katonákat temetett el az orosz hadsereg, akiknek holttestét az ukrán kormány nem volt hajlandó átvenni. A jelentések szerint a halottaktól azonosítás céljából DNS-mintát vettek, az elhantolást videóra rögzítették.

PestiSracok facebook image

Forrás és kép: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.