Pesti Srácok

Hamarosan találkozik egymással Zelenszkij és Trump

Hamarosan találkozik egymással Zelenszkij és Trump

Washingtonba utazott az ukrán elnök, hogy egy utolsó próbálkozást tegyen arra, hogy megnyerje az amerikai támogatások fenntartását. A hírek szerint elsősorban a ritkaföldfémek kapcsán kell kiegyeznie Donald Trumppal, az amerikai elnök ugyanis olyan ultimátum mentén hajlandó alkudozni, aminek a teljesítésére az ukránok talán képtelenek.

Mint arról mi is beszámoltunk, Donald Trump nemrégiben kijelentette, hogy leállítja az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, azt pedig, hogy a továbbiakban minimálisan támogatja-e Kijevet, ahhoz kötötte, hogy az ukrán ritkaföldfém lelőhelyek kitermelési jogai, valamint a helyreállítási beruházások teljes egészében az amerikaiak kezébe kerüljenek.

Ez az alku azt jelentené, hogy Ukrajna nem hogy üres zsebbel, de mínuszban fejezné be a tárgyalást a legfontosabb szövetségesével (nem mintha ezt nem mondtuk volna meg előre, de most nem ez a lényeg). Van azonban a dolognak egy másik hozadéka is: ezzel az egyezséggel ugyanis Európa is teljesen hoppon maradnak, az EU-nak ugyanis semmiféle nyeresége nem származna a háborúból, az eddigi támogatásokat pedig leírhatná veszteségnek (ezt is megmondtuk előre).

Zelenszkij most Washingtonba utazott, ahol próbál tárgyalni az alkuról, és közben egyáltalán nem véletlenül az EU-nak üzenget:

PestiSracok facebook image

– mondta. A sorok között olvasva egyértelmű, hogy az ukrán elnök célja az, hogy az európai partnereitől próbáljon további támogatást szerezni, hiszen tudja, hogy az USA már lemondott Ukrajnáról. Így Kijev küzdelme arra, hogy jobb pozíciókat kapjon leginkább arról szól, hogy Zelenszkij kezében legalább annyi maradjon, amit a franciáknak és a németeknek felajánlhat.

Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.