Pesti Srácok

Csak anyának ne szólj, hogy Bahmutban vagyok – Három generáció háborúi megzenésítve

Csak anyának ne szólj, hogy Bahmutban vagyok – Három generáció háborúi megzenésítve

Cicero nem is tévedhetett volna nagyobbat, mikor azt mondta, háborúban hallgatnak a múzsák. Nincs olyan művészeti ág, amit a történelem konfliktusai ne ihlettek volna meg az idők során Homérosztól, Tennysonon át, a lövészárokban ragadt huszadik századi katonaköltőkig. Napjaink európai háborúja pedig tökéletesen szemlélteti, hogy ez a jövőben sem fog változni.

Az afganisztáni háború során született egy orosz katonadal. A szövege egyszerű, inkább ballada, mint bakanóta, arról szól, hogy egy katona levelet ír a húgának, amiben csak arra kéri, hogy ne mondja el az anyjuknak, hogy Afganisztánban van:

Szépen jellemzi az akkori háború kilátástalanságát, azt hogy az énekes arról beszél, van egy barátja, aki biztosan hazamegy, arról, hogy Kandahár felett nem a csillagok ragyognak, hanem a rakéták, majd belátja, hogy ő valószínűleg ott fog meghalni, de nem szeretné, hogy ezt az édesanyja is előre tudja.

PestiSracok facebook image

Az afganisztáni háború véget ért, eltelt egy generáció, a dalt szerző katona fia is katona lett, és megszületett a második verzió, ezúttal Csecsenföldről szól, ezúttal Groznij bombázását éneklik meg, de az afganisztáni veterán fia sem szeretné, hogy az anyja megtudja, hamarosan meghal. A szöveg tehát szinte semmiben nem változott, mindössze a helyszínek nevében.

Csecsenföldön már béke van. A csecsenek Putyin leghűségesebb harcosai, akik most Ukrajnába indultak. De a Groznij alatt harcoló orosz közlegénynek is született egy fia, és így húsz év elteltével már Bahmut egy rommá lőtt lakóházának erkélyéről szól a dal:

Nem változott tehát semmi a három generáció alatt, talán csak annyi, hogy most már nem táviratot várnak a fronton, hanem WhatsApp-üzenetet...

Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.