A pedagógus szakma győzött a pártpolitikusok felett?

Kormányzati forrásaink szerint régóta érett Czunyiné Bertalan Judit távozása. Többen arra is rámutattak, hogy már korábban is lemondását fontolgatta, azonban a jelenlegi villámgyors „menesztés” teljesen szokatlan a Fidesz kormányzás időszakában.

Az államtitkár távozása azért fehér holló a kormányzat történetében, mert az eddigi gyakorlat szerint egy meneszteni kívánt állami vezetőt a társadalmi konfliktus időpontja után is megtartottak, s – forrásaink Hoffmann Rózsára is utalva – szinte minden esetben egy későbbi időpontban váltak meg tőle. Czunyiné menesztése abból a szempontból is ritkaságszámba megy, hogy éppen szerdán kezdődik a kormányzópárt három napos frakcióülése. A Népszabadság forrásai szerint maga Orbán Viktor menesztette az államtitkárt, ez informátoraink szerint nem feltétlenül egyedi döntés volt, azonban az bizonyos, hogy egy frontpolitikus visszavonásának és a szakma győzelmének is értékelhető. Utóbbi vélekedést erősíti az a tény, hogy Czunyiné utódjául kinevezett Palkovics László ugyan egy igazi bürokrata képességeivel bír, de egyértelműen a pedagógus szakma és nem a politika felől érkezett a kormányzatba. Sőt, a frissen kinevezett államtitkárról még az is megjegyzendő, hogy ellentétben elődeivel nincs országgyűlési képviselői mandátuma. A szakma győzelmét támasztja alá az is, hogy az új államtitkár gyakorlatilag szűzbeszédének minősülő első interjújában is átalakításokat ígért a KLIK szerkezetében, egyben „konstruktív tárgyalásokat” ígért a pedagógusokkal.

Nem szűnik meg, csak átalalul

A Czunyiné menesztését bejelentő szombati sajtótájékoztatón Balog Zoltán már előbocsátotta, hogy a KLIK nem szűnik meg, de átalakul. Kiemelte, hogy az intézményvezetők nagyobb hatáskört kaphatnak, s várhatóan szeptembertől olyan kerettel rendelkezhetnek, amely a kisebb beszerzéseket lehetővé teszi számukra. Átgondolják a pedagógusok minősítési rendszerét is – mondta el a miniszter. A miniszterelnök pénteki rádióinterjújában pedig azt mondta, hogy a kormány 2010-ben egy anyagilag és szakmailag is megbukott közoktatási rendszert vett át, az elmúlt időszakban viszont fejlesztésre 450 milliárd, bérekre pedig 230 milliárd forintot költöttek az oktatásban. Az elégedetlenségre reagálva pedig azt mondta, hogy az oktatásban is “nyílt kormányzásra van szükség, mindenki véleményét meghallgatjuk”.

Palkovics László, az Emberi Erõforrások Minisztériumának államtitkára interjút ad. Fotó: MTI/Soós Lajos

Folyamat közben vannak

Mint arra az újonnan beiktatott régi-új, immár egységes oktatásért felelős államtitkár az MTI-nek adott interjújában rámutatott: 2010-ben elindult egy “szándékában és elveiben előremutató folyamat”, amelynek látszanak a korlátai. Ez azonban egy ilyen szintű rendszer átalakításnál természetes, mint ahogy az is, hogy ez kérdésekhez és vitákhoz vezet. Más helyen viszont már úgy nyilatkozott,  a KLIK-ről, hogy “Nem merném határozottan kijelenteni, hogy egyben marad; de egyelőre az ellenkezőjéről sem kívánok nyilatkozni, hiszen itt még van egy sor feladat, amelyet el kell végeznünk, meg kell beszélnünk.” Egyébiránt kormányközeli informátoraink azt is elmondták, hogy az eddigiek beleilleszthetők egy olyan folyamatba is, ami az EMMI struktúrájának átalakításához vezethet. Az egységes oktatási államtitkárság létrejötte egy időben zajlik a bürokrácia csökkentését célzó intézkedéscsomag kialakításával, amelyet Lázár János hirdetett meg, és amely az EMMI-hez tartozó Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) mintegy ezermilliárdos összeg fölött rendelkező önálló intézményének beolvasztásában mutatkozik meg. Ez az egészségügyi szakterület átgondolását is jelentheti.

Omlik le az OEP is?

Az OEP korábbi főigazgatója ugyanis az a Sélleiné Márki Mária volt, akit még 2015 végén cserélt le a kormányzat, ennek lényegében az lehetett az üzenete, hogy az OEP beolvasztása akár meg is kezdődhet. Mint az emlékezetes, az OEP felkerült a Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter bürokrácia-csökkentésről szóló listájára. Az átalakítások iránya azért is fontos, mert az egészségügy kulcsterületein is egyfajta „mozgolódás” tapasztalható. A nemrég megalakult Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) éppen hétfőn közölte, hogy kéri a kormánytól, kezelje az egészségügyet nemzeti ügyként, és 2016-ban folytassa a valós, teljes ágazatra kiterjedő alapbéremelést, mert e nélkül a jelenleg is érzékelhető egészségügyi krízis tovább mélyül. “Összességében tehát kijelenthető, hogy béreink régiós átlaghoz történő felzárkóztatása 2013-ban megrekedt, azóta alapbéremelés nem történt, 2016-ban eddig csupán 357 friss szakorvos részesült plusz ösztöndíj-támogatásban, ami nem összevethető az egészségügyi dolgozók teljes rétegével” – fogalmazott közleményében a ReSzaSz. Arra kérték még a kormányt, hogy a szakorvosi nettó minimálbér még ebben az évben érje el a kormány által korábban kommunikált 270 ezer forintot, illetve a szakdolgozók és technikai dolgozók bére 50 százalékkal emelkedjen. Az egészségügyben ugyanis komolyan veszélyeztető tényezővé vált az, hogy az orvosok és az ápolónők tömeges elvándorlása nyugatra az ellátás biztonságát is megkérdőjelezheti. Bizonyosnak látszik, hogy ezek a kérdések felvetődnek majd a kormánypárt szerdától péntekig tartó frakcióülésén is.

Fotó: origo.hu