Pesti Srácok

Osztrák kutatóközpont: több mint száz iszlamista támadás történt Európában 2014 és 2022 között

Osztrák kutatóközpont: több mint száz iszlamista támadás történt Európában 2014 és 2022 között

Összesen 105 iszlamista támadás történt Európában 2014 és 2022 között - derült ki a szélsőségek kutatásával foglalkozó osztrák Scenor kutatóközpont hétfőn ismertetett tanulmányából.

A vallási indíttatású terrorcselekmények 405 emberéletet követeltek és 2684 sebesülését okozták. A merényletek 64 százaléka az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez köthető, egynek az elkövetőjeként az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) szervezet jelentkezett, míg a többit nem lehetett meghatározott szélsőséges szervezethez kötni.

Az ilyen jellegű merényletek által különösen érintettek voltak azok az országok, amelyek "jól látható módon kivették részüket" a nemzetközi terrorellenes koalíció erőfeszítéseiből a Közel-Keleten, így például Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Belgium - állapította meg kutatóközpont.

Késsel és tömegbe hajtással öltek a leggyakrabban

PestiSracok facebook image

Az elkövetők a támadások több mint felénél kést használtak, a többi esetben járművekkel hajtottak tömegbe, lőfegyvert, vagy robbanószert vetettek be. A tettesek 42,9 százaléka büntetett előéletű volt, 10 százalékukat pedig terrorista bűncselekmények miatt ítélték el már korábban.

A bécsi székhelyű szervezet szerint a vizsgált időszakban 133 tettest azonosítottak 29 országból. A merényletek 11 százalékát terrorsejtek követték el, a fennmaradó 89 százaléknak pedig magányos elkövetője volt.

A terrorcselekmények csaknem fele Franciaországban történt. Németország a második (18,1 százalék), Nagy-Britannia a harmadik (10,5 százalék), Belgium pedig a negyedik (6,7 százalék) helyen áll a statisztikában.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.