Amióta a különben jó renomével rendelkező dél-koreai SungEel HiTech betette a Nógrád vármegyei Bátonyterenyére a lábát, folyamatosan megsérti a környezetvédelmi előírásokat, olyannyira, hogy az már kimerítheti a bűncselekmény kategóriáját – többek közt erről beszélt portálunknak egy felháborodott helyi lakos, aki megelégelte az akkumulátor-feldolgozó gyár gyanús üzelmeit. Mint Orosz István kiemelte, a céget a sorozatos, milliós büntetések sem hatják meg, az újabbnál újabb helyszíni szemlék pedig egyre csak romló állapotokat rögzítenek; a gyárban már robbanás is történt, egy legutóbbi vizsgálat során ráadásul a szakemberek még maszkban is rosszul lettek a vegyszerszagtól.
Orosz István úgy vélte, felesleges politikát keresni a helyiek aggodalmában, „de már maga a politikai logika is azt sugallja, a szennyező cégekkel szembeni határozott fellépés érdeke Magyarországnak, hiszen világos üzenetet közvetít a gyáraknak arról: akármit nem engedhetnek meg maguknak. Hazánkba olyan innovációk érkezzenek, amelyek valóban minőségi, szabálykövető, környezetkímélő módon képesek működni.”
A felületes olvasók kedvéért bocsátom előre: nem kívánjuk tovább tüzelni az akkumulátorgyárakon felhergelt publikum felháborodását. Nincs azzal semmi baj, ha ipar telepszik Magyarországra, hiszen az fogja magával hozni az innovációt, és ahhoz, hogy tudásalapú társadalom alakuljon, elsőként az annyit kárhoztatott „összeszerelő üzemeket” kell létrehozni. Pláne az elmaradott régiókban. Ez a történet ráadásul nem egy akkumulátorgyárról szól, hanem annak az ellenkezőjéről, egy akkumulátor-újrahasznosító üzemről és annak meglehetősen vitatható működéséről, amely egyébként ráadásul akár mintaprojekt is lehetett volna.
Ji Kang Mjung, a SungEel HiTech Kft. elnöke és Park Csul Min, a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete a SungEel HiTech Hungary Kft. második üzemének megnyitóján a bátonyterenyei ipari parkban. Fotó: MTI/Komka Péter
Akár sikertörténet is lehetne
A dél-koreai SungEel HiTech elnevezésű cég ugyanis filozófiájában maximálisan a zöld értékek élharcosának tekinthető. A vállalat négy elvi alappilléren nyugszik, ezek egyike nem is véletlenül a biztonság mindenek előtt, valamint a jogkövető magatartás, a törvények tiszteletben tartása. Ezeket a cég Dél-Koreában maximálisan be is tartja, így igazi sikertörténet is kerekedhetett volna annak Magyarországra településéről. A probléma legfőképp azzal van, hogy amit a cég Dél-Koreában betart, azt hazánkban nem. Sőt, szinte folyamatosak a jogsértései. De kezdjük az elején. A SungEel HiTech feldolgozó szigetszentmiklósi üzemét 2019. március 19-én adták át. A dél koreai cég első európai beruházásaként 5 millió euróból felépült 8200 négyzetméteres üzem 50 munkavállalót foglalkoztat. A magyar leányvállalat az átadásról szóló kommuniké szerint
a szintén dél-koreai Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának hulladéktermékeit hasznosítja környezetbarát módon, világszínvonalú technológiával.
Négy hónap sem kellett, már problémák voltak a vállalattal
Történetünk azonban nem is a szigetszentmiklósi gyárról szól – bár az is kiérdemelt időközben néhány szót –, hanem a 2021. július 7-én megnyitott bátonyterenyei gyárról, amely az átadás idején száz embernek tervezett munkát adni. A magyar kormány 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott a 9,3 milliárd forint összértékű beruházáshoz. Mint Orosz István, portálunk egyik fontos kútfője a témában – aki korábban egyébként a kábítószeres szervezett bűnözés hazai felszámolásában szerzett komoly érdemeket – felidézte, a bátonyi üzemet a koronavírus-járvány idején telepítették a városba, a társadalmi egyeztetés mindezek fényében sem volt tökéletesnek nevezhető. Orosz István hozzátette: a cégre – amelynek telephelye a lakóingatlanától mintegy 800 méterre található légvonalban – ő maga sem figyelt különösebben, mígnem fel nem hívták a figyelmét egy 2021. októberi, előre be nem jelentett ellenőrzés riasztó eredményeire, amelyet az illetékes kormányhivatal végzett el.
