A Szerencsejáték Zrt., Magyarország nemzeti lottótársasága jövőre ünnepli 25. születésnapját. Ez alkalomból a társaság támogatásával a PestiSrácok.hu hétről hétre videó- és cikksorozattal idézi fel a hazai szerencsejáték történetének legfontosabb mérföldköveit. Kevesen tudják például azt, hogy a magyar szerencsejáték történetének meghatározó gyökerei az első kerületben, jórészt a Budai Várnegyed falai között bújnak meg. Felidézzük a fogadók, tea- és kávéházak misztikus világát. Szó esik aztán a szocialista idők szerencsejátékáról: a vágyott lottóházakról, tárgynyereményekről és az első, televízióban közvetített lottósorsolásról. A lottótársaság játéktörténeti szakértője segítségével sorra vesszük azokat a tárgyakat, relikviákat és plakátokat, amelyek a Szerencsejáték Zrt.-vel eggyé váltak, arculatát sok évre meghatározták. A szerencsejáték rejtélyes világában számos urbánus legenda létezik totó-, lottónyertesekről, sorsolásokról vagy elveszett szelvényekről, a leghíresebb sztorikat ismét elővesszük, de a mítoszokon túl olvasóink megismerkedhetnek a lottó jövőjével is. Végül a szerencsejáték világának egyik legnépszerűbb ágával, a sportfogadással is foglalkozunk.
Autó vagy öröklakás 3 forint 30-ért? – hát persze hogy egy ilyen álomszerű bombaajánlat erősíthette meg az ötös lottó magyarországi monopóliumát. Tény ugyanis, hogy a lottó magyarországi bevezetését követő első két évtizedben az ötös lottó milliós főnyereményének népszerűségével vetekedtek az elnyerhető tárgynyeremények.
A tárgynyeremények között néhány nagyobb vonzerővel bírt, mint maga a hatalmas, ötös lottón megnyerhető pénzösszeg. Minderre pedig az 1960-as, 70-es években, a szocializmus miatt Magyarországon is jelen lévő áruhiány, és a Kádár-korszak elvárásai adnak magyarázatot. A szocializmusban hirdetett és zászlóra tűzött egyenlőség eszméjével ugyanis szembementek az átlagjövedelem többszörösét kitevő nyeremények, s ez ellenérzéseket szült. Ettől persze még az emberek hétköznapjává vált a lottó, de a tárgynyeremények is óriási népszerűségnek örvendtek.
A lottó 1957- es bevezetését követő húsz év a tárgynyeremény-sorsolások virágzásának időszaka volt. Általában havi egy nyereménysorsolás volt, de például 1968-ban ezt öt rendkívüli sorsolás egészítette ki, és évi egy-három rendkívüli sorsolásra ezt követően is sor került.
Szelvényekkel a hiánygazdaság ellen
A kezdeti időkben a 3,30 forintért egy játékot lehetett játszani. A szelvényenként 3 forinttal számított részvételi díjból ötven százalék adta a nyereményalapot,tíz százalék a jutalomsorsolás tárgynyereményire fordította a lottótársaság. Mai szemmel kissé elcsodálkozhatunk a korabeli nyereménytárgyakon, amelyek között megtalálhatók voltak a különböző mezőgazdasági gépek, lovas szekerek, hangszerek, fényképezőgépek, és vásárlási utalványok. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy 1957-ben a lakosság ellátása közszükségleti cikkekkel, nem állt magas színvonalon. Ebből következik, hogy a „Tetőtől talpig felöltözhet” utalvány, vagy az „Éléskamra” –ami gyakorlatilag élelmiszer nyeremény volt– valóban értékesnek minősült.
Természetesen a jutalomsorsolások valódi álomnyereménye a családi ház vagy az öröklakás volt. A nyereménylakások legtöbb esetben nem véletlenszerűen kiválasztott, és a szervező Országos Takarékpénztár által megvásárolt lakások voltak, hanem kimondottan erre a célra épített házak lakásai. A budapesti városkép egyik jellemző elemeként ma is állnak ezek, többek között a Frankel Leó utcában, a Kárpát utcában, a Margit körúton, és a Baross téren. Nevük is utal az eredetükre; Lottóházak.
