Lengyel külügyminiszter-helyettes: problémakeltés helyett Kijev támogatására kell összpontosítani a lengyel–ukrán kapcsolatokban
Problémakeltés helyett Kijev támogatására kell összpontosítani a lengyel–ukrán kapcsolatokban – jelentette ki Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes vasárnap, kommentálva a tárca szóvivője és a varsói ukrán nagykövet között előző nap lezajlott, a két ország történelmi viszonyát érintő szóváltást.
A kétoldalú kapcsolatokban nem kell most mindenáron problémákat keresni (...), fókuszáljunk inkább Ukrajna támogatására
– fogalmazott Wawrzyk, hozzátéve: az ilyen problémakeltés most "senkinek sem kedvez, kivéve Oroszországot".
Szombaton Lukasz Jasina, a varsói külügyminisztérium szóvivője az onet.pl német tulajdonú lengyelországi hírportálnak adott interjúban a lengyel–ukrán történelmi kapcsolatok egyik nehéz fejezetéről, a Lengyelország által népirtásnak minősített 1943-as volhíniai mészárlás közeledő 80. évfordulójáról nyilatkozott. A szóvivő leszögezte: az ukrán fél eddig nem kért bocsánatot a tragédiáért.
Ez még mindig nem a legfontosabb dolog az ukránok számára, még mindig túl kevéssé értik
– jelentette ki Jasina. Hozzáfűzve: bízik benne, hogy a vérengzés 80. évfordulója változást hoz e tekintetben. A szóvivő úgy ítélte meg: Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek bocsánatot kellene kérnie az évforduló alkalmából.
Jasina szavaira szombaton Vaszil Zvarics, Ukrajna varsói nagykövete reagált a Twitteren. Elfogadhatatlannak és szerencsétlennek nevezte azt, hogy az ukrán elnöknek, illetve Ukrajnának "akármilyen módon próbálják meg előírni, mit tegyen a közös jövő érdekében". Zvarics "kiegyensúlyozott" nyilatkozatokra szólított fel, "különösen az emberirtó orosz agresszió nehéz valósága közepette". Vasárnap reggel azonban a nagykövet törölte a bejegyzést, egy újban pedig megírta: szombaton közvetlenül arra reagált, hogy Jasina "egyenes utasítást adott, mit tegyen (Zelenszkij) elnök".
A kommunikáció ilyen módját helytelennek tartjuk
– fűzte hozzá Zvarics. Hangsúlyozta:
Készen állunk a párbeszédre, a történelmi ügyeket érintő együttműködésre, értjük ennek jelenőségét, tiszteljük az áldozatok emlékezetét. Együtt erősebbek vagyunk.
Nyolcvan éve, 1943. július 11-én a mai nyugat-ukrajnai Volhínia, lengyelül Voliny területén fekvő mintegy 150 községben az egykori Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) mintegy 8 ezer lengyelt gyilkolt meg; ezzel tetőzött az ugyanazon év elején elindított, a térségben élő lengyelek ellen irányuló erőszakhullám, amely Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában összesen mintegy 100 ezer áldozatot követelt. Varsó népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán történészek viszont a második világháborús lengyel–ukrán fegyveres konfliktus következményének tekintik azt, és közös, arányos felelősségről beszélnek.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk
