Pakisztáni közgazdász: gazdasági hegemóniára törekszik az Egyesült Államok
Az Egyesült Államok gazdasági eszközökkel is globális hegemón szerepre törekszik, ami szakadáshoz vezethet a feltörekvő gazdasági központokkal, megemeli az általános árszintet, megzavarja a beszállítói láncokat és bizonytalanságot teremt a nemzetközi nagyvállalatok egymás közötti kapcsolataiban - fejtette ki Arshad Zaman pakisztáni közgazdász, a Világbank egykori vezető közgazdásza a Hszinhua kínai hírügynökségnek adott interjújában.
Rámutatott, hogy történelmi gyökerei vannak Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter nemrégiben ismertetett amerikai "geoökonómiai" stratégiájának is, amely szerint az Egyesült Államoknak katonai és gazdasági eszközökkel együtt kellene elérnie geopolitikai dominanciáját.
Amikor az Egyesült Államok évtizedekkel ezelőtt globálisan hegemónná vált, "azzal érveltek, hogy Amerikának nem csak katonailag, hanem elsősorban a nemzetközi gazdasági kapcsolatok révén kell megvalósítania geopolitikai céljait"
- fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a megközelítés "nem a kölcsönös előnyök kooperatív keresése, hanem 'a győztes mindent visz' elvét követi". Zaman - aki egyébként a pakisztáni tervezési minisztérium egykori vezető közgazdásza is - Yellen egy nemrégiben tartott beszédét idézve kiemelte, hogy abban
az amerikai pénzügyminiszter "konstruktív" kapcsolatokat szorgalmazott ugyan a világ két legnagyobb gazdasága (az Egyesült Államok és Kína) között, hangsúlyozta viszont, hogy az Egyesült Államok számára a nemzetbiztonság a "kiemelkedő fontosságú" szempont. Amerikai szempontból tehát - Yellen szavaival élve - "Kína gazdasági növekedésének nem kell összeegyeztethetetlennek lennie az Egyesült Államok gazdasági vezető szerepével".
A pakisztáni közgazdász rámutatott, hogy az amerikai pénzügyminiszter megjegyzései világossá teszik a jelenlegi amerikai adminisztráció "geoökonómiai" stratégiáját, és ennek tulajdonítható, hogy az amerikai kereskedelmi korlátozások már eddig is jelentős hatást gyakoroltak az amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatokra, a két gazdaságra és a globális gazdasági fellendülésre.
Az Egyesült Államok által kirobbantott kereskedelmi háború nemcsak az amerikai vállalkozások importköltségeit emelte meg, és csökkentette a kínai exportőrök forgalmát, hanem a globális ellátási láncokat is megzavarta, ami világszerte magasabb költségekhez vezetett a vállalkozások és a fogyasztók számára.
Az egyéb korlátozó intézkedések, köztük a kínai befektetések korlátozása az Egyesült Államokban és a kínai vállalatok feketelistára helyezése, megnehezítette a kínai vállalatok üzleti tevékenységét az Egyesült Államokban, és végül bizonytalanságot teremtett a velük kapcsolatban álló amerikai vállalatok számára.
Rámutatott, hogy Washington törekvése Kína hozzáférésének a korlátozására olyan fejlett technológiákhoz, mint a félvezetők és a mesterséges intelligencia, valamint egyes ágazatokban a teljes különválásra, rövid távon valószínűleg a vállalkozások és a fogyasztók magasabb költségeihez, a hatékonyság csökkenéséhez és a növekedés lassulásához vezethet. Hosszú távon azonban egy ilyen szétválás a globális gazdaságban az ellátási láncok és szabványok széttöredezéséhez vezethet, ami potenciálisan csökkentheti a globalizáció és az együttműködés előnyeit.
Ezért is lenne fontos, hogy az Egyesült Államok megtalálja az együttműködés módját és kezelje a Kínával fennálló nézeteltéréseit a feszültség további fokozódása és a fenyegető gazdasági zavarok elkerülése végett
- mondta a pakisztáni közgazdász.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Hszinhua