Az Üllői út és a Nagykörút sarkán ma is áll az egyik Lottóház Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Az álom nyeremény: a Wartburg
A nyerhető lakások után a személygépkocsi következett a vágyott dolgok rangsorában, annál is inkább, mert a lakásokkal ellentétben, 1957-ben magánszemély csak külön engedély birtokában vásárolhatott személygépkocsit. Hiába volt valakinek elegendő pénze egy új autóra, akkor sem biztos, hogy kapott engedélyt a vásárláshoz. Ezt a szigorú, és értelmetlen szabályt végül 1958. április 15-én oldotta fel a 29/1958 számú Kormányrendelet, ám a Lottó első jutalomsorsolását egy évvel korábban, 1957. április 5-én tartották. Ezen egy Wartburg 311-es gépkocsi volt az egyik főnyeremény, amelyet egy akkor 13 éves kunszentmártoni fiú, Molnár Tibor nyert, aki ezzel egy időre az ország legismertebb iskolásává lépett elő. Érdekesség, hogy a Sportfogadás című lap 20 évvel később riportot készített vele, amelyből kiderült, hogy az autószerelést választotta szakmájának.
A legtöbb autó, amit egy havi rendes sorsoláson kisorsoltak az kilenc darab volt, és 1964. februárjában tartották a sorsolást. 1957-1990 között mindössze egyetlen alkalommal fordult elő, hogy nem lehetett gépkocsit nyerni: 1988. augusztusában. A Takarékpénztár a hazai autókereskedelmen keresztül szerezte be a sorsoláshoz szükséges személygépkocsi mennyiséget. Az akkori autókereskedelem, mint annyi más, állami monopólium volt, amit kizárólagos piaci szereplőként 1963 végéig a Csepel Kerékpár és Motorkerékpár Nagykereskedelmi Vállalat, később a MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat képviselt. A kisorsolt autók típusai tehát túlnyomó részt a hazai kínálat részét képezték, és a vásárlók körében ismertek, sőt kedveltek voltak.
Pikáns, hogy a sorsolásokon nem csak személygépkocsit, vagy lakást, hanem külföldi utakat is nyerhettek a szerencsések, azonban egy anekdota szerint ezt nem mindenki fogadta kitörő örömmel: egy 85 éves vidéki bácsi dühében széttépte a nyerő szelvényét, amikor megtudta, hogy háromhetes kínai körutat nyert.
A tárgynyeremények kora leáldozott
A 80-as évek végén, a hiány gazdaság elmúltával a használati tárgyak vonzereje is megcsappant, így a tárgynyeremények helyébe a jelentősebb pénznyereményekkel kecsegtető akciók léptek. A játékosok némelyike azonban nagy gonddal vigyázta egykori nyereményét, így számos nyeremény kifogástalan állapotban maradhatott fenn. A mintegy kétszázötven havi- és harminc rendkívüli jutalomsorsolás keretében több mint negyedmillió nyereménytárgy talált gazdára. Egyebek között 505 öröklakás, 590 gépkocsi, 224 családi ház és üdülő. A legtöbb öröklakást, 60-at, 1958-ban sorsoltak ki, a legtöbb gépkocsit, 56-ot, 1964-ben és a legtöbb családi házat, 43-at, 1974-ben. Úgy tudni, hogy e tárgyak jelentős része 1-2 éven belül új gazdára találtak, gyakran értékük töredékéért. A nagy nyereményeken kívül az első húsz esztendő alatt még 2112 motorkerékpárt, 5531 mosógépet, 19 045 televíziókészüléket, valamint bútorutalványok és egyéb vásárlási utalványok ezreit sorsolták ki.
A legtöbb öröklakást, 60-at, 1958-ban sorsoltak ki. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
A rendszeres tárgynyeremény-sorsolásokat 1991-ben fejezték be, mert az áruhiány a 90-es évekre már megszűnt, így a tárgysorsjátékok vonzereje is csökkent. A játékosok egyre gyakrabban a tárgyak árát kérték, és mivel a szerencsejáték-szervező erre nem lehetett felkészülve, azokat nekik kellett eladniuk. Természetesen jelentős veszteséget könyvelhettek el a vadonatúj termék eladásakor. Rendszeres tárgynyeremény-sorsolásokkal tehát már nem találkozhatunk, de a Szerencsejáték Zrt. a mai napig sorsol személygépkocsikat, amelyeket különböző játékokhoz kapcsolódóan, tehát például ötös lottó vásárlása után lehet megnyerni.
Facebook
YouTube
RSS