Pesti Srácok

Hatalmas arab piac kínálhat lehetőséget az orosz aranyexportnak

Hatalmas arab piac kínálhat lehetőséget az orosz aranyexportnak

Az Egyesült Arab Emírségek az orosz arany kulcsfontosságú kereskedelmi csomópontjává vált, amióta a nyugati szankciók Ukrajna miatt elvágták Oroszország hagyományosabb exportútvonalait – derül ki az orosz vámfeljegyzésekből. Az ukrajnai háború kitörése óta eltelt egy év közel ezer aranyszállítmányának részleteit tartalmazó nyilvántartás szerint az Öböl-állam 75,7 tonna orosz aranyat importált 4,3 milliárd dollár értékben – szemben a 2021-es mindössze 1,3 tonnával. Kína és Törökország voltak a következő legnagyobb célországok, 2022. február 24. és 2023. március 3. között egyenként mintegy 20 tonnát importáltak. Az Egyesült Arab Emírségekkel együtt a három ország az orosz aranyexport 99,8%-át tette ki a vámadatok szerint ebben az időszakban.

Az ukrajnai konfliktus kirobbanását követő napokban számos multinacionális bank, logisztikai szolgáltató és nemesfém-finomító leállította az orosz arany kezelését, amelyet jellemzően Londonba, az aranykereskedelem és aranytárolás központjába szállítottak. Az orosz aranyrudak behozatalát a London Bullion Market Association betiltotta 2022. március 7-től, augusztus végére pedig Nagy-Britannia, az Európai Unió, Svájc, az Egyesült Államok, Kanada és Japán is megtiltotta.

A kiviteli nyilvántartások azonban azt mutatják, hogy az orosz aranytermelők gyorsan új piacokat találtak olyan országokban, amelyek nem vezettek be szankciókat Moszkvával szemben, például az Egyesült Arab Emírségekben, Törökországban és Kínában. Louis Marechal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet aranybeszerzési szakértője szerint fennáll a veszélye annak, hogy az orosz aranyat beolvasztják és újraöntik, majd az visszakerül az amerikai és európai piacokra:

PestiSracok facebook image

Az Egyesült Arab Emírségek kormányának aranyrudakkal foglalkozó bizottsága szerint az arab állam egyértelmű és szigorú eljárásokkal működik a tiltott áruk, a pénzmosás és a szankciókkal sújtott szervezetek ellen. Közölték:

Forrás: Reuters; Fotó: Twitter

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!