Az elmúlt hat évben az állam 130 millió euróval finanszírozta meg a román állam az egyházak építkezési lázát. Az új templomok építése tekintetében a neoprotestánsok és az ortodoxok állnak az élen.
A rendszerváltás óta úgy szaporodnak a templomok az erdélyi városokban, mint eső után a gomba. A legnagyobb hévvel az ortodox egyház építkezik, mely az Egyházügyi Államtitkárság legfrisebb adatai szerint országszerte 3191 kultikus jellegű épületet emelt az elmúlt 26 évben, 1078 pedig jelenleg is épülőfélben van. Az ortodoxok építkezési lázát részben a szimbolikus területfoglalás szándéka magyarázza, elsősorban Székelyföldön, ugyanakkor a kommunizmus évtizedeiben valóban megsokszorozódott a román hívek száma az erdélyi városokban, a templomok száma ellenben stagnált. Az ő köreikben a legmagasabb az egy templomra jutó hívek aránya is (kb. ezer).
Imaházak hívek nélkül
Arányaiban legdurvábban a neoprotestáns egyházak, vagyis a pünkösdisták, baptisták, hetednapos adventisták építkeztek. A bő félmillió tagot számláló három neoprotestáns felekezet 3500 új imaházat emelt a rendszerváltozás óta – többet, mint a 16 milliós ortodox közösség. A római katolikusok 351, a reformátusok 314, az unitáriusok 18, az evangélikusok 8 új templomot építettek az elmúlt huszonöt évben, míg a szász evangélikusok, a zsidók és az örmény katolikusok egyet sem.
Az állam egyre bőkezűbben támogatja a templomépítést. 2011-ben még csak 82 millió lej ment közpénzből erre a célra, 2014-ben azonban már 144, tavaly pedig 177 millió. Hat év leforgása alatt a központi költségvetésből 590 milliót utaltak ki templomépítésre.
Ha jó nagy lesz, az mindent megold
Bár kevesebbet építettek, mint a neoprotestánsok, a betegesen nagyzoló, ízléstelen templomok tekintetében az ortodoxok verhetetlenek. Az ő egyházuké a messze legvitatottabb projekt, a bukaresti A Nemzet Megváltása Katedrálisának építése. A hívek egy része által is kritizált, a hivalkodás szimbólumának tartott épület alapkövét 2007-ben helyezték el. A munkálatok 22 méterrel a talajszint alatt kezdődtek, jelenleg már 45 méterrel magasodnak a talajszint felé a falak. Az 5000 ember befogadására alkalmas épület központi kupolája 120 méter magas lesz, állítólag látni lehet majd Bukarest minden pontjáról. A megalomániás projekt összköltségét 400 millió lejre saccolják.
Ez a templom fogja megváltani a román nemzetet, ha egyszer felépül (kép: maszol.ro)
Kiérdemli a megalomán jelzőt a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templom is, főleg, hogy a 28 ezer lakosú, gazdasági és szociális problémákkal küszködő Fogarasban építették fel. A katedrális építését botrányok kísérték: sokan az elhelyezését kifogásolták, ugyanis a vár közvetlen közelében húzták fel, azt pedig, hogy aranyozott kupolát biggyesztettek rá, sok ortodox is vérlázító pazarlásnak tartja.
Túlméretezett, a dominancia torz szimbólumainak tűnő templomokat nem csak az ortodoxok tudnak emelni. A kolozsvári Bocskai (Timotei Cipariu) – téren 23 éve készül a görög-katolikusok katedrálisa, s az építkezésnek messze még a vége. A templom már rég készen lehetne, ha az unitusok elöljárói nem a hívek száma és az egyház anyagi lehetőségei által nem indokolt méretű groteszk behemótot álmodtak volna a város központjába. Pénzhiány miatt már így is többször megnyirbálták a tervet, csökkentették a befogadóképességet, és a magasságot is 98-ról 72 méterre. Arra azért vigyáztak, hogy 8 méterrel magasabb legyen, mint a tér másik végében álló ortodox székesegyház. Ha már a hívek számában nem kelhetnek versenyre velük, legalább a kupolájuk magasabb legyen.
maszol.ro
Facebook
Twitter
YouTube
RSS