Pesti Srácok

Sok halottja és sebesültje van szerte Ukrajnában az eddigi leghevesebb orosz légitámadásnak

Sok halottja és sebesültje van szerte Ukrajnában az eddigi leghevesebb orosz légitámadásnak

Legkevesebb harminc halottja és több mint százhatvan sebesültje van szerte Ukrajnában a péntekre virradóra végrehajtott, az ukrán hadsereg szerint minden korábbinál hevesebb orosz légitámadásnak, amely még csütörtökön kezdődött és egész éjjel tartott.

Az ukrán vezérkar szerint Oroszország közel 160 támadó eszközt lőtt ki, közöttük manőverező robotrepülőket és Sahíd típusú, robbanóanyaggal megrakott drónokat. A légvédelem 88 rakétát és 27 drónt lőtt le. A helyi hatóságok által korábban közölt adatok szerint 16 civil vesztette életét olyan nagyvárosokban, mint Kijev, Odessza, Dnyipro, Lviv és Harkiv, a sebesültek száma megközelítette a százat. Négy régió áram nélkül maradt a támadások nyomán. Jurij Ihnat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője azt mondta: "hosszú ideje nem láttunk ennyi vöröset a képernyőnkön". Az orosz erők először öngyilkos drónok hullámát indították, majd rakéták következtek.

A légierő szerint ez volt a leghevesebb támadás 2022 novembere óta, amikor Oroszország 96 rakétát lőtt ki Ukrajnára egy nap alatt. Az idei "rekordot" március 9. tartja 81 rakétával. Volodimir Zelenszkij elnök közölte, hogy "Oroszország csaknem minden fegyvertípust bevetett, amellyel rendelkezik", a tengeralattjáról indítható Kalibr rakétát kivéve. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője elmondta:

PestiSracok facebook image

Kijevben, ahol Vitalij Klicsko polgármester szerint "aktívan működik a légvédelem", az AFP francia hírügynökség újságírói a kora reggeli órákban több hangos robbanást hallottak, és sűrű fekete füstöt láttak felszállni egy hangár felett. A főváros elöljárója szerint egy ember meghalt, hét ember került kórházba, és egy óvóhelynek használt metróállomás megrongálódott. Kijev északi részén, a Pogyil kerületben egy 3 ezer négyzetméteres hangár égett, és "sok a sérült" – közölte Szerhij Popko, a fővárosi katonai közigazgatás vezetője. A légicsapások után több más kerületben is tomboltak a tüzek.

A helyi hatóságok szerint a támadások legalább öt másik várost is célba vettek, köztük az északkeleti Harkivot, a nyugati Lvivet (Lemberg), a keleti Dnyiprót és a déli Odesszát. Legalább nyolc ember megsérült és egy meghalt – közölte Ihor Tyerehov, Harkiv polgármestere a televízióban.

– tette hozzá. A nyugat-ukrajnai Lvivben, egy ritkábban célba vett városban Makszim Kozickij, a megye kormányzója azt mondta, hogy "egy ember meghalt és három megsebesült". Dnyipróban Borisz Filatov polgármester arról számolt be, hogy öt halálos áldozat van. Az egészségügy-minisztérium közölte, hogy a város egyik szülészeti kórháza "súlyosan megrongálódott". Odesszában Hennagyij Truhanov polgármester szerint kigyulladt egy épület, miután egy csapás során lelőtt drón törmelékei eltalálták. A tüzet gyorsan sikerült megfékezni.

A helyi katonai közigazgatás szerint három ember megsérült a Szumi megyében található Konotopban, ahol lakóépületet ért csapás. A hadsereg szerint ott három iráni Sahíd drónt semmisítettek meg. A dél-ukrajnai régió parancsnoksága 14 harci drón megsemmisítését jelentette be, sérültek említése nélkül.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Arszen Dzodzajev

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.