Pesti Srácok

Borisz Nagyezsgyin jelöltségét visszautasította a választási bizottság

Borisz Nagyezsgyin jelöltségét visszautasította a választási bizottság

Nem hagyta jóvá az orosz Központi Választási Bizottság Borisz Nagyezsgyin ellenzéki politikus indulását a márciusi elnökválasztáson, mert az aláírói között elhunyt személyek is voltak – tudatta maga a politikus a Telegramon. Nagyezsgyin bejelentette: nem ért egyet a testület döntésével, és a legfelsőbb bírósághoz fordul. Az RBK gazdasági hírportál választójogi szakértőkre hivatkozva közölte, hogy a panasz elbírálása első fokon öt–tíz napig tarthat, és ugyanennyi időt vehet igénybe a fellebbezésé is.

A központi választási bizottság először február 5-én számolt be arról, hogy hibákat talált azokban az aláírásokban, amelyeket Nagyezsgyin és hívei gyűjtöttek össze jelöltségének támogatására, és hogy az aláírások egy része elhunyt embereké volt. Nyikolaj Bulajev, a Központi Választási Bizottság elnökhelyettese a testület csütörtöki ülésén elmondta, hogy az aláírásgyűjtő ívek ellenőrzésével foglalkozó munkacsoport 60 ezer, szúrópróbaszerűen kiválasztott aláírásból 9147-et talált érvénytelennek. A támogató aláírások között szerepelt 11 elhunyt személyé is. Az érvénytelen aláírások aránya a munkacsoport szerint meghaladja a 15 százalékot, ami háromszor magasabb a támogató aláírások esetében megengedett küszöbnél. Az érvényes aláírások száma a bizottság szerint 95 587 a megkövetelt 100 ezer helyett.

– reagált Nagyezsgyin a bizottság közlésére. Kijelentette, hogy a választási indulás élete legfontosabb politikai döntése, és nem mond le szándékáról. Nagyezsgyin korábban bírálta a Kreml által "különleges hadműveletnek" nevezett ukrajnai háborút, amelyet végzetes hibának nevezett, és azt mondta, hogy megpróbálná tárgyalások útján lezárni.

PestiSracok facebook image

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az ellenzéki politikus bejegyzésének elutasítására reagálva azt hangoztatta, hogy az általa összegyűjtött aláírások közül sok hibás volt és érvénytelen.

– mondta Peszkov.

A választási testület csütörtökön Szergej Malinkovics, az Oroszország Kommunistái elnevezésű, parlamenten kívüli párt vezetőjének nyilvántartásba vételét is elvetette. Nála 96019 aláírást találtak érvényesnek, 8979-et pedig érvénytelennek. A testület a párton kívüliként szereplő Rada Russzkih divat- és Anatolij Batasev környezetvédelmi blogger regisztrációját is elutasította, mert kevés aláírást nyújtottak be.

Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság elnöke bejelentette, hogy négy jelölt szerepel majd a szavazólapon: Vlagyiszlav Davankov, az alsóház elnökhelyettese (az Új Emberek parlamenti párt tagja), Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő (pártonkívüli, a kormányzó Egységes Oroszország párt támogatottja), Leonyid Szluckij, az alsóház külpolitikai bizottságának elnöke (az Oroszországi Liberális Demokrata Párt elnöke) és Nyikolaj Haritonov, az alsóház távol-keleti és sarkvidéki fejlesztési bizottságának vezetője (az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának tagja). A neveket az orosz ábécének megfelelően rendezték ebbe a sorrendbe.

Oroszországban az elnökválasztást idén három napon át – március 15-én, 16-án és 17-én – tartják. Most első alkalommal online is lehet majd szavazni, a 89 régióból 29-ben.

Forrás: MTI; Fotó: hirado.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.