A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal az első, be nem jelentett vizsgálatának jegyzőkönyve rögzíti: 2021. október 11-én lakossági bejelentésre indult a vizsgálat, amely 12-én és 13-án zajlott le. Megállapítják: a helyszíni szemle alapján a veszélyes és nem veszélyes hulladékok jelentős része nem az arra engedélyezett helyen került elhelyezésre. A 060315 hulladék azonosítású, nehézfémeket tartalmazó hulladék például 218 zsákban, mintegy 179 tonnányi mennyiségben az udvaron, szabad ég alatt, részben raklapokon, részben a betonon kerültek elhelyezésre. A zsákok egy része nyitott volt, az ellenőrzés másnapján lezúduló eső épp a talajba mosta a mérgező anyagokat. Többek közt arra is kitérnek: az udvaron azonosíthatatlan IBC tartályok voltak elhelyezve, mellettük azonosíthatatlan, fehér-barna-rozsda színű folyadék volt látható, továbbá a hulladékazonosító kódok feltüntetésében is hiányok voltak. A kormányhivatal emiatt a hulladékok elhelyezésének haladéktalan rendezésére szólította fel a céget, a nyilvántartás pontos és naprakész vezetésére, valamint a hulladékazonosító kódok rendezésére. Emellett 5,5 millió forintos bírságot szabtak ki.
A cég felelőtlen tevékenysége kimeríti a bűncselekmény fogalmát
Mint Orosz István portálunknak elmondta, a jelentés hatására kezdtek megfogalmazódni benne aggodalmak, különösen amiatt, mivel az említett üzem közvetlen közelében egy ökológiai folyosó található, ott folyik el a lejjebb a Tiszába ömlő Zagyva, és itt található a város ivóvízbázisa is. Mint kiemelte, az időközben beszerzett dokumentumok alapján kiderül: a kormányhivatal dolgozói lelkiismeretesen végezték a munkájukat, szerinte mégis, már az első vizsgálatot követően le kellett volna állítani a gyár működését, ameddig helyre nem áll annak normális működése. Mint kiemelte, látható, hogy a céget a sorozatos, milliós büntetések nem hatják meg, az újabb helyszíni szemlék pedig a korábbiaknál is csak egyre romló állapotokat rögzítenek. Orosz István úgy vélte, a sorozatos jogsértésekből az olvasható ki, hogy a koreai menedzsment egyáltalán nem törekszik a magyar törvények betartására, vagy a határozatokban megfogalmazott elvárások teljesítésére, ez pedig már kimerítheti a bűncselekmény fogalmát. Például a folytatólagosan elkövetett, a hulladékgazdálkodás rendjének szándékos megsértését, és a környezet-, illetve természetkárosítást.
Jelentős figyelmeztetést jelenthetett volna a gyárban bekövetkezett 2022. július 19-ei tűzeset, havária, azaz „engedély nélkül létesített hulladékkezelő létesítmény üzempróbája során történt robbanás”. Az illetékes Kormányhivatal az esettel összefüggésben készített jegyzőkönyve ugyanakkor már arra is kitért, hogy az esemény előtti egy évben hét alkalommal került bejegyzésre közigazgatási nyilvántartott szankció, két alkalommal figyelmeztetés és öt alkalommal bírság. A jegyzőkönyv megállapítja, hogy a balesettől függetlenül továbbra is fennálltak a korábban jelzett és folyamatosan bírságolt hulladékkezelési hiányosságok, ráadásul az aktuálisan az üzem területén fellelhető nagy mennyiségű hulladék eredete sem volt megfelelően dokumentálva. A cég ugyan később hiánypótlással igyekezett a hulladék eredetéről és mennyiségéről számot adni, a Kormányhivatal ugyanakkor megállapította, hogy az igazolásnak szánt dokumentumok átláthatatlanok, egymásnak ellentmondóak, összességében értelmezésre alkalmatlanok. A Kormányhivatal határozatában ekkor újabb 8,9 millió forintos hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki.
Maszkot viselve is rosszul lettek a kormányhivatal dolgozói
A cégen belüli állapotok folyamatos romlásának talán legdurvább példája egy idei, március 30-án lezajlott helyszíni szemléről szóló beszámoló, amely ki is mondja, hogy egyre áldatlanabb állapotok uralkodnak a telephelyen. A vizsgálat eredményei közül most nem térünk ki arra, hogy a hulladékfajták továbbra sem megfelelő helyen voltak tárolva, és hogy nem volt nyomon követhető a hulladék mennyisége vagy származási helye. Inkább idézünk magát a határozatot:
az ipari tevékenység végzésére, illetve hulladék hasznosítására engedélyezett üzemcsarnokba belépve erős oldószerszag érezhető, valamint a műgyanta padló felülete csúszik.
