Nincs több „Patriot” és nincs több CIA-jelentés
Az amerikai katonai segélyek vége nemcsak azt jelenti, hogy nem érkezik több lőszer és egyéb hadieszköz a tengeren túlról, hanem azt is, hogy az ukrán városok légvédelme napokon belül összeomolhat. A „Patriot” légvédelmi rakéták nélkül ugyanis lehetetlen lesz kivédeni a drónokat, a vadászbombázókat és az „Alligator” helikoptereket. A CIA és az NSA jelentései, valamint a műholdfelvételek nélkül pedig Kijev hírszerzési adatok nélkül marad, vagyis nem lesz információjuk az orosz csapatok mozgásáról.
Kritikus fegyverek nélkül marad Ukrajna
Nincs több „HIMARS”, „ATACMS”, „Patriot” és „Javelin” – ezek a rakétarendszerek jelentették az ukrán tüzérség és légvédelem erejét. A Javelin pedig a világ legjobb páncéltörő fegyverei közé tartozik, de ez már csak emlék az ukránok számára.
Zelenszkij gyerekes viselkedése az Ovális Irodában ugyanis lenullázta az USA fegyversegélyeit. Igaz, Németország és más háborúpárti államok még ígérgetik, hogy kompenzálják a hiányt, de ez valójában nem lehetséges. Például a „Patriot” légvédelmi rakétát jelenleg kizárólag az USA-ban gyártják. Bár szóba került, hogy a gyártás egy részét Németországba telepítik, erre még nem tűztek ki konkrét időpontot – vagyis néhány komolyabb orosz légitámadás után az utolsó elfogórakéták is elfogynak.
A rakéták és a célpontok kérdése
Hasonló helyzet áll fenn a Lockheed Martin által gyártott, 300 km hatótávolságú „ATACMS” rakétákkal is. Az ukránok ezeket mélységi támadásokhoz használták oroszországi civil és katonai célpontok ellen. Esetleg a német „Taurus” rakétákkal lehetne őket pótolni, de ez komoly kockázatokkal jár. Ha Scholz vagy később Merz meghozza ezt a döntést, annak súlyos következményei lehetnek, különösen a háború utolsó szakaszában. Nem kizárt, hogy az ukránok orosz nagyvárosokat támadnának az 500 km hatótávolságú cirkálórakétákkal, amire Moszkva várhatóan kemény válaszlépésekkel reagálna.
A Starlink lekapcsolása "megvakítja" az ukránokat
A „Starlink” műholdrendszer lekapcsolása gyakorlatilag „megvakítja” az ukrán tüzérséget és rakétaegységeket, ami azt jelenti, hogy a GPS-alapú célzás lehetetlenné válik. Innentől kezdve az ukránok vakon lőhetik ki a folyamatosan fogyó lőszereiket és rakétáikat.
A hírszerzésben is komoly űr tátong a hét eleje óta. A CIA jelentései nem érkeznek meg az ukrán katonai hírszerzéshez, sem az élőerők által gyűjtött adatok, sem a műholdfelvételek, sem a lehallgatott katonai kommunikáció. Az amerikai légierő „P-8 Poseidon” és „E-2 Hawkeye” felderítő repülőgépei többé nem adnak percre pontos információkat az ukránoknak a légtérben mozgó repülőkről, így Kijev csak a saját földi radarjaira támaszkodhat.
A lopakodó technológiával készült drónok és repülőgépek viszont szinte láthatatlanok a hagyományos radarok számára. Az NSA műholdfelvételeit sem adják át többé az ukrán szakszolgálatoknak, így elveszítik a rálátásukat az orosz csapatmozgásokra.
Az Európai Unió nem tudja pótolni az USA-t
Jelenleg az Európai Unió nem képes pótolni az Egyesült Államokat ezekben a stratégiai kérdésekben, mivel nincs meg hozzá sem a technikai, sem a pénzügyi kapacitása.
A németek viszont már újra előhozták azt az ötletet, hogy az EU-ban befagyasztott, mintegy 200 milliárd eurónyi orosz vagyont az ukránok felfegyverzésére használják fel, hogy a háború folytatódhasson.
Emellett ismét felerősödött a narratíva, miszerint „ha Ukrajna elesik, akkor mi következünk”. Ennek ugyan nincs semmilyen valóságalapja, de a lakosság számára a napi hírekben jól eladható. A német médiában ráadásul olyan állítások is terjednek, miszerint az oroszok az elfoglalt területeken mindenkit legyilkolnak, megerőszakolnak, vagy elhurcolnak.
Látható, hogy a választások után Berlinben továbbra is gőzerővel püfölik a háborús dobokat.
Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka
