Pesti Srácok

Borisz Nagyezsgyin jelöltségét visszautasította a választási bizottság

Borisz Nagyezsgyin jelöltségét visszautasította a választási bizottság

Nem hagyta jóvá az orosz Központi Választási Bizottság Borisz Nagyezsgyin ellenzéki politikus indulását a márciusi elnökválasztáson, mert az aláírói között elhunyt személyek is voltak – tudatta maga a politikus a Telegramon. Nagyezsgyin bejelentette: nem ért egyet a testület döntésével, és a legfelsőbb bírósághoz fordul. Az RBK gazdasági hírportál választójogi szakértőkre hivatkozva közölte, hogy a panasz elbírálása első fokon öt–tíz napig tarthat, és ugyanennyi időt vehet igénybe a fellebbezésé is.

A központi választási bizottság először február 5-én számolt be arról, hogy hibákat talált azokban az aláírásokban, amelyeket Nagyezsgyin és hívei gyűjtöttek össze jelöltségének támogatására, és hogy az aláírások egy része elhunyt embereké volt. Nyikolaj Bulajev, a Központi Választási Bizottság elnökhelyettese a testület csütörtöki ülésén elmondta, hogy az aláírásgyűjtő ívek ellenőrzésével foglalkozó munkacsoport 60 ezer, szúrópróbaszerűen kiválasztott aláírásból 9147-et talált érvénytelennek. A támogató aláírások között szerepelt 11 elhunyt személyé is. Az érvénytelen aláírások aránya a munkacsoport szerint meghaladja a 15 százalékot, ami háromszor magasabb a támogató aláírások esetében megengedett küszöbnél. Az érvényes aláírások száma a bizottság szerint 95 587 a megkövetelt 100 ezer helyett.

– reagált Nagyezsgyin a bizottság közlésére. Kijelentette, hogy a választási indulás élete legfontosabb politikai döntése, és nem mond le szándékáról. Nagyezsgyin korábban bírálta a Kreml által "különleges hadműveletnek" nevezett ukrajnai háborút, amelyet végzetes hibának nevezett, és azt mondta, hogy megpróbálná tárgyalások útján lezárni.

PestiSracok facebook image

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az ellenzéki politikus bejegyzésének elutasítására reagálva azt hangoztatta, hogy az általa összegyűjtött aláírások közül sok hibás volt és érvénytelen.

– mondta Peszkov.

A választási testület csütörtökön Szergej Malinkovics, az Oroszország Kommunistái elnevezésű, parlamenten kívüli párt vezetőjének nyilvántartásba vételét is elvetette. Nála 96019 aláírást találtak érvényesnek, 8979-et pedig érvénytelennek. A testület a párton kívüliként szereplő Rada Russzkih divat- és Anatolij Batasev környezetvédelmi blogger regisztrációját is elutasította, mert kevés aláírást nyújtottak be.

Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság elnöke bejelentette, hogy négy jelölt szerepel majd a szavazólapon: Vlagyiszlav Davankov, az alsóház elnökhelyettese (az Új Emberek parlamenti párt tagja), Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő (pártonkívüli, a kormányzó Egységes Oroszország párt támogatottja), Leonyid Szluckij, az alsóház külpolitikai bizottságának elnöke (az Oroszországi Liberális Demokrata Párt elnöke) és Nyikolaj Haritonov, az alsóház távol-keleti és sarkvidéki fejlesztési bizottságának vezetője (az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának tagja). A neveket az orosz ábécének megfelelően rendezték ebbe a sorrendbe.

Oroszországban az elnökválasztást idén három napon át – március 15-én, 16-án és 17-én – tartják. Most első alkalommal online is lehet majd szavazni, a 89 régióból 29-ben.

Forrás: MTI; Fotó: hirado.hu

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?