Majd így folytatják:
a Kormányhivatal ellenőrzést végző kollégái az ellenőrzés során 3M 6300 típusú, többször használható félálarcot viseltek. Az ellenőrzést végző személyek az ellenőrzés során magukon bőr- és nyálkahártya-irritációt (bőrkiütés, bőrpír, torokkaparás, szívfájdalom tünetei) tapasztaltak. A telephelyen kívül kialakított gépjárműparkolóban szájmaszk viselése nélkül is érezhető volt az oldószer szaga, amely a széliránytól függetlenül a 21. számú főközlekedési út másik oldalán lévő lakóházakhoz is eljuthat.
A SungEel HiTech Hungary Kft. második üzeme a bátonyterenyei ipari parkban a megnyitó napján még így nézett ki. Fotó: MTI/Komka Péter
Illegális hulladék is érkezhetett Bátonyterenyére
Orosz István elmondta: a bátonyterenyei robbanással összefüggésben feljelentést tett a Nógrád Vármegyei Főügyészségen, az ügyben elrendelt nyomozást ugyanakkor a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság végzi, összeférhetetlenség miatt. Ennek az az oka, hogy a robbanást követő másodlagos robbanásban rendőrök is megsérültek, így a Nógrád vármegyei rendőrfőkapitány elfogultságot jelentett be. Orosz István kitért arra: a cég ügyeivel kapcsolatban a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságán nyomozás folyik a szigetszentmiklósi üzemben korábban bekövetkezett, két ember halálával járó robbanással összefüggésben is.
Ezen felül szintén nyomozás folyik egy Ikladon leleplezett illegális hulladéktelep ügyében is, amelyet Orosz István segítségével derítettek fel. Vélelmezhető, hogy az Ikladon illegálisan, külföldről érkező veszélyes hulladékot is a bátonyterenyei üzemben „tüntették el”, ugyanakkor ennek kiderítése már a rendőrség feladata.
Nem kell politikát keresni abban, hogy a helyiek félnek
Orosz István arról beszélt: véleménye szerint egyértelműen látszik, hogy a cég négyéves magyarországi működése során nem hajtja végre a hazai hatósági előírásokat, sem azokat az utasításokat, amelyeket az illetékes szervek az áldatlan helyzet kezelésére rendre, visszatérően megfogalmaznak. Kiemelte: nem is véletlen, hogy a helyi lakosok tartanak a víz-, levegő- és talajszennyezéstől. Az eddigi vizsgálatok például a vízben a megengedettnél magasabb mangán-koncentrációt mutatnak, amely azonban nem írható egyértelműen a cég számlájára. Az már lényegesen problematikusabb, hogy a cég telephelyén vett talajminták többek közt arzén, bárium és szelén megengedettnél magasabb koncentrációját jelezték, valamint az erősen rákkeltő TPH (kőolajszármazékok együttes elnevezése) határérték feletti jelenlétét. Külön problémának nevezte, hogy a levegőtisztaság tekintetében hatósági vizsgálatok azért nem folytak, mert állítólag a hitelesített mérőállomás nem működik.
Orosz István végezetül ismételten kiemelte: felesleges a helyiek tiltakozása mögött politikai szálakat keresni, de már maga a politikai logika is azt sugallja, hogy a szennyező cégekkel szembeni határozott fellépés érdeke Magyarországnak, hiszen világos üzenetet közvetít a gyáraknak arról:
akármit nem engedhetnek meg maguknak. Hazánkba olyan innovációk érkezzenek, amelyek valóban minőségi, szabálykövető, környezetkímélő módon képesek működni.
A cég magyarországi képviseletét több módon is próbáltuk megkeseni, hogy reagálhassanak a cikkünkben leírtakra, ugyanakkor sem magyar honlapot, sem elérhetőséget nem találtunk a telephelyek címein kívül első közelítésben. Koreai honlapot, telefonszámot leltünk, illetve egy magyar mobiltelefonszámot találtunk. Ha a cég képviselői véletlenül olvasnák ezt a cikket, akkor egy hölgy, a telefonszám igazi tulajdonosa általunk is üzeni, hogy a tévesen megadott telefonos elérhetőségüket legyenek szívesek kijavítani.
Vezetőkép: MTI/Komka Péter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS