Pesti Srácok

Macron nem tágít: mindenképpen európai szárazföldi csapatokat akar küldeni az ukrán háborús zónába

Macron nem tágít: mindenképpen európai szárazföldi csapatokat akar küldeni az ukrán háborús zónába

Nagyszabású interjúban vázolta fel világpolitikával és Európával kapcsolatos nézeteit Emmanuel Macron – írja a Mandiner. Az Economist által közölt beszélgetésben szó esett az ukrajnai háborúról, Oroszország szerepéről, Európa állapotáról és a világ előtt álló legnagyobb aktuális kihívásokról is.

Emmanuel Macron Paul Valery első világháború utáni szavait idézve figyelmeztetett:

A francia elnök úgy fogalmazott: Európa nem a legbiztonságosabb régió a világban, mégsem fordított kellő erőforrásokat a védelemre és biztonságra, és így egy veszélyesebb helyzetben találta mostanra magát. Emellett Európának gazdasági és technológiai kihívásokkal kell megküzdenie. Macron szerint Európának újra fel kell építenie szuverenitását, stratégiai autonómiáját, függetlenségét, a nyersanyagok kitermelésétől az energiapolitikáig. Emellett a demokráciák válságával is szembe kell néznie Európának, ami kapcsán bomlasztó erők ronthatják a belső kohéziót. Macron az interjúban újra megerősítette februári nyilatkozatát, hogy Európának be kell szállnia az orosz–ukrán háborúba. „Abszolút” fenntartja tézisét, miszerint szárazföldi csapatokat kell küldenie az európaiaknak a háborús zónába. Szerinte, ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is. Macron ezért ébresztőt akar fújni a partnereinek.

PestiSracok facebook image

Az interjúban a Kínával való pragmatikus kapcsolat fontosságát is hangsúlyozta a francia elnök, aki szerint mostanáig néha túl sok dogmatizmust vittek bele a nemzetközi kapcsolatokba, és épp ezért most üdvözölni akarja Hszi elnököt, hogy bevonják Kínát a legfontosabb globális ügyekben való részvételbe, a kölcsönösség elvén alapuló gazdasági kapcsolatokba.

Macron arról is beszél: 2017-ben, hatalomra kerülésekor és ma is optimista, de a világ „egy sötétebb hellyé vált” azóta, gondolva a Covid-járványra vagy az ukrajnai háborúra, a kínai–amerikai feszültségekre, a közel-keleti konfliktusra.

– fogalmazott az interjúban a francia elnök. Emmanuel Macron végül arról beszél: optimista maradt, mert látja, hogy az európaiak végül mindig mozgásba tudják hozni Európát, és az európaiak a jövőben is magukra tudják vállalni a világ súlyát, ha ambiciózusabbak lesznek, mint mások.

Forrás: Mandiner; Fotó:MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.