Pár kilométerre Pécstől, Kővágószőlős környékén, Boda község közelében keresnek alkalmas helyet az Oroszországból évtizedek múlva visszatérő paksi atomhulladék végleges elhelyezésére. A szakemberek egy 700 méter hosszú, átlagosan 3,5 méter széles, 2-6 méter kutatóárok kiásását kezdték meg november közepén.
Érdekesség az is, hogy a napokban adott engedélyt az Országos Atomenergia Hivatal az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 1-4. blokkjain a 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetésére. Ezt egy új üzemanyagfajta alkalmazása tette lehetővé, ami a korábbiakhoz képest hosszabb idő alatt ég ki és veszíti el hatékonyságát. A fűtőanyag magyar innováció, a paksi atomerőmű reaktorfizikai osztályának terve alapján, nemzetközi összefogásban valósult meg.
A hosszabb ciklust hasonló típusú atomerőművek közül Pakson vezették be elsőként, de az egy évnél hosszabb üzemeltetés alkalmazása nem példa nélküli a világban más reaktortípusoknál. Az átállásnak köszönhetően a kiégett fűtőelemek, a kis és közepes aktivitású radioaktív, valamint a nem radioaktív hulladékok mennyisége is csökken.
Csökken, de nem szűnik meg
A magyar-orosz atomszerződés értelmében ettől függetlenül a használt fűtőelem-kazettákat, vagy reprocesszálás (vagyis újrafeldolgozás) esetén a nukleáris hulladékot az Oroszországi Föderáció területén tárolják húsz éven keresztül, viszont ezt követően az anyagot visszaszállítják Magyarországra.
Ezért és a Paks II. beruházás tervezése miatt is különösen fontossá vált, hogy Magyarországnak előbb-utóbb megoldást találjon arra a kérdésre, hogy hol épül meg a kiégett atomhulladék végleges, föld alatti lerakója. A probléma sokkal bonyolultabb, mint azt gondoljuk, hiszen a radioaktív izotópok felezési ideje akár több ezer év is lehet, vagyis sok esetben a beton is előbb elporlad, mint a sugárzó elem aktivitása megszűnne.
Ezért az úgynevezett átmeneti tároló, amelyben ma, a paksi atomerőmű területén a nagy aktivitású mellett keletkező kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékot is elhelyezik, nem elégséges. Az átmeneti hulladéktárolót akkorára tervezték, hogy képes legyen befogadni a paksi erőmű teljes élettartama, illetve később, a leszerelés után keletkező összes kis és közepes aktivitású hulladékot, viszont nem jelent végleges megoldást a problémára. Ugyanakkor az új blokkok mellé új átmeneti tárolót is terveznek.
A korábbi időszakban sokáig tartotta magát az a hiedelem, hogy „majd az oroszok elviszik”, vagyis a valóban nagy aktivitású és veszélyes, komoly sugárzó izotópok valahol hazánktól messze, az Urál hegységben fognak helyet találni. Ennek az elképzelésnek azonban búcsút inthetünk.
A törvénybe is iktatott magyar-orosz atomszerződés, és az uniós bizottsági állásfoglalás is rámutat, választ kell találnunk a végleges, nagy intenzitású radioaktív hulladék elhelyezésének kérdésére, ugyanis a végleges tárolás immár bizonyosan Magyarország felelőssége.
Hol lesz a fűtőanyag végleges tárolója?
Az erősen sugárzó hulladékok végső elhelyezését célzó nyugat-mecseki program fontos állomásaként novemberben megindult a kutatóárok kialakítása. A munkát a Radioaktiv Hulladékokat Kezelő (RHK) Kht. rendelte meg. A kutatások pár kilométerre Pécstől, Kővágószőlős környékén, egy Boda nevű kistelepülés közelében kezdődtek meg. A szakemberek egy 700 méter hosszú, átlagosan 3,5 méter széles, 2-6 méter mély árok kialakítását kezdték meg november közepén. Célja, hogy a geológusok felmérjék, milyen felszín alatti mozgások zajlottak le a területen az elmúlt évezredekben, ezzel is minél több információt gyűjtve a Bodai Aleurolit Formáció (BAF) környezetéről.
A kiégett fűtőelemek és nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére a kétezres évek elején indult program egyik legfontosabb alappillére, hogy az illetékesek megbizonyosodhassanak arról: amellett, hogy a BAF, azaz az itt található agyagkő igen ritka vízzáró tulajdonságokkal rendelkezik, környezete megfelelően stabil geológiai formáció. Vagyis nem voltak és nem is várhatóak olyan földtani mozgások, amelyek egy biztonságos tároló megépítését kizárnák. Ehhez szükséges a felszín alatti rétegek mostani feltérképezése is. Az itt elvégzett vizsgálatok eredményeire alapozva szeretné a cég 2017 végéig leszűkíteni a kutatási területet.
Az RHK dolgozik a felhagyott mecseki uránipar- és bányászat okozta környezeti károk felszámolásán is. A kővágószőlősi bányára még sokan emlékeznek Pécsett, hiszen az ott dolgozó bányászok még mindig Pécs Uránváros nevű részén élnek. Az RHK napokban tartott tájékoztatóján az is kiderült, hogy a társaság tevékenységének a forrásául is szolgáló Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban 254 milliárd forint van. A kft.-nek 14,2 milliárd forint állt rendelkezésére az idén, ebből 8,1 milliárdot vittek el a fejlesztések.
Forrás: PESTISRÁCOK.hu, RHK.hu. Fotó: nymt.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS