Pesti Srácok

A Bundeswehr szerint sem a nyugati kiképzés, sem a jobb fegyverzet nem segít már az ukrán ellentámadáson

A Bundeswehr szerint sem a nyugati kiképzés, sem a jobb fegyverzet nem segít már az ukrán ellentámadáson

A németországi sajtó birtokába került a Bundeswehr egy titkos dokumentuma, amely rendkívül kritikus képet fest az ukrán hadsereg ellentámadásáról – írja a Bild.

A lap által nyilvánosságra hozott jelentésben az áll, hogy „a parancsnoki struktúra olykor jelentős hiányosságokat mutat, ez pedig részben helytelen és veszélyes döntésekhez vezet”. A németek tehát nem tartják jónak az ukrán hadsereg irányítását. Meglátásuk szerint mivel Ukrajna a nyugaton kiképzett dandárokat 10–30 fős, a haderő többi részétől elszigetelt csoportokra bontja, sem a nyugati kiképzés, sem a jobb fegyverzet, sem a rendelkezésre álló katonák nagy száma nem számít már.

– írja a Bild a jelentés alapján. A beszámolók alapján az Ukrajna által elfogadott stratégia megtorló tűznek teszi ki katonáit, miközben a fő csapásirányban nincsenek olyan irányító egységek, amelyek képesek lennének a támadást végrehajtani vagy tűzfölényt kialakítani. A lap arról is beszámolt, hogy a Bundeswehr kritizálta a tapasztaltabb ukrán katonákat, akik állításuk szerint rosszul sajátítják el a nyugati kiképzés elveit, vagy egyáltalán nem is veszik figyelembe azokat.

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) sorkatonái egyébként interjúkban kritizálták az ukrán hadsereg által jelenleg alkalmazott lassú, megfontolt támadási taktikát, és a tüzérségi, illetve légi támogatás korlátozott voltát. Attól tartanak, hogy megsérülnek, vagy megölik őket még jóval azelőtt, hogy a fronton áttörésre kerülhetne sor.

– mondta egy neve elhallgatását kérő szanitéc. Elmondta, hogy az egységében a katonák még mindig hajlandóak harcolni, de a harci morál megroppant.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!