Pesti Srácok

Macron nem tágít: mindenképpen európai szárazföldi csapatokat akar küldeni az ukrán háborús zónába

Macron nem tágít: mindenképpen európai szárazföldi csapatokat akar küldeni az ukrán háborús zónába

Nagyszabású interjúban vázolta fel világpolitikával és Európával kapcsolatos nézeteit Emmanuel Macron – írja a Mandiner. Az Economist által közölt beszélgetésben szó esett az ukrajnai háborúról, Oroszország szerepéről, Európa állapotáról és a világ előtt álló legnagyobb aktuális kihívásokról is.

Emmanuel Macron Paul Valery első világháború utáni szavait idézve figyelmeztetett:

A francia elnök úgy fogalmazott: Európa nem a legbiztonságosabb régió a világban, mégsem fordított kellő erőforrásokat a védelemre és biztonságra, és így egy veszélyesebb helyzetben találta mostanra magát. Emellett Európának gazdasági és technológiai kihívásokkal kell megküzdenie. Macron szerint Európának újra fel kell építenie szuverenitását, stratégiai autonómiáját, függetlenségét, a nyersanyagok kitermelésétől az energiapolitikáig. Emellett a demokráciák válságával is szembe kell néznie Európának, ami kapcsán bomlasztó erők ronthatják a belső kohéziót. Macron az interjúban újra megerősítette februári nyilatkozatát, hogy Európának be kell szállnia az orosz–ukrán háborúba. „Abszolút” fenntartja tézisét, miszerint szárazföldi csapatokat kell küldenie az európaiaknak a háborús zónába. Szerinte, ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is. Macron ezért ébresztőt akar fújni a partnereinek.

PestiSracok facebook image

Az interjúban a Kínával való pragmatikus kapcsolat fontosságát is hangsúlyozta a francia elnök, aki szerint mostanáig néha túl sok dogmatizmust vittek bele a nemzetközi kapcsolatokba, és épp ezért most üdvözölni akarja Hszi elnököt, hogy bevonják Kínát a legfontosabb globális ügyekben való részvételbe, a kölcsönösség elvén alapuló gazdasági kapcsolatokba.

Macron arról is beszél: 2017-ben, hatalomra kerülésekor és ma is optimista, de a világ „egy sötétebb hellyé vált” azóta, gondolva a Covid-járványra vagy az ukrajnai háborúra, a kínai–amerikai feszültségekre, a közel-keleti konfliktusra.

– fogalmazott az interjúban a francia elnök. Emmanuel Macron végül arról beszél: optimista maradt, mert látja, hogy az európaiak végül mindig mozgásba tudják hozni Európát, és az európaiak a jövőben is magukra tudják vállalni a világ súlyát, ha ambiciózusabbak lesznek, mint mások.

Forrás: Mandiner; Fotó:MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.