Pesti Srácok

Összecsapások civilizációk között, migránsok özöne és brutális szárazság - Dezső Tamás volt a Polbeat vendége (Videó)

Zbigniew Brzezinski nagy sakktábláján folyik a játék, az ukrajnai etnikai háború, a szíriai polgárháború és a migránsok tömegének beáramlása ugyanennek a geopolitikai játszmának a következménye - mondta a Polbeat című műsorunkban Dezső Tamás történész-régész-asszirológus egyetemi tanár, a Migrációkutató Intézet főigazgatója. Huth Gergely és Dezse Balázs arra is kíváncsi volt: valóban egyre több migráns érkezik-e Európába, hiszen napok óta csak kapkodjuk a fejünket az egymást érő csempészüldözések hallatán, hiszen az egyik bűnbanda már odáig fajult, hogy rendőrökre lőttek az M5-ösön. A főigazgató szerint mindez sajnos nem meglepő és a helyzet csak rosszabb lesz, hiszen idén már 250 ezer illegális migránst fogtak el, vagy tartóztattak fel a magyar határ környékén.

Jeleztük Dezső Tamásnak, hogy a helyzetértékeléseit hallva sokan leginkább atombunker építésébe fognának, vagy eret vágnának magukon, de a főigazgató rávilágított: a helyzet még a láthatónál is sokkal rosszabb, s attól, hogy most érhetően a háborúra figyel mindenki, az arab világ robbanása elkerülhetetlennek tűnik a brutális túlnépesedés és a sosem látott óriási szárazság miatt. Az ENSZ térképei sem veszítettek aktualitásukból, melyekből kiderül, hogy Dél-Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet, illetve ez a földrajzi öv teljesen kiszárad a világon és igazán értékes, nagy, zöld területek csak Kanadában és Oroszországban maradnak. Figyelmeztető jel az is, hogy a Kárpát-medence az előrejelzések szerint 2050-re az élhető régiók között marad, s csak tíz százaléknyi csapadék veszik el, miközben például Ukrajnát is nagy szárazság fenyegeti. Nem véletlen tehát, hogy sokan ide törekednek.

Felidéztük Dezső Tamásnak az éppen három évvel ezelőtti Polbeat-beszélgetésünket, melyben úgy fogalmazott:

PestiSracok facebook image

A neves egyetemi tanár most azt mondta: az elmúlt három évben, bár Orbán Viktor és sokan mások igyekeztek megtalálni és meghatározni ezt a konzervatív választ, de az áttörés elmaradt. Úgy tűnik, Nyugat-Európa tétlenül nézi, hogy társadalmaikban eléri a kritikus 20 százalékot a muszlim populáció és - mivel sem Kínában és Indiában, sem Oroszországban nem fogajdák be az arab világból kirobbanó áradatot - így következésképpen Európa lesz a célpontja ezeknek a tömegeknek.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.