Pesti Srácok

Macron nem tágít: mindenképpen európai szárazföldi csapatokat akar küldeni az ukrán háborús zónába

Macron nem tágít: mindenképpen európai szárazföldi csapatokat akar küldeni az ukrán háborús zónába

Nagyszabású interjúban vázolta fel világpolitikával és Európával kapcsolatos nézeteit Emmanuel Macron – írja a Mandiner. Az Economist által közölt beszélgetésben szó esett az ukrajnai háborúról, Oroszország szerepéről, Európa állapotáról és a világ előtt álló legnagyobb aktuális kihívásokról is.

Emmanuel Macron Paul Valery első világháború utáni szavait idézve figyelmeztetett:

A francia elnök úgy fogalmazott: Európa nem a legbiztonságosabb régió a világban, mégsem fordított kellő erőforrásokat a védelemre és biztonságra, és így egy veszélyesebb helyzetben találta mostanra magát. Emellett Európának gazdasági és technológiai kihívásokkal kell megküzdenie. Macron szerint Európának újra fel kell építenie szuverenitását, stratégiai autonómiáját, függetlenségét, a nyersanyagok kitermelésétől az energiapolitikáig. Emellett a demokráciák válságával is szembe kell néznie Európának, ami kapcsán bomlasztó erők ronthatják a belső kohéziót. Macron az interjúban újra megerősítette februári nyilatkozatát, hogy Európának be kell szállnia az orosz–ukrán háborúba. „Abszolút” fenntartja tézisét, miszerint szárazföldi csapatokat kell küldenie az európaiaknak a háborús zónába. Szerinte, ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is. Macron ezért ébresztőt akar fújni a partnereinek.

PestiSracok facebook image

Az interjúban a Kínával való pragmatikus kapcsolat fontosságát is hangsúlyozta a francia elnök, aki szerint mostanáig néha túl sok dogmatizmust vittek bele a nemzetközi kapcsolatokba, és épp ezért most üdvözölni akarja Hszi elnököt, hogy bevonják Kínát a legfontosabb globális ügyekben való részvételbe, a kölcsönösség elvén alapuló gazdasági kapcsolatokba.

Macron arról is beszél: 2017-ben, hatalomra kerülésekor és ma is optimista, de a világ „egy sötétebb hellyé vált” azóta, gondolva a Covid-járványra vagy az ukrajnai háborúra, a kínai–amerikai feszültségekre, a közel-keleti konfliktusra.

– fogalmazott az interjúban a francia elnök. Emmanuel Macron végül arról beszél: optimista maradt, mert látja, hogy az európaiak végül mindig mozgásba tudják hozni Európát, és az európaiak a jövőben is magukra tudják vállalni a világ súlyát, ha ambiciózusabbak lesznek, mint mások.

Forrás: Mandiner; Fotó:MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.