Fejvesztett menekülés, és vörösbe boruló térkép – Videón Avgyijivka eleste
Megtörtént, amire mindenki számított: elesett Donyeck megye legjobban védett ukrán fellegvára. Avgyijivka 2014 óta volt kiindulópontja a szakadár "főváros" elleni támadásoknak, most azonban orosz kézre került, Kijev pedig hatalmas áldozatokat szenvedett az utolsó pillanatig fenntartott védelemmel.
Amikor elkezdődött Avgyijivka ostroma, azt írtuk, hogy a város bizonyosan el fog esni; a kérdés csupán annyi, hogy Kijev mennyi vért hajlandó áldozni az erődváros védelméért. Mint mostanra kiderült: sokat. Bár Zaluzsnij már tavaly év végén fel akarta adni a települést, és nyugatabbra kívánt új védelmi vonalakat kialakítani, a politikai vezetés ezt megtagadta, majd a főparancsnokot is kiebrudalták, és helyére olyat nevezte ki, aki hajlandó a végsőkig kitartani. Ahogy arról szintén beszámoltunk, az ukrán hadsereg élére frissen kinevezett Olekszandr Szirszkijt saját katonái nevezték el mészárosnak, hiszen tudvalevő volt, hogy a szovjetes gondolkodású tisztnek nem igazán jelent sokat emberei élete. Nem is volt meglepő, hogy előléptetését követően egyetértett az elnökkel abban, hogy Avgyijivkát akár az utolsó katonáig védeni kell. Úgy tűnik viszont, hogy a katonák ezzel nem értettek egyet, de már ők is későn léptek. Amint az alábbi videón jól látszik, bár az ostrom hónapokig tartott, az összeomlás gyors volt:
Amint arról alig egy hete beszámoltunk, az orosz egységek elfoglalták a külvárost, és lezárták az utánpótlási vonalat. Innen két lehetősége volt az ukrán erőknek: fogszorítva harcolnak házról házra, vagy feladják az erődvárost. A jelek szerint azonban a választás már nem az övék volt. Nem sikerült ugyanis rendezetten visszavonulni, a település fokozatos feladása helyett fejvesztett menekülésbe kezdtek:
Amint a fenti videón is látható, a menekülő ukrán csapatok tiszta célpontot jelentettek az orosz tüzérség és légierő számára. Az összeomlás első jele az volt, hogy orosz beszámolók szerint egy teljes, utánpótlásra szánt harccsoportot semmisítettek meg éppen egy hete. Innen már nem volt visszaút. a közösségi médiában terjedő felvételek szerint Avgyijivkát és környékét valósággal beborítják a holttestek.
Itt el kell ismernünk, hogy tévedtünk. Tévedtünk, hiszen az ostrom kezdetén Bahmuthoz hasonlítottuk a helyzetet, de a tények azt mutatják, hogy ez csak a bekerítési fázisban felelt meg a valóságnak. Az összeomlás gyorsabb volt, mint hittük. Óvatos becslésekkel ugyanis a legtöbb elemző úgy tartotta, ha Kijev a végsőkig való kitartást választja, és hatalmas áldozatokat ad a város megtartásáért, úgy március végéig tarthat az ostrom.
Ehhez képest hatalmas véráldozatokkal, egy hónappal korábban kényszerültek menekülésre, és az oroszok nem voltak túl finnyásak: a visszavonulók a nyílt sztyeppén is éppen annyira ellenséges célpontnak számítottak, mintha egy leomlott panelházba húzódtak volna. Akinek van hozzá gyomra, nem nehéz rátalálnia az elesett katonákról készült felvételekre. Talán a legtragikusabb az egyik felvétel, amelyet tartalma miatt inkább nem is linkelünk, két orosz katona vizsgálja holttestek maradványait, miközben ez a párbeszéd hangzik el:
– Egy se mi fiúnk – mondja az egyik.
– Mind valaki fia – szól a válasz.
Az összeomlás után kérdéses, egyáltalán meddig tarthat ki az ukrán védelem, de azt már tudjuk, hogy a következő "erődváros, ami nem eshet el", Kupjanszk lesz. Az ukrán elnök már meg is látogatta és "megbizonyosodott a védelméről", ahogyan tette azt Bahmuttal és Avgyijivkával...
Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
