Pesti Srácok

Ilyen garanciákat tartalmazott volna az isztambuli béke Lavrov szerint (Videó)

Ilyen garanciákat tartalmazott volna az isztambuli béke Lavrov szerint (Videó)

Bár azzal nagyjából eddig is tisztában voltunk, hogy milyen feltételek kerültek szóba az orosz–ukrán békekötésre vonatkozóan az isztambuli tárgyalások során, most először szólalt fel ezek kapcsán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Az orosz–ukrán háború első heteiben még több kísérlet is volt a béke, vagy legalább a fegyverszünet elérésére. Ezek közül kiemelkedőek voltak az isztambuli tárgyalások, amelyek már majdnem közel hozták a kompromisszumot, ha Ukrajna nem kapja parancsba, hogy harcoljanak a végsőkig. Az ezeken a tárgyalásokon felmerült megoldásokat már nagyvonalakban ismerhettük, vagy legalábbis sejthettük, de most először szólalt meg ezek ügyében Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Amint az a rövid videofelvételen elhangzik, az egyezmények között szerepelt volna, hogy Ukrajna megkapja a NATO védelmét, érvényes lesz rá az 5. cikkely, amely a tagállamok megtámadása esetén a közös fellépésre kötelezi a szövetségeseket, azonban katonai bázisok nem létesülhetnek a területén, és ezek a garanciák nem vonatkoznak a Donbász és Krím térségére. Ezek tehát kvázi orosz fennhatóság alatt maradnak.

PestiSracok facebook image

Forrás: DD Geopolitics; Fotó: MTI/EPA/Justin Lane

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.