USAID: a korrupció az ukrán állam legnagyobb baja
Nőttek a kormányzati erőfeszítések a visszaszorítására, de az állami korrupció még mindig megmérgezi az ukrán viszonyokat az amerikai kormány fejlesztési hivatala, az USAID felmérése szerint - írja a Mandiner.
"Háború a korrupció ellen” címmel jelentette meg július végén összefoglalóját az év elején készített ukrajnai közvélemény-kutatásról az amerikai kormány nemzetközi segélyezési és fejlesztési hivatala, az USAID. A jelentés szerint 2007 óta először az ukrán társadalom szinte teljes szegmensét át tudták pásztázni, a megkérdezettek között a hagyományos lakosság mellett ott voltak a háború miatt lakhelyüket ideiglenesen megváltoztatni kényszerült állampolgárok, illetve az ideiglenesen vagy véglegesen külföldre költözött ukránok is.
Tízezer belföldi és kétezer külföldön (42 országban) élő ukránt kérdeztek meg a vizsgálatban 2022 decembere és 2023 februárja között. A felmérésből kitűnik: a háború valósága mellett a korrupció jelenti a legnagyobb problémát Ukrajnában a válaszadók szerint, 89 százalékuk jelölte meg ezt
(81 százalék pedig e kategóriában is az állami korrupciót nevezte meg a fő társadalmi rákfenének). Annak ellenére, hogy a Zelenszkij-kormányzat lépéseit az állami élet tisztulása felé vezető pozitív folyamatnak látják, 94 százalék úgy érzékeli, hogy a korrupció még mindig erősen jelen van az államigazgatásban.
Az ukrán válaszadók 53 százaléka véli úgy, hogy a korrupciót (kenőpénzek, ajándékok adását) semmilyen körülmény sem igazolhatja – ez jelentős növekedés a néhány évvel ezelőtti adatokhoz képest. Azon polgárok száma, akik szerint a vesztegetések elleni küzdelem az állampolgárok dolga, 13 százalékkal nőtt, de a többség továbbra is úgy gondolja, hogy a fő felelős a mindenkori elnök és a kormány. A korrupcióellenes küzdelemtől a háború által otthonaikból elűzött ukrán rétegek várnak a legtöbbet, míg az ezzel szemben legszkeptikusabbak a külföldre távozott ukránok – nem véletlen, hogy a külföldre költözés mellett döntöttek.
A háború és a korrupció mellett sok ukrán a dráguló életfeltételeket, az alacsony fizetéseket, a munkanélküliséget és az állami szolgáltatások alacsony színvonalát tartja alapvető problémának. Az ukrán társadalom mélyen megosztott annak megítélésében, hogy a háború kirobbanása óta a korrupció milyen mértékben változott: a megkérdezettek egyötöde szerint nőtt, egyötöde szerint csökkent, míg az egyharmad szerint stagnált.
A felmérésben megkérdezettek 14 százaléka ismerte el, hogy ő vagy bármely családtagja az elmúlt egy évben valamilyen korrupciós eszközzel élt, hogy ügyeit el tudja intézni. Az is kiderül a kutatásból, hogy az ukránok túlnyomó része nem szereti jelenteni, ha korrupciós eseményről szerez tudomást: a lakosság mindössze 10 százaléka tett bejelentést a korrupcióellenes szerveknél, 57 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy azért nem tette, mert úgysem lesz belőle alapos kivizsgálás.
A korrupcióellenes intézményekben való bizalom ennek ellenére a háború kezdete óta megnőtt, bár az a tendencia megmaradt, hogy az ukránok az állampolgári kezdeményezésekben, a médianyilvánosságban jobban hisznek, mint az állami intézmények hatékonyságában. 2023-ban a legnagyobb társadalmi bizalom a korrupcióellenes ügynökségek, a titkosszolgálatok és a rendőrség iránt növekedett meg. A legkorruptabbnak érzett állami szektorok pedig a válaszadók szerint a vámügyi hivatalok (40 százalék), a bíróságok (39 százalék), az ügyészség (32 százalék), az egészségügy (31 százalék) és a földhivatalok (29 százalék).
(Mandiner / Kiemelt kép: MTI/EPA/Ukrán elnöki hivatal sajtószolgálata)
