Pesti Srácok

Kijevet több hullámban érte dróntámadás

Kijevet több hullámban érte dróntámadás

Oroszország több hullámban támadta drónokkal szerdára virradóra Kijevet, valamint a dél-ukrajnai Dnyipro és Mikolajiv régiókat, ez júliusban a hetedik, a háború folyamán pedig az egyik legnagyobb ilyen jellegű támadás volt, amelyben 89 orosz drón vett részt - közölte szerdán az ukrán főváros katonai közigazgatása.

A támadások miatt szinte egész éjszaka légiriadó volt az ukrán fővárosban, ahol a légvédelem ukrán jelentések szerint két hullámban az összes, több mint 40 drónt megsemmisítette. Az ukrán légierő közölte, hogy a dél-ukrajnai Dnyipro régió felett hat, Mikolajiv régió felett pedig további négy drónt semmisítettek meg, illetve az éjszakai támadásokban részt vevő 89 drónt kivétel nélkül sikerült lelőniük. Hozzátették: egy Ch-59 típusú manőverező robotrepülőgépet is megsemmisítettek.

Ez volt "az egyik legmasszívabb Ukrajna ellen harci drónokkal intézett támadás az egész háború alatt" - írta Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. "A jelen pillanatban az operatív jelentés szerint nincsenek áldozatok, sem károk Kijevben" - közölte.

Elmondta, hogy helyi idő szerint kedden 23.00 órától (közép-európai idő: 22.00) Kijev, valamint Ukrajna központi és keleti területein légiriadót rendeltek el. Popko szerint a légvédelem az éjszaka folyamán több alkalommal is akcióba lépett, és elhárította a Kijev felé tartó drónokat. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere szerint a támadások több irányból is érkeztek. Orosz hírügynökségek katonai forrásokra hivatkozva ukrán katonai repülőterek és raktárak ellen intézett támadásokról tettek jelentést. Emellett beszámoltak Ukrajnából orosz területre indított 19 drón lelövéséről is.

PestiSracok facebook image

(MTI / Kiemelt kép: MTI/AP/Anton Stuka)

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!