Pesti Srácok

Palkovics: Megerősödtek a hazai kis- és középvállalkozások

Palkovics: Megerősödtek a hazai kis- és középvállalkozások

Az utóbbi években dinamikusan erősödtek a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) – közölte az innovációs és technológiai miniszter egy vállalkozói fórumon a Hajdú-Bihar megyei Hajdúnánáson, pénteken. Palkovics László elmondta: a vállalkozások hozzáadott érték, nettó árbevétel és exportbevétel tekintetében is jó irányban haladnak; 2009 és 2017 között mindhárom teljesítménymutatóban jelentős növekedést ért el a szektor.

Palkovics László az eseményen elmondta, hogy a termelékenység növekedése mellett a kormányzat számos intézkedéssel, például a hitelhez jutás megkönnyítésével és a kutatás-fejlesztés ösztönzésével is segítette a hazai kkv-k helyzetét és fejlődését. A tárcavezető előadásában az elért eredmények közé sorolta, hogy 2010 óta folyamatosan csökkent a középvállalatok átlagos adóterhelése; a kabinet célja, hogy ez 2019-re harminchat százalékra csökkenjen. A miniszter beszámolója szerint a magyar kkv-k 2010 és 2018 között hozzáadott értéküket huszonhét százalékkal növelték, hozzájárulásuk a GDP növekedési üteméhez huszonnégy százalékos volt, exportjuk pedig negyvenöt százalékkal emelkedett; utóbbi tekintetében nemzetközi összehasonlításban saját teljesítményükhöz mérve is jól teljesítenek. Palkovics László kifejtette: Magyarországon magas a high-tech vállalatok részesedése az exportból, ami jó alapot jelent a magas hozzáadott érték részarányának növelésére, viszont a digitális technológiák alkalmazásában jelentősen az európai átlag alatt teljesítenek a vállalkozások. Míg a 4G-lefedettségi rangsorban a világon a hatodik helyen áll Magyarország, az üzleti digitalizációban és e-kereskedelemben csak Romániát, Lengyelországot és Bulgáriát előzzük meg Európában – emelte ki a tárcavezető.

Palkovics László a szektor gyengeségei közé sorolta a kkv-nál dolgozó és a felnőttképzésben részt vevő alkalmazottak alacsony arányát. Mint elmondta, jelenleg a munkavállalók hat százaléka vesz részt valamilyen felnőttképzésben, és statisztikák szerint a vállalkozások mindössze tizennégy százaléka biztosít például információs és kommunikációs technológiai képzést dolgozói részére. A miniszter jelezte: a magyar vállalatok harmadát érinti a generációváltás kihívása, míg a százmillió forint feletti árbevételű cégek esetében ez az arány meghaladja az ötven százalékot. Ezzel foglalkozni kell; jelenleg hatezer olyan vállalat működik az országban, amelyeknél a tulajdonos már elérte a nyugdíjkorhatárt – hangsúlyozta a tárcavezető. Előadásában Palkovics kifejtette: a problémák megoldását és a vállalkozások termelékenységének további növekedését a kkv-stratégiában látja a kormány; a hét pillérből álló terv célja a szektor számára a működéshez szükséges keretek biztosítása és a vállalati kör értékteremtő képességének megerősítése. Palkovics László a stratégia céljai között a kis- és közepes vállalkozásokat érintő adminisztratív terhek mérséklését, adóadminisztrációjuk egyszerűsítését, az elektronikus kormányzati szolgáltatásokhoz és a finanszírozáshoz jutáshoz történő könnyű hozzáférést, az innovációk alkalmazásának terjedését és az exportáló cégek számának emelkedését jelölte meg.